Amerika Hangja
| Amerika Hangja | |
 | |
 | |
| Adatok | |
| Indulás | 1942 |
| Tulajdonos | az Amerikai Egyesült Államok szövetségi kormánya |
| Ország | Amerikai Egyesült Államok |
| Székhely | Washington, D.C. |
| Hivatalos oldal | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amerika Hangja témájú médiaállományokat. | |
Az Amerika Hangja (angolul Voice of America, rövidítve: VOA) a legnagyobb és legrégebbi amerikai finanszírozású nemzetközi műsorszolgáltató.[1][2][3] 47 nyelven készít digitális, televíziós és rádiós tartalmakat, amelyeket világszerte terjeszt a társállomásokon. Elsősorban nem amerikai közönség nézi, így a VOA műsorai befolyásolják a külföldi közvéleményt az Egyesült Államokról és annak népéről.
A VOA-t 1942-ben alapították,[4] a VOA alapítólevelét (Public Laws 94-350 és 103-415)[5][6] pedig 1976-ban írta alá Gerald Ford elnök.
A központja Washingtonban van, és az USA kormányának független ügynöksége, a U.S. Agency for Global Media (USAGM) felügyeli.[7] A forrásokat évente a nagykövetségek és konzulátusok költségvetése keretében különítik el. 2016-ban a VOA mintegy 1050 alkalmazottal és az adófizetők által finanszírozott 218,5 millió dolláros éves költségvetéssel hetente mintegy 1800 órányi rádió- és televízióműsort sugárzott világszerte körülbelül 236,6 millió embernek. A magyar adás 1942 és 2004 között üzemelt.
Története
[szerkesztés]A hidegháború időszakában
[szerkesztés]1947-ben a VOA megkezdte adásait a szovjet állampolgároknak Oroszországban, azzal az ürüggyel, hogy ellensúlyozza „az amerikai vezetők és politika ellen irányuló szovjet propaganda káros hatásait” a szovjet orosz nyelvű média részéről, John B. Whitton: Cold War Propaganda című értekezése szerint. 1949. április 24-én a Szovjetunió válaszul elektronikus zavarást kezdeményezett a VOA adásai ellen.
1948-49-ben Charles W. Thayer vezette a VOA-t.[8] A következő néhány évben az amerikai kormányban nem volt egyetértés, hogy mi legyen az Amerika Hangja célja. Az a döntés született, hogy a VOA adásait külpolitikája részeként használja a Szovjetunió és más országok propagandája ellen. Az arab szolgáltatás 1950. január 1-jén indult újra, félórás műsorral. Ez 1958-ra napi hat órára bővült, de az 1956-os szuezi válság idején napi 14,5 órás volt.[9] 1952 és 1960 között az Amerika Hangja az amerikai parti őrség Courier nevű átalakított vitorlást használta első mobil műsorszóró hajóként.[10] A Couriert a később az európai kereskedelmi állomásokon dolgozó személyzet képzésére is használták.
Magyar nyelvű adása is volt, egészen 2004 februárjáig.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ RCFP urges Congress to protect Voice of America's editorial independence (amerikai angol nyelven). The Reporters Committee for Freedom of the Press. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ Voice of America directors resign | AIB. aib.org.uk. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ Wright, Kate; Mel: Voice of America struggle for independence highlights issue of state role in government-backed media (angol nyelven). The Conversation. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ Mission and Values (angol nyelven). VOA. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ 90 Stat. 823. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ 108 Stat. 4299. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ VOA Charter & Journalistic Code VOA - Voice of America English News. archive.ph, 2016. november 20. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. január 14.)
- ↑ Charles Thayer (1948-1949) (angol nyelven). VOA. (Hozzáférés: 2022. január 15.)
- ↑ William A. Rugh: American encounters with Arabs. Internet Archive. 2005. ISBN 978-0-275-98817-3 Hozzáférés: 2022. január 15.
- ↑ Andrew Glass: Voice of America begins broadcasts to the Soviet Union, Feb. 17, 1947 (angol nyelven). POLITICO. (Hozzáférés: 2022. január 15.)