Antide Dunod

Antide Dunod
Született	1640-es évek
Elhunyt	1696. szeptember 3.
Foglalkozása	diplomata
Sablon • Wikidata • Segítség

Antide Dunod (Saint-Claude, 1640 körül – Prága, 1696. szeptember 3.) francia jezsuita szerzetes és diplomata.

Pályafutása

Salamancában tanult. 1674-ben I. Lipót császár és magyar király Bécsbe hívta és azt a feladatot bízta rá, hogy kössön Svájccal szövetséget XIV. Lajos francia király ellen.

Tevékenységének magyar vonatkozása is van: amikor I. Lipót kormánya a törökök ellen folytatott háború folyamán Erdély megszerzését tűzte ki célul, Dunod atyát bízták meg azzal a feladattal, hogy I. Apafi Mihály mindenható miniszterét, Teleki Mihályt a bécsi udvar terveinek megnyerje. Dunod 1685 elején vártlanul a fogarasi udvarban termett és sikerült elérnie, hogy Teleki április 14-én kercisórai birtokán a legnagyobb titokban szerződést kössön vele. E kettős példányban feljegyzett szerződés értelmében Teleki arra kötelezte magát, hogy Erdély Lipót királyt a török ellen segíteni fogja, hogy az erdélyi hadsereg a császárihoz csatlakozik, hogy a császári hadat a szükséges élelmiszerekkel ellátja és hogy a császári hadsereg Erdélyországon keresztül vonulhat Havasalföldre. Cserébe Dunod a császár nevében évdíjat, grófi rangot, közbocsánatot a múltakért és – esetleg – menedéket meg vallásszabadságot biztosított Telekinek. Amikor azután Teleki a megbeszélt terv szerint a fogarasi gyűlésen (1685. október 24.) Erdélynek Magyarországhoz való visszacsatolását javasolta, Dunod azt hangoztatta, hogy a rendeknek azt már csak azért is el kell fogadniuk, mert a török Erdélyt III. János lengyel királynak ígérte, ha ez eláll a szövetségtől. A gyűlés ezt a javaslatot elvetette, azonban mégis követséget indított Bécsbe, Dunod pedig ezalatt Şerban Cantacuzino havasalföldi fejedelem követével tárgyalt. A bécsi kormány azonban nem bízott Telekiben, és attól tartva, hogy mégis a francia-török befolyás érvényesül, 1686 tavaszán Scherffenberg tábornokot küldte Erdélybe. Közben a követség Bécsben elkészítette Dietrichsteinnal azt a tervet, amelynek eredményeképpen Erdély Lipót védelme és uralma alá került volna. Ez a terv Erdélyre nézve előnyösebb lett volna Dunod tervénél, de Buda várának visszavívása annyira megnövelte a császáriak követeléseit, hogy sokkal szigorúbb feltételeket írtak elő, Teleki pedig a nyomasztó helyzet súlya alatt erre is ráállt.

I. Lipót Dunod atyát jutalmul widdini püspökké nevezte ki, nehány évvel később azonban Prágába vonult vissza a domonkosrendiek kolostorába.

Források

• Bokor József (szerk.). Dunod, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 27.