Amici-prizma
Az Amici-prizma – melyet az olasz csillagászról, Giovanni Battista Amiciről neveztek el – összetett, diszperziós (színbontó) prizma. Leggyakrabban spektrométerekben használják.
Kettős Amici-prizma. Látható, hogy a kilépő sugár eltérítésmentesen lép ki, a többi sugár viszont felbomolva lép ki.
Az Amici-prizma két érintkező prizmából áll, általában közepes diszperziójú koronaüvegből és nagy diszperziójú flintüvegből. A belépő fény megtörik az első levegő-üveg határfelületen, még egyszer megtörik a két üveg határfelületén és végül kilépéskor is megtörik. A prizmát úgy kalibrálják, hogy a fény bizonyos hullámhosszú sugarai a prizmákon minimális eltérítéssel haladnak át, így végül a kilépő sugár a prizmára eső sugárral párhuzamosan (de eltolva) lép ki. Így az Amici-prizma egyeneslátású diszperziós prizma.
A gyakorlatban fontosabb a kettős Amici prizma, melynek ötletével az 1860-as évek körül foglalkozott Amici. Ez az elrendezés általában két korona- és egy flintüvegből áll. Ennek az az előnye, hogy a diszperziója nagyobb, és a sugarat, melyre kalibrálták, nem tolja el. Használnak öt prizmából (két flint- és három koronaüvegből) készült Amici-prizmát is.
Maga Amici nem publikálta az ötletét, hanem egy kollégájával osztotta meg, Giovanni Donatival, aki el is készítette az eszközt. Ő 1862-ben publikált róla, és praktikussága miatt hamar elterjedt Európában.