Andrásfai-gráf
Andrásfai-gráf | |
n=4-re (kétféle rajzolatban) | |
Névadó | Andrásfai Béla |
Csúcsok száma | 3n-1 |
Élek száma | n(3n-1)/2 |
Átmérő | 2 |
Kromatikus szám | n |
Egyéb | reguláris |
Jelölés |
Az Andrásfai-gráf olyan 3n-1 csúcsú gráf, amely nem tartalmaz sem háromszöget, sem n+1 független csúcsot. Nevét onnan kapta, hogy Andrásfai Béla írta le először.
Értelmezése és tulajdonságai
[szerkesztés]Az Andrásfai-gráf minden tetszőleges természetes számra olyan csúcsú gráf, amelyben az csúcsot él köti össze az csúcsokkal, minden értékre. Az ilyen gráf jelölése: .
A gráf jellemzője, hogy nem tartalmaz sem háromszöget (azaz -at), sem független csúcsot (azaz a komplementere nem tartalmaz -et). Ebből következik, hogy az Ramsey-számra fennáll, hogy Egyenlőség csak és értékekre áll fenn.
A gráfot úgy is lehet értelmezni, hogy a csúcsokat egyenlően elosztjuk egy képzeletbeli körön, minden csúcsból kiindulva berajzoljuk képzeletben a szabályos körbeírható háromszöget, majd az illető csúcsot összekötjük a háromszög szemben levő oldalához tartozó köríven levő csúcsokkal. (lásd az ábra első rajzolatát). Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy egy adott csúcstól balra és jobbra kihagyunk csúcsot, majd a többivel összekötjük.
Az Andrásfai-gráfokat később általánosították két irányba is.[1] [2]
Az első hat Andrásfai-gráf
[szerkesztés]LaTeX program Andrásfai-gráf rajzolására:
\documentclass{article}
\usepackage{tikz}
\textwidth=15cm
\newcommand{\Andr}[3]{
% #1 n
% #2 elfordítási szög fokban
% #3 \draw vagy \fill (a csúcs kis kör vagy korong)
\begin{tikzpicture}[rotate=#2,scale=2]
\pgfmathsetmacro{\n}{3*#1 - 1}; % \n értéke 3n-1
\pgfmathsetmacro{\m}{2*#1 - 1}; % \m értéke 2n-1
\foreach \i in {1,...,\n}
{
\path (360/\n*\i:1cm) node (X\i) { }; % csúcsok egyenletes elosztása a körön
#3 (X\i) circle (2pt); % csúcsok rajzolása
}
\foreach \i in {1,...,\n}
{
\foreach \j in {#1,...,\m}
{ \pgfmathtruncatemacro{\p}{1+ mod(\i+\j-1,\n)}; % i-vel összekötendő csúcs kiszámítása
\draw (X\i) -- (X\p); % élek rajzolása
}
}
\end{tikzpicture}
}
\begin{document}
\centering
\Andr{1}{0}{\fill}\quad
\Andr{2}{90}{\fill}\quad
\Andr{3}{0}{\draw[fill=blue]}
\bigskip
\hspace*{2cm} n=1 \hfill n=2 \hfill n=3 \hspace*{2cm}
\bigskip
\Andr{4}{0}{\draw[fill=blue]}\quad
\Andr{5}{0}{\draw[fill=red]}\quad
\Andr{6}{0}{\draw[red]}
\bigskip
\hspace*{2cm} n=4 \hfill n=5 \hfill n=6 \hspace*{2cm}
\bigskip
\Andr{7}{0}{\draw[fill=green]}\quad
\Andr{8}{0}{\draw[magenta]}\quad
\Andr{9}{0}{\draw[fill=gray]}
\bigskip
\hspace*{2cm} n=7 \hfill n=8 \hfill n=9 \hspace*{2cm}
\end{document}
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ W. Bedenknecht, G. O. Mota, Ch. Reiher, M. Schacht, On the local density problem for graphs of given odd-girth, Electronic Notes in Discrete Mathematics, Volume 62, 2017, pp. 39-44. Online hozzáférés
- ↑ A. Das, S. Biswas, M. Saha: Generalized Andrásfai graphs, Discussiones Mathematicae -- General Algebra and Applications 42(2) (2022) 449–462. Online hozzáférés Archiválva 2023. július 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Godsil, C., Royle, G.: Algebraic Graph Theory, Springer-Verlag, New York, pp. 118-123, 2001. (§6.10-6.12: The Andrásfai Graphs, Colouring Andrásfai Graphs, A Characterization)
- Andrásfai Béla: Ismerkedés a gráfelmélettel, Tankönyvkiadó, Budapest, 1971. pp. 132-135.
- Weisstein, Eric W.: Andrásfai Graph (angol nyelven). Wolfram MathWorld