Ugrás a tartalomhoz

Kakukk-szövőmadár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Anomalospiza szócikkből átirányítva)
Kakukk-szövőmadár
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Vidafélék (Viduidae)
Nem: Anomalospiza
Shelley, 1901
Faj: A. imberbis
Tudományos név
Anomalospiza imberbis
(Cabanis, 1868)
Szinonimák

Crithagra imberbis Cabanis, 1868

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kakukk-szövőmadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kakukk-szövőmadár témájú kategóriát.

A kakukk-szövőmadár (Anomalospiza imberbis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, azon belül a vidafélék (Viduidae) családjába tartozó Anomalospiza nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése

[szerkesztés]

A fajt Jean Cabanis német ornitológus írta le 1868-ban, a Crithagra nembe Crithagra imberbis néven.[3]

Alfajai

[szerkesztés]
  • Anomalospiza imberbis butleri W. L. Sclater & Mackworth-Praed, 1918
  • Anomalospiza imberbis (Cabanis, 1868)[4]

Előfordulása

[szerkesztés]

Angola, Benin, Botswana, a Dél-afrikai Köztársaság, Dél-Szudán, Kamerun, a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Elefántcsontpart, Etiópia, Ghána, Guinea, Kenya, Malawi, Mozambik, Namíbia, Nigéria, Ruanda, Sierra Leone, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia és Zimbabwe területén honos. Kóborlásai során eljut Gambiába és Maliba is.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi száraz cserjések, szavannák, legelők, szántóföldek, nedves rétek, füves folyóvízi árterek, mesterséges és természetes édesvizek.[5]

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 12 centiméter.[4]

Életmódja

[szerkesztés]

Magvakkal táplálkozik, néha rovarokat is fogyaszt.

Szaporodása

[szerkesztés]

Mint az a vidafélék családjában általában, ez a faj is költésparazita. Gazdafaja többféle énekesmadár lehet, biztosan szerepel ezek között a halvány prínia (Prinia subflava) és vörösképű szuharbújó (Cisticola erythrops).[6]

Természetvédelmi helyzete

[szerkesztés]

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  4. a b Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. június 28.)
  6. Claire N. Spottiswoode, Martin Stevens. 2011. How to evade a coevolving brood parasite: egg discrimination versus egg variability as host defences. Proceedings of the Royal Society B. doi:10.1098/rspb.2011.0401]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]