Amanitore
| Amanitore | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
 | ||||||||||||||
| Uralkodása | Kr. u. 1. század közepe | |||||||||||||
| Prenomen |
Merikaré egyiptomi hieroglifákkal | |||||||||||||
| Nomen |
Amanitore egyiptomi hieroglifákkal
Amanitore meroitikus hieroglifákkal | |||||||||||||
| Sírja | Begrawiyah South 1. | |||||||||||||
| Fontosabb építkezései | Napatai Amon-templom, Meroéi Amon-templom, Naqa Amon-templom és Apedamak-templom, Amara, Dangeil, Wadi ben Naga | |||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Amanitore témájú médiaállományokat. | ||||||||||||||
Amanitore núbiai kusita királynő a Kr. u. 1. század közepén, Natakamani király társuralkodója.
Családi háttére és uralkodása
[szerkesztés]A források gyér száma és a meroita nyelv megfejtetlensége miatt csak nagyon kevés írásos forrás áll rendelkezésre Amanitore és Natakamani közös uralkodásáról. Annyi azonban bizonyos, hogy a királynő az ábrázolásokon teljes királyi díszben jelenik meg az uralkodó oldalán. Titulaturájában feltűnik a meroitikus kdke, kandaké szó, amelynek eredeti jelentése valószínűleg király anyja, azonban később ez uralkodónői címmé vált.
Nem tisztázott továbbá, hogy az uralkodópár milyen viszonyban állt egymással. Nem kizárt, hogy Amanitore Natakamani anyja, de sokkal valószínűbb, hogy inkább lánytestvére és/vagy felesége volt. Közös uralkodásuk a meroitikus kultúra leggazdagabb korszakát jelentette.
Sírja
[szerkesztés]
Piramisa a meroéi északi piramistemető déli szélén áll, a csoporton belül lehető legtávolabb uralkodótársa Natakamani sírjától. A sírépítmény nem is valódi piramis, hanem különleges egymásra helyezett két csonkakúpot formáz, amely egyedülálló az ismert kusita síremlékek között. A halotti kápolna falait reliefek díszítik, és az ábrázolások között egyiptomi hieroglif halotti szövegek is megtalálhatóak. Sem a sírépítmény furcsa elhelyezésének, sem különleges formájának egyelőre nem ismert a magyarázata.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Irodalom
[szerkesztés]- Inge Hofmann: Beiträge zur meroitischen Chronologie. St. Augustin bei Bonn 1978, 120-122, ISBN 3-921389-80-1
- László Török: The Kingdom of Kush. Leiden/New York/Köln 1997, 461-464, ISBN 90-04-10448-8
- László Török, in: Fontes Historiae Nubiorum, Vol. III, Bergen 1998, S. 901-903, ISBN 82-91626-07-3
- Michael H. Zach: Gedanken zur kdke Amanitore. In Begegnungen, Antike Kulturen im Niltal. Herausgegeben von C. A. Arnst, I. Hafemann, A. Lohwasser, Leipzig 2001, 509-520, ISBN 3-934374-02-6
