Ugrás a tartalomhoz

Andrássy Kálmán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrássy Kálmán
Született1852. október 13.
Tarcal
Elhunyt1937. április 1.
Buj
Állampolgárságamagyar
Házastársanemes komoróczi, bicskei és császári Komoróczy Ilona
Gyermekeihét gyermek
Szüleinemes Andrássy István, Miklós Judit
Foglalkozásalelkész, író
IskoláiSárospataki Református Teológiai Akadémia
KitüntetéseiFerenc József-rend lovagkeresztje
SablonWikidataSegítség

Andrássy Kálmán (Tarcal, 1852. október 13.Buj, 1937. április 1.) református lelkész, író.

Élete

[szerkesztés]

A Zemplén vármegyei Tarcal mezővárosban született, 1852. október 13-án.

Apja nemes Andrássy István földbirtokos; 1833-tól a tarcali református egyházközség egyháztanácsának tagja volt, 1853-ban szolgálataiért az egyháztanács neki ítélte meg a szószék melletti szék ülésjogát, majd 1882-ben a tarcali református egyházközség főgondnoka lett;[1] 1874-ben Tarcal mezőváros helyettes városbírója volt, 1885-ben a város városbírója lett.[2] Apai nagynénje Czike Istvánné nemes Andrássy Mária, Czike István kenézlői református lelkész felesége volt.

Anyja Miklós Judit háztartásbeli; Miklós Pál lánya, aki 1831 és 1847 között több alkalommal is Tarcal mezőváros városbírója volt, 1853-ban a tarcali református egyházközség főgondnoka lett.[3]

Andrássy Kálmán gyermekkorát szülővárosában, Tarcalon töltötte, ahol mély, református neveltetésben részesült. Az elemi iskola elvégzése után tanulmányait a Sárospataki Református Teológiai Akadémián folytatta, ahol 1876-ban szerezte meg diplomáját. A diplomát követően a nyírségi Őr községben szolgált mint káplán.[4] Itt ismerkedett meg nemes komoróczi, bicskei és császári Komoróczy István földbirtokossal, aki neki adta lánya, Ilona kisasszony kezét.[5] Az esküvőt követően a Tiszántúli Református Egyházkerület 1879-ben a Közép-szabolcsi Református Egyházmegyéhez tartozó Buj község lelkészi szolgálatával bízta meg.[5] Az Egyházkerület később, 1914-ben tanácsbíróvá, 1917-ben zsinati póttaggá választotta.

Egyházi pályafutása mellett az irodalomban is képviseltette magát. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tagja volt. Adorján Balázs és Soós Lajos álnéven egyaránt publikált vallás- és társadalomfilozófiai írásokat többek között a Nyírvidék és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap folyóiratokban. A környéken végzett falukutatással foglalkozó dolgozataira Borovszky Samu történész mellett Darányi Ignác földművelésügyi miniszter is hivatkozott publikációiban.[6]

Foglalkoztatta a népi szociális politika és a kultúra. Az Amerikai Egyesült Államokban tanuló fiúgyermekének tapasztalataira támaszkodva amerikai stílusú iskolát hozott létre Bujon, valamint szorgalmazta a helyi felnőttoktatást is.[7][8] Felesége, Komoróczy Ilona asszony részt vett a tarcali óvoda megalapításában és a térség más kulturális és karitatív eseményein.[9]

Andrássy Kálmán végül 1931-ben vonult nyugdíjba, ekkor már több mint fél évszázada – 52 éve – szolgálta a buji református egyházközséget. Munkásságáért a magyar állam a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki.[10] A köztiszteletben álló lelkész 85 évesen hunyt el végelgyengülésben, 1937. április 1-jén. Az egyházközség tájékoztatása szerint a síremléke nem maradt fenn, mert a temetőt felszámolták és a helyére családi házakat építettek.

Művei

[szerkesztés]
  • A községi hitelszövetkezetekről (Debrecen, 1898.)
  • 25 év a buji ev. ref. egyház életéből, 1879-1904 (Nyíregyháza, 1904)
  • Szövetkezeti munka eredményei egyházi életünkben (Budapest, 1908.)
  • Kálvin János lelki világa (Nyíregyháza, 1917.)
  • Feltámadás (Budapest, 1918)
  • Emlékkönyv a reformáció negyedszázados fordulója alkalmából a buji ref. egyházban tartott ünnepélyről (Nyíregyháza, 1918.)
  • Bibliamagyarázatok (Tahitótfalu, 1926.)
  • Szenvedéstől a diadalomig (Tahitótfalu, 1927.)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. A Mező Tarczali reform. gyülekezet Jegyző Könyve. Tarcal, 1829–1904. 28., 243., 596. (Megtalálható Tarcalon, a helyi református egyházközség levéltárában.)
  2. MNL BAZML SFL V. 272. Tarcal nagyközség iratai (1398) 1606–1950, c) Tarcal nagyközség polgári kori iratai 1874–1950. Közigazgatási iratok, 2. doboz 1874: sz. n., 1885: sz. n.
  3. A Mező Tarczali reform. gyülekezet Jegyző Könyve. Tarcal, 1829–1904. 242. (Megtalálható Tarcalon, a helyi református egyházközség levéltárában.)
  4. Andrássy Kálmán szócikk. In: Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára. Elektronikus Könyvtár
  5. a b Eőri református egyház esketési anyakönyve, 7/1879. június 18. Tiszteletes Andrássy Kálmán buji lelkész és Komoróczy Ilona kisasszony házassági bejegyzése. FamilySearch.org
  6. Sárospataki Református Lapok, 1937, 32. évfolyam, 19. szám
  7. Nyírvidék, 1923. július 11., 154. szám 2–3. oldal
  8. Sárospataki Református Lapok, 1918. július 14–21. 145–147. oldal
  9. Zemplén. 29. évfolyam, 9. szám. 1898. február 27. II. melléklet.
  10. Nyírvidék, 1937. április 8., 5. évfolyam, 77. szám

Források

[szerkesztés]
  • Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8 [1]

További információk

[szerkesztés]