Andrej Uladzimiravics Kabjakov
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Andrej Uladzimiravics Kabjakov | |
Fehéroroszország 8. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 2014. december 27. – 2018. augusztus 18. | |
Elnök | Aljakszandr Rihoravics Lukasenka |
Előd | Mihail Uladzimiravics Mjasznyikovics |
Utód | Szjarhej Mikalajevics Rumasz |
Született | 1960. november 21. (64 éves) Moszkva, OSZSZSZK (ma: Oroszország) |
Párt | független politikus |
Gyermekei | 2 |
Foglalkozás |
|
Iskolái |
|
Vallás | keleti ortodox kereszténység |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrej Uladzimiravics Kabjakov témájú médiaállományokat. |
Andrej Uladzimiravics Kabjakov (belaruszul: Андрэй Уладзіміравіч Кабякоў, oroszul: Андрей Владимирович Кобяков; Moszkva, 1960. november 21. –) fehérorosz politikus. 2014 és 2018 között Fehéroroszország miniszterelnöke volt, 2014. december 27-én nevezte ki Aljakszandr Rihoravics Lukasenka elnök.[1][2] 2012 és 2014 között Kabjakov Lukasenka kabinetfőnöke volt.
2003 decemberétől 2010. december 28-ig miniszterelnök-helyettes volt.[3][4]
Élete
[szerkesztés]Andrej Kabjakov 1960-ban született Moszkvában.[5] Hároméves korától Fehéroroszország területén él.[4]
1983-ban diplomázott a Moszkvai Repülési Intézetben. 1983–1985 között előbb művezetőként és főművezetőként dolgozott a Szergej Vavilovról nevezett minszki gyárban, majd 1985–1988 között főművezetőként és az összeszerelő üzem vezetőhelyetteseként a Homeli terület, rahacsovi Dijaprajektar (Diavetítő) nevű gyárban.
1988–1989 között a kommunista párt rahacsovi városi bizottság szervezési osztályának instruktora volt.
1991-ben diplomát szerzett a Belarusz Állami Nemzetgazdasági Intézetben. 1989–1991 között a Belorusszia Kommunista Pártjának Politikatudományi és Társadalomvezetési Intézetének hallgatója volt.
Pályafutása
[szerkesztés]1995 és 1996 között az Ellenőrző Szolgálat helyettes vezetője, 1996 és 1998 között pedig a Belarusz Állami Ellenőrző Bizottság elnökhelyettese volt. 1998 júniusában a könnyűipari termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozó fehérorosz állami konszern elnöke lett.
Az elnök utasítására 1998. december 2-án kinevezték az Állami Ellenőrző Bizottság elnökévé. 2000. október 6-án kinevezték az állam képviselőjévé az OAO Belpromsztrojbankban.
2000 és 2001 között Fehéroroszország első miniszterelnök-helyettese volt. Az elnök 2001. szeptember 24-én miniszterelnök-helyettessé nevezte ki.
2002. július 3-tól 2003. december 24-ig gazdasági miniszter volt.
2003. december 28-tól a fehérorosz elnöki adminisztráció helyettes vezetője volt.
2011. december 8-án kinevezték oroszországi nagykövetnek, 2012-ig töltötte be ezt a tisztséget.
2012. augusztus 27-től 2014. december 27-ig az elnök kabinetfőnöke volt.[5]
2014. december 27-től 2018. augusztus 18-ig Fehéroroszország miniszterelnöke volt.
Magánélet
[szerkesztés]Kabjakov nős, egy lánya és egy fia van.[5]
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Andrei Kobyakov című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Belarus Replaces Prime Minister, Central Bank Head”, New York Times, 2014. december 27. (Hozzáférés: 2014. december 28.)
- ↑ „Lukashenko Names New PM, Central Bank Head”, ABC News, 2014. december 27. (Hozzáférés: 2014. december 27.)
- ↑ Belarusian Deputy Prime-Minister Andrei Kobyakov Appointed to EDB Council. Eurasian Development Bank, 2010. augusztus 16. [2016. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
- ↑ a b Кобяков Андрей Владимирович. Комиссия таможенного союза. [2014. december 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 29.)
- ↑ a b c Prime Minister of the Republic of Belarus. Council of Ministers of the Republic of Belarus. [2021. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 14.)
Elődje: Mihail Uladzimiravics Mjasznyikovics |
Utódja: Szjarhej Mikalajevics Rumasz |