Ugrás a tartalomhoz

Angol–zanzibári háború

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Angol–zanzibári háború
A szultán palotája a bombázás után
A szultán palotája a bombázás után
Dátum1896. augusztus 27. 09:02–09:40 (körülbelül 38-45 perc)[1][2][3][4]
HelyszínZanzibár
EredményBrit győzelem
Harcoló felek
Brit Birodalom Zanzibár
Haderők
Zanzibári hadsereg: 900 fő
Királyi tengerészgyalogság: ismeretlen
HMS Philomel
HMS Thrush
HMS Sparrow
HMS Racoon
HMS St George
2800 fő
HHS Glasgow
Veszteségek
1 sérült tengerész[1]kb. 500 halott[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Angol–zanzibári háború témájú médiaállományokat.

Az angol–zanzibári háború az Egyesült Királyság és Zanzibár között tört ki 1896. augusztus 27-én. A világtörténelem legrövidebb háborújaként tartják számon,[6] mivel mindössze körülbelül 40 percig tartott.

A háború azután tört ki, hogy a britekkel tudatosan együttműködő Hamid bin Thuwaini szultán augusztus 25-én meghalt, a hatalmat pedig unokaöccse, Khalid bin Bargash szerezte meg puccs által. A brit vezetés azonban Hamud bin Muhammedet szerette volna trónra juttatni, mivel úgy vélték, vele könnyebben tudnának együttműködni, ezért Bargash lemondását követelték. Válaszképp Bargash felállított egy 2800 főből álló hadsereget, valamint harcrendbe állíttatta a szultán felfegyverzett jachtját, a H.H.S. Glasgow-t. Míg Bargash katonái a vár megerősítésén dolgoztak, a Királyi Flotta öt hadihajót vezényelt a kikötőbe a palota elé, csapatai pedig partra szálltak.

A szultán az utolsó pillanatban mégis hajlandó lett volna a béketárgyalásra egy amerikai közvetítő segítségével, a Királyi Flotta hajói mégis tüzet nyitottak a palotára augusztus 27-én, miután az ultimátum határideje reggel 9 órakor lejárt. Miközben a palota rommá dőlt körülötte, és a veszteség egyre növekedett, Bargash sietősen a német konzulátusra vonult vissza, ahol menedékjogot kapott. 1916-ig Dar es-Salaamban élt, amikor is a britek elfogták és száműzték. Később megengedték, hogy Mombasában éljen, itt is halt meg 1925-ben. A palota és a kikötő bombázását a britek 45 perc után hagyták abba, a Glasgow elsüllyedt, a konfliktus pedig a világ legrövidebb háborújaként vonult be a történelembe.

Források

[szerkesztés]
  1. a b Hernon, Ian (2003), Britain's Forgotten Wars: Colonial Campaigns of the 19th Century, Stroud, Gloucestershire: Sutton Publishing, ISBN 978-0750931625, pp.403.
  2. Haws, Duncan & Hurst, Alexander Anthony (1985), The Maritime History of the World: A Chronological Survey of Maritime Events from 5,000 B.C. until the Present Day, Brighton, Sussex: Teredo Books, ISBN 978-0903662109, <https://books.google.co.uk/books?id=4iFUAAAAMAAJ> pp.74.
  3. Cohen, John; Jacopetti, Gualtiero & Prosperi, Franco (1966), Africa Addio, New York: Ballantine Books, OCLC 230433, <https://books.google.co.uk/books?id=vR9BAAAAIAAJ&pgis=1>, pp 137
  4. Gordon, Philip H. (2007), Winning the Right War: The Path to Security for America and the World, New York: Times Books, ISBN 978-0805086577, <https://books.google.com/books?id=YUm142jq6F8C>, pp 146
  5. Bennett, Norman Robert (1978), A History of the Arab State of Zanzibar, London: Methuen Publishing, ISBN 978-0416550801, p.179
  6. Editor-in-chief, Craig Glenday. Guinness World Records 2008. London: Guinness World Records, 118. o. (2007). ISBN 978-1904994190 .

További információk

[szerkesztés]