Angi István (országgyűlési képviselő)
Angi István | |
Angi István 1917-ben | |
Született | 1888. május 29. Gyergyószárhegy |
Elhunyt | 1968. február 26. (79 évesen) Csíkszereda |
Állampolgársága | |
Házastársa | Sáska Anna |
Gyermekei | Angi Edit Angi István |
Foglalkozása | politikus |
Tisztsége |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Angi István témájú médiaállományokat. | |
Angi István András (Gyergyószárhegy, 1888. május 29. – Csíkszereda, 1968. február 26.) székely földbirtokos, országgyűlési képviselő, huszártiszt, közbirtokossági elnök
Családja
[szerkesztés]- szülei: Angi István – földbirtokos, egyházközségi főgondnok (1848 Gyergyószárhegy – 1916 Gyergyószárhegy) / Laczkó Viktória (1849 Gyergyószárhegy – 1939 Gyergyószárhegy)[1][2][3]
- felesége: Sáska Anna (Sáska Kajetán, örmény származású bankár-kereskedő lánya) 1893 Gyergyószentmiklós – 1983 Csíkszereda[2][4]
- gyermekei: Angi Edit (1920 Gyergyószárhegy – 2013 Budapest) / Angi István – főszolgabíró, jogász (1918 Gyergyószentmiklós – 1988 Csíkszereda)[5][6][7]
- veje: Rácz János – m. kir. vezérkari katonatiszt (1911 Kiskunfélegyháza – 1984 Budapest)[2][6]
Életútja
[szerkesztés]Középiskolai tanulmányait önköltséges hallgatóként a Csíksomlyói Főgimnáziumban kezdte 1899-ben, majd a Székelyudvarhelyi Főgimnáziumban fejezte be, 1908-ban.[8] Ezután a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem jog- és államtudományi karán tanult,[6] majd már végzett joghallgatóként 1914-ben díjas közigazgatási gyakornoknak nevezték ki a felcsíki járás főszolgabírája mellé.[9]
Eközben már 1909. október 11-én önkéntesként jelentkezett a Magyar Királyi 4. számú Gyalogezredhez, ahonnan 10 nap múlva átkerült az Magyar Királyi. Brassói 24. Honvéd Gyalogezred kötelékébe. Két év múlva, 1911 decemberében önkéntesként került aztán végleges alakulatához, a Magyar Királyi Marosvásárhelyi 9. Honvéd Huszárezredhez. Itt 1912 áprilisában előléptették címzetes tizedessé, majd ugyanez év szeptemberében pedig címzetes őrmesterré.[3] 1913 januárjában tartalékos hadapróddá nevezték ki, augusztusban pedig bevonult a századához fegyvergyakorlatra, Marosvásárhelyre. 1914 januárjában már tartalékos zászlós,[10] majd az I. világháború kitörése után frontszolgálata alatt 1915 márciusában hadnaggyá,[11] 1916 novemberében pedig főhadnaggyá léptették elő.[12]
A trianoni békeszerződés után az erdélyi Országos Magyar Pártban politizált és tagja volt a párt intézőbizottságának.[13] A második bécsi döntés után, 1940. október 10-én behívták a Magyar Parlamentbe, ahol a visszacsatolt Erdély egyik országgyűlési képviselőjeként kezdetben az Erdélyi Párt tagja volt.[13][14][15]
1941-ben Horthy Miklós kormányzó, Angi Istvánt fiával együtt Nemzetvédelmi Kereszt kitüntetésben részesítette.[16] 1942 februárjában kilépett az Erdélyi Pártból, majd hosszas független képviselőség után 1943 májusában tagja lett az ellenzéki Független Kisgazdapártnak.[13][17] Képviselősége alatt a gazdasági, illetve a földművelésügyi bizottságok tagja volt, mely tisztségeit 1944. november 6-ig töltötte be.
1945. február 15-én (szűk két hónappal Bajcsy-Zsilinszky Endre kivégzése után) huszonhárom ellenzéki parlamenti társával együtt Szálasi utasítására a nyilaskeresztes párt összeférhetetlenségi indítványában hűtlenséggel és hazaárulással vádolta meg.[18]
1945 nyarán visszatért a Románia által ismét elfoglalt Székelyföldre, szárhegyi otthonába. 1946-ban a román hatóságok a maradék földjeinek nagy részét, 1949-ben pedig minden ingó és ingatlan vagyonát kisajátították,[6] őt pedig családtagjaival együtt Gyergyószárhegyről, Csíktaploczára deportálták.[19]
Angi István 1968-ban halt meg, feleségével közös sírhelye a Gyergyószentmiklósi Örmény-Katolikus Temetőben található.
Katonai kitüntetései
[szerkesztés]- Bronz Vitézségi Érdemérem – 1915 (az 1914. augusztusi Stojanówi lovas ütközetben tanúsított helytállásáért)[20][21][22][23]
- Legfelsőbb Dicsérő Elismerés – 1917 (az 1916. szeptemberi Nagybári csatában tanúsított helytállásáért)[20][24]
- Legfelsőbb Dicsérő Elismerés újólag, a kardok egyidejű adományozása mellett – 1918[20][25]
- Vaskereszt másodosztálya – (időpont ismeretlen)[6]
Betöltött tisztségei
[szerkesztés]- Borszék-Fürdő közbirtokossági ellenőr (1927-?)[26]
- Szárhegy-Ditró Kétág (borszéki) közbirtokossági elnök (1933-1948)[6]
- Magyar országgyűlési képviselő (1940-1944)[13]
- Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület szárhegyi gazdakörének elnöke (1940-?)[27]
- Csíkvármegyei Állattenyésztő Egyesület elnöke (1941-1944)[28]
- Keletmagyarországi és Erdélyrészi Fürdők Szövetségének alelnöke (1941-?)[29]
- Ditrói Takarékpénztár Rt igazgatósági tagja (1941-1944)[30]
- Csíkvármegyei Törvényhatósági Bizottság tagja (1941-?)[31]
- Gyergyói Első Takarékpénztár Rt igazgatósági tagja (1941-1944)[32]
- Székelyföldi Állattenyésztő Egyesületek Szövetségének alelnöke (1942-?)[33]
- Szárhegyi Gazdasági Szövetkezet igazgatósági tagja (1942-?)[34]
- Székelyföldi Kereskedelmi Bank Rt igazgatósági tagja (1942-1943)[35]
- Gyergyószentmikósi Gőzfűrész Részvénytársaság igazgatósági tagja (1943-?)[36]
- Csíkvármegyei Közjóléti Szövetkezet igazgatósági tagja (1944-?)[37]
Források
[szerkesztés]- ↑ Csiki Lapok, XXVIII. évf., 6. szám / 3. old. / halálozás rov. (epa.oszk.hu [1]
- ↑ a b c Gyergyószárhegy település digitalizált rom. kath. születési-házassági-halotti anyakönyvei, 1696-1949 (Erdélyi Genealógiai Társaság)
- ↑ a b Hadtörténelmi Levéltár, jelzet: HL Tiszti Anyakönyvi Lapok (AKVI) 35767 / t. hadapród - fogalmazványi példány
- ↑ Csiki Lapok, XXIX. évf., 31. szám / 2. old. / házasság rov. (epa.oszk.hu [2])
- ↑ Bicsok Zoltán: A csíkszeredai levéltárban őrzött "Székely birtokos családok iratgyűjteménye", Aeropolisz Egyesület, 2014, Székelyudvarhely
- ↑ a b c d e f Román Nemzeti Levéltár Hargitamegyei hivatala (Csíkszereda) F 591 fond, 12.8 (székely birtokos családok iratgyűjteménye / a szárhegyi Angi család iratai)
- ↑ Szabad Szó, 1947. 05.13. / 3. old.
- ↑ Arcanum Digitális Tudománytár / Hungaricana
- ↑ Székelység, X. évf. 26. szám / 2. old. [3] és Csiki Hírlap, IV. évf. 27. szám / 2. old. [4]
- ↑ Magyar Királyi Honvédség, Rendeleti Közlöny, 40. évf. / 733. old. és Budapesti Közlöny, 1914. jan. 1. / 8. old. (Arcanum adatbázis KFT)
- ↑ Magyar Királyi Honvédség, Rendeleti Közlöny, 29. szám / 348. old. és Budapesti Közlöny, 1915. 03. 31. / 2. old (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Budapesti Közlöny, 1916. nov. 17. / 3. old., Pesti Napló, 1916. nov. 17 / 14. old. és Pesti Hírlap, 1916. nov. 18. / 15. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ a b c d Egry Gábor: Az erdélyiség "színeváltozása" - Kísérlet az Erdélyi Párt ideológiájának és identitáspolitikájának elemzésére, 1904-1944 / 29., 30., 78. old.[5]
- ↑ Népszava, 1940. okt. 9. / 3. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Csiki Lapok, 41. szám (1940. okt. 13.) / 3. old
- ↑ Budapesti Közlöny, 208. szám / 4. old., 226. szám / 1. old. (Arcanum Adatbázis KFT) és Csiki Lapok, 38. szám / 3. old. (1941. szept. 21.) [6]
- ↑ Népszava, 1943. aug. 20., 7. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Pápai Újság, II. évf. 15. szám / 1. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Danguly Ervin: Szárhegyi memento, 1945-1956 (lazarea.eu) - 2002
- ↑ a b c Hadtörténelmi Levéltár, jelzet: HL Tiszti Anyakönyvi Lapok (AKVI) 35767
- ↑ Koszta István: Huszártörténet (A M. Kir. Marosvásárhelyi 9. Honvéd Huszárezred) - Pro-Print Kiadó, 2008 / 113., 133. old. (digitalizált változat > mek.oszk.hu [7]
- ↑ Budapesti Közlöny, 1915. júl. 27. / 7. old. (Arcanum Adatbázis Kft)
- ↑ Csiki Lapok, XXVII. évf., 35. szám / 3. old. (epa.oszk.hu [8])
- ↑ Budapesti Közlöny, 1917. jan. 31. / 4. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Magyar Királyi Honvédség, Rendeleti Közlöny, 45. évf., 22. szám / 541. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Ellenzék, 48. évf., 73. szám / 4. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület munkája, 1941-1942 (20. old.) - Minerva, 1942, Kolozsvár (mek.oszk.hu [9])
- ↑ Köztelek, 52. évf. 1. szám / 19. old (Arcanum Adatbázis Kft) és Csiki Lapok, 56. évf., 25. szám / 2. old. (epa.oszk.hu [10])
- ↑ MTI., 36. kiadás, 1941. 04. 29. (Arcanum Adatbázis Kft)
- ↑ Kallós János: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 17. évf. I-II. kötet, 422. old., 18. évf. I-II. kötet, 414. old., 19. évf. I-II. kötet, 407. old. (Arcanum Adatbázis Kft)
- ↑ Csiki Lapok, 53. évf., 12. szám / 4. old. (epa.oszk.hu [11])
- ↑ Kallós János: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 17. évf. I-II. kötet, 438. old., 18. évf. I-II. kötet, 427. old., 19. évf. I-II. kötet, 420. old. (Arcanum Adatbázis Kft)
- ↑ Köztelek, 52. év., 24. szám / 580. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Központi Értesítő, 67. évf., 46. szám / 2213. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Kallós János: Gazdasági, pénzügyi és tőzsdei kompasz, 18. évf. I-II. kötet, 486. old. és Központi Értesítő, 68. évf. 29. szám. / 1111. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Központi Értesítő, 69. évf., 9. szám / 296. old. (Arcanum Adatbázis KFT)
- ↑ Központi Értesítő, 69. évf., 21. szám / 670. old (Arcanum Adatbázis KFT)