Angara-hegyvonulat
| Angara-hegyvonulat (Ангарский кряж) | |
| Magasság | 504 m |
| Hely | Oroszország |
| Legmagasabb pont | 1022 m |
| Típus | hegyvonulat |
| Hosszúság | 800 km |
| Elhelyezkedése | |
 Angara-hegyvonulat
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 57° 00′, k. h. 102° 30′57.000000°N 102.500000°EKoordináták: é. sz. 57° 00′, k. h. 102° 30′57.000000°N 102.500000°E | |
 | |
Az Angara-hegyvonulat (oroszul: Ангарский кряж, esetleg Среднеангарский кряж) tájegység Oroszországban, Észak-Ázsiában, a Közép-szibériai-fennsík része.
Közigazgatásilag legnagyobb része az Irkutszki területhez tartozik.
Elhelyezkedése, jellemzői
[szerkesztés]A Közép-szibériai-fennsík délkeleti részén fekszik. A Keleti-Szajan előhegyeitől északkelet felé mintegy 800 km hosszan, az Alsó-Tunguszka völgyéig húzódik. Legmagasabb pontja 1022 m. Tőle délkeletre, keletre a Léna–Angara-fennsík, északnyugatra és nyugatra az Angara-felföld terül el.
Néhány párhuzamosan futó hegygerincből áll. Főként kora-paleozoikumi karbonátos és terrigén (szárazföldi eredetű) üledék, valamint a rétegek közé intrúzióval (magmabehatolással) keletkezett trapp építi fel. Ahol az Angara és mellékfolyói áttörik a trappot, a folyómedrekben nagy zúgók alakultak ki.
Növényzetét az északkeleti tájakon a vörösfenyő jellemzi, délnyugaton az erdeifenyőből, a cirbolya- és jegenyefenyőből álló tajga az uralkodó.
Források
[szerkesztés]- Székely András. Szovjetunió (I. kötet). Budapest: Gondolat Kiadó, 371. o.. ISBN 9632803035 I. kötet (1978)
- Nagy szovjet enciklopédia, 3. kiadás (orosz nyelven) (1969–1978). Hozzáférés ideje: 2013. január 8.
- szerk.: Papp-Váry Árpád: Földrajzi Világatlasz. Budapest: Kartográfiai Vállalat, 72. o.. ISBN 9633525160 CM (1992)
- szerk.: A. V. Borodko, V. F. Habarov: Nacionalnij atlasz Rosszii (orosz nyelven). Moszkva: Roszkartografija (2004). ISBN 5851202173
- Fizicseszkaja geografija Rosszi… (orosz nyelven). Ecosystema.ru. [2013. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 30.)
