Ugrás a tartalomhoz

Annie Cordy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Annie Cordy
Annie Cordy, 2001-ben
Annie Cordy, 2001-ben
Életrajzi adatok
Születési névLéonie Cooreman (Léonie Juliana, Baroness Cooreman)
MűvésznévAnnie Cordy
Született1928. június 16.[1][2][3][4][5]
Laeken
Elhunyt2020. szeptember 4. (92 évesen)[6][5][7][8][9]
Vallauris[6][8]
SírhelyAbadie Cemetery
Nemzetiségflamand
HázastársaFrançois-Henri Bruneau dit Bruno
SzüleiMaria de Leeuw és Jan Cornelius
Műfajok
További díjak
  • a Koronarend parancsnoki fokozata (2014)[10]
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1992. november 14.)[11]
  • Officer of the Order of Leopold (1998)
  • Brüsszel díszpolgára (2004. szeptember 8.)[12]

Annie Cordy aláírása
Annie Cordy aláírása

Annie Cordy weboldala
Annie Cordy IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Annie Cordy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Annie Cordy (Laeken, 1928. június 16.Vallauris, 2020. szeptember 4.), belga énekesnő, színésznő.

Léonie Juliana Cooreman bárónő, művésznevén Annie Cordy 1954-től több mint 50 filmben szerepelt, és számos emlékezetes fellépése volt a híres párizsi Olimpiában. A „La Ballade de Davy Crockett” című Annie Cordy által is előadott dal 1956 augusztusában Franciaországban öt hétig a slágerlisták első helyén állt. 2004-ben II. Albert belga király a bárónői címet adományozott neki élete eredményeiért.

Annie Cordy 1961-ben

Pályafutása

[szerkesztés]

Annie Cordy-t nyolcéves kozában édesanyja beíratta táncolni. Tanulmányai során zongorázni és zeneelméletet tanult, fovábbá résztvett jótékonysági gálákon. A táncszámok között a nap slágereit énekelte. Tinédzserként Cordy különféle énekversenyeken vett részt. A Le Lido művészeti igazgatója arra biztatta, hogy hagyja el szülővárosát. 1950-ben Párizsba költözött, hogy felvehessék táncosnak. Profi énekesként először Belgiumban lépett fel, majd 1950-től a párizsi Lidóban is. Miután megnyerte a Prix Maurice Chevalier énekversenyt. Már népszerű operettszínésznőként vették fel zenés és énekes filmekhez.

Cordy 1952-ben vette fel első dalait, és debütált a „La Route fleurie” című musicalben − Georges Guétary és Bourvil mellett.

Aztán 1953-ban debütált abban filmben („Boum sur Paris”), amiben önmagaként szerepelt. Ugyanebben az évben jelent meg első slágerlemeze „Bonbons, caramels, esquimaux, chocolats” címmel.

1954-ben az „April Fools' Day” szerepelt barátja, Bourvil, Louis de Funès, Denise Grey és Maurice Biraud mellett. A film közel hárommilliós jegyeladással nagy siker lett. Karrierje előrehaladtával egyre nagyobb kihívást jelentő filmekben kapott karakterszerepeket. Claude Chabroltól kapott a The Riß című pszichothrillerben Stéphane Audran és Jean-Pierre Cassel oldalán. 1971-ben mellékszerepet játszott Pierre Granier-Deferre Un chat című Jean Gabin-filmben.

Annie Cordy televíziós sorozatokra is kiterjedő filmes munkái mellett Cordy rendszeresen szerepelt zenés színházban.

Az Asterix a belgák között című képregényalbumban Nicotine-ként, a belga Stellartoix főnök feleségeként rajzolták meg.

Brüsszel egy külvárosában, Laekenben, (ahol felnőtt), egy parkot neveztek el róla.

Filmjei

[szerkesztés]
(válogatás)
  • 1953: Si Versailles m’était conté...
  • 1954: Poisson d’avril
  • 1955: Bonjour sourire
  • 1956: Le chanteur de Mexico
  • 1957: Tabarin
  • 1957: Viktor et Viktoria
  • 1958: Cigarettes, whisky et p’tites pépées
  • 1965: Ces dames s’en mêlent
  • 1969: Le bourgeois gentil me
  • 1970: Le passager de la pluie
  • 1970: La rupture
  • 1971: Le chat
  • 1971: Les galets d’Étretat
  • 1971: Le portes de feu
  • 1972: Elle court, elle court la banlieue
  • 1972: Le mataf
  • 1973: Les Gaspards
  • 1994: La vengeance d’une blonde
  • 1994: Baldipata
  • 2004: Madame Édouard
  • 2008: Disco
  • 2008: Le crime est notre affaire
  • 2009: Les herbes folles
  • 2011: Crimes en sourdine
  • 2014: Le dernier diamant
  • 2014: Les souvenirs
  • 2015: Chefs (sorozat)
  • 2016: Le cancre
  • 2018: Tamara: Volume 2
  • 2018: Illettré

Lemezválogatás

[szerkesztés]
  • 1998: Best Of
  • 2004: Les plus grands succès
  • 2012: Ça me plaît...
  • 2014: Annie Cordy chante Noël
  • 2015: Ma vie en musique − Best of 50 titres

Színház

[szerkesztés]
Év Cím Szerző Rendező Megjegyzések
1958 Madame Sans-Gêne Victorien Sardou and Émile Moreau with Jean-Marc Thibault
1986 Madame de Sévigné
La Mienne s'appelait Régine Pierre Rey Armand Delcampe Théâtre de l'Œuvre
Merci Apolline Geneviève Martin Michel Wyn with Guy Tréjan
1987 Madame Sans-Gêne Victorien Sardou and Émile Moreau
1989 Mademoiselle Plume Jean-Luc Moreau with Charlotte Kady
1990 Sacrée Gladys with Jacques Balutin
1994 Six heures au plus tard Marc Perrier Martine Willequet with Xavier Percy
La Célestine with Gérard Chambre
2000 A windsori víg nők William Shakespeare with Patrick Préjean
2006 Lily & Lily Pierre Barillet and Jean-Pierre Gredy Gérard Moulevrier with Jacques Ciron, Christian Morin and Firmine Richard
2009-2010 Laissez-moi sortir Jean-Marie Chevret Jean-Pierre Dravel & Olivier Macé Théâtre Daunou

Musical

[szerkesztés]
  • 1952-1954: La Route fleurie
  • 1957-1960: Tête de linotte
  • 1961-1964: Visa pour l'amour
  • 1965-1967: Ouah! Ouah!
  • 1968: Pic et Pioche
  • 1970: Indien vaut mieux que deux tu l'auras
  • 1972: Hello, Dolly!
  • 1976: Nini la chance
  • 1982: Envoyez la musique

Díjak

[szerkesztés]
  • 2005: Baroness of Belgium
  • 2013: Commander of the Order of the Crown
  • 2022: Léopold II[13] Tunnel in Molenbeek-Saint-Jean renamed „Annie Cordy Tunnel” (A király a Molenbeek-Saint-Jean-i alagútat átkereszteltette Annie Cordy alagútra)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 16.)
  2. SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Roglo
  6. a b https://www.nicematin.com/people/info-nice-matin-annie-cordy-est-decedee-chez-elle-a-vallauris-566910
  7. GeneaStar
  8. a b Fichier des personnes décédées. (Hozzáférés: 2021. november 15.)
  9. Who's Who in France (francia nyelven)
  10. https://www.lavenir.net/cnt/dmf20140228_00440952
  11. https://www.siv.archives-nationales.culture.gouv.fr/siv/rechercheconsultation/consultation/ir/pdfIR.action?irId=FRAN_IR_026438, 2019. április 17.
  12. https://datastore.brussels/web/data/dataset/ereburgers2/dataset-viewer-resource, 2021. december 1.
  13. A belga király

Források

[szerkesztés]