Ammáni citadella
| Ammáni citadella | |
 | |
| Ammáni citadella | |
| Település | Ammán |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | |
| Elhelyezkedése | |
 Ammáni citadella
Pozíció Jordánia térképén
| |
 é. sz. 31° 57′ 17″, k. h. 35° 56′ 04″31.954700°N 35.934300°EKoordináták: é. sz. 31° 57′ 17″, k. h. 35° 56′ 04″31.954700°N 35.934300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ammáni citadella témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az ammáni citadella a jordán főváros egykori fellegvára, amely a Dzsabal Kala (جبل القلعة) domb tetején állt egykoron. Ma már csak a romjai láthatók.[1]
Története
[szerkesztés]A mai Ammán közepén álló domb már az újkőkorszakban lakott hely volt, majd a bronzkorban, nagyjából az időszámítás előtti 1800-as években megerősítették. Az L alakú hegytető történetére számos egykori, a területet elfoglaló jelentős civilizáció – köztük az asszírok, a babilóniaiak, a Ptolemaida-dinasztia – hatással volt, de ma már csak a római és a korai iszlám kor közötti időszakból származó romok láthatók rajta.[1]
A megerősített falak mögötti területen semmi nem maradt épen, római, keresztény és muzulmán templomok, sírok, épületek romjai, szobrok töredékei láthatók ma. A citadellában működik a jordán régészeti múzeum.
1961-ben jelentős felfedezésre került sor. A citadella egyik ormán héber írásos feliratra bukkantak. A feliratot egy kihalt ókori, ún. ammoni nyelven írták, amely a Bibliában is gyakran szereplő ammonita népcsoport nyelve volt és igen közeli rokonságban állt a héber nyelvvel.
Jelentősebb romok
[szerkesztés]- Hercules-templom – Egykori római szentély, amelyet 162 és 166 között, Geminius Marcianus kormányzósága alatt építették. A tervek szerint nagyobb lett volna bármely akkori római templomnál.[2]
- Bizánci bazilika – A templom az 5-6. századból származik, egyetlen hajóját két oszlopsor határolta. Ma az oszlopok töredékei és az apszis részben helyreállított félköríves fala látható.[3]
- Kormányzói palota és mecset – Az épületeket az omajjádok időszakában emelték, a 8. században. A palota kupolája modern kiegészítés. A palotához tartozó mecsetből csak több oszloptöredék és egy faldarab maradt fenn.[4]
- Ciszterna – A kör alakú tározó átmérője 16 méter, mélysége 5 méter, nagyjából ezer köbméter víz befogadására alkalmas. A ciszternát esővíz táplálta.[5]
Galéria
[szerkesztés]-
A Herkules-templom -
A bazilika maradványai -
A kormányzói palota -
Az egykori mecset -
Szobortöredék
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Art and Archeology:Amman Citadel. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
- ↑ Jordan Select Tours:The Citadel. [2014. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
- ↑ Art and Archeology:Byzantine Church. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
- ↑ Art and Archeology:Umayyad Mosque. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)
- ↑ Art and Archeology:Cistern. (Hozzáférés: 2014. augusztus 2.)