Ugrás a tartalomhoz

Ansbach

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ansbach vasútállomás szócikkből átirányítva)
Ansbach
Ansbach címere
Ansbach címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
KerületMittelfranken
Járás
Rangjárási jogú város
PolgármesterCarda Seidel (független)
Irányítószám91522
Körzethívószám
  • 0981
  • 09802
  • 09805
  • 09820
  • 09823
  • 09825
RendszámAN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség42 311 fő (2023. dec. 31.)[1]
Népsűrűség397 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság405 m
Terület99.92 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′, k. h. 10° 35′49.300000°N 10.583333°EKoordináták: é. sz. 49° 18′, k. h. 10° 35′49.300000°N 10.583333°E
Ansbach (Bajorország)
Ansbach
Ansbach
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Ansbach weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ansbach témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ansbach (Bajorország) (eredetileg Onolzbach), város a bajorországi Mittelfranken kerületben, korábban a Német-római Birodalom egyik fejedelemségének székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

Bajorország északnyugati részén, Nürnbertől 40 km-re, Münchentől 140 km távolságra található a Fränkische Rezat folyó és a városban ebbe torkolló Onolzbach patak partján.

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 1925 és 2023 között
Lakosok száma
21 923
40 358
39 117
39 684
39 839
41 159
41 532
41 847
41 662
42 311
1925197019752012201320152016201920212023
Adatok: Wikidata

Története

[szerkesztés]
Ansbach, Johann Sebastian Bach tér

Ansbach Közép-Frankföld (Mittelfranken) fővárosa. Nevét 1221-ben említette először oklevél, majd 1456-tól a Brandenburg-Ansbach őrgrófság székhelye lett, 1806-ban került Bajorországhoz.

Az egykori őrgrófi palota (Residenz) a folyóparton áll, a 14. században vár volt, melyet az olasz Gabriel Gabrieli 1705–1740 között épített át. A kívül barokk palotának 27 terme van, mely az úgynevezett ansbachi rokokó hihetetlenül gazdag emlékműve. Az épület ma múzeum. Képtárának legrégibb része a Hohenzollern-család gyűjtötte arcképcsarnok. A gótikus csarnokban helyezték el a helybeli fajansz- és porcelángyártás gyűjteményét.

A 15. században épült Szent János-templom (St.-Johannis-Kirche) két, egymástól nagyban különböző tornya közé 1523-ban építettek késő gótikus szentélyt. A hajója alatti kriptában (Fürstengruft, 1660) helyezték el a brandenburgi őrgrófok és családtagjaik ónból öntött, dúsan aranyozott koporsóit.

A szomszédos Szent Gumpert-templom (Stiftkirche St. Gumbertus) egy román stílusú templom helyén épült gótikus stílusban 1483 és 1597 között. Három tornya közül egy román, a másik kettő gótikus stílusú. A hajó alatti román kori kripta 1040 körül épült. A templom szentélyének külön neve van: a Hattyú Lovagrend kápolnája (Schwanenritterkapelle). Ennek falát 12 hattyúlovag kőből faragott szobra, pajzsaik és zászlaik díszítik a 14-16. századi üvegablakok között. Az 1485-ből való, dúsan faragott főoltár a feltevések szerint Albrecht Dürer tanítványainak munkája.

A templomtól északra található az 1591 és 1600 között épült, késő reneszánsz udvari kancellária, mely jelenleg törvényszéki palota (Justizpalast). A főutcán, az egykori alsó és felső piactér között, a Luther téren áll egy reneszánsz kút, a Markgraf-Georg-Brunnen,[2] melyet az 1543-ban elhunyt Brandenburgi ("Jámbor") György őrgrófról neveztek el, akinek komoly szerepe volt a reformáció brandenburgi térnyerésében. (Az őrgróf a magyar történelemnek is fontos figurája: 1506 és 1525 között Magyarországon élt, egyebek mellett Corvin János özvegyének, Frangepán Beatrixnak a férje, II. Lajos magyar király nevelője majd tanácsadója volt.) A kút mögött hosszan elnyúló, 1531-ből való reneszánsz palota jelenleg tartományi kormányzati épület (Regierung Mittelfranken).

Ansbach fajansz gyárát Wilhelm Friedrich őrgróf alapította még az 1700-as évek elején. Kezdetben (kb. 1725 körül) kék és fehér dekorációval készítették itt a tárgyakat, később a gyár kínálatában megjelent a mangán, a zöld és a sárga is. A J. G. Ch Poppnak közben sikerült a kínai Decor Zöld család másolása - ez tette híressé Ansbachot. Különösen értékes darabok e termékcsaládból a cseresznyevirágos, madaras dombormű díszítéssel készült tárgyak.

Nevezetességek

[szerkesztés]
  • Szent János-templom (St.-Johannis-Kirche)
  • Residenz-Museum – múzeum az egykori őrgrófi palotában
  • Szent Gumpert-templom (St.-Gumbertus-Kirche)
  • Udvari kancellária (Justizpalast)
  • Markgraf-Georg-Brunnen – reneszánsz kút

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]