Alszeghy János

Alszeghy János
Született	1855. május 5. Lendva
Elhunyt	1912. augusztus 7. (57 évesen) Nagyszombat
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Alszeghy Zsolt
Foglalkozása	tanár író
Sablon • Wikidata • Segítség

Alszeghy János, névváltozat: Göcseji János (Alsólendva, 1855. május 5. – Nagyszombat, 1912. augusztus 7.) író, nagyszombati polgári iskolai rendes tanár, ipar- és kereskedelmi iskolai igazgató.

Családja

Felesége Szabó Júlia. Fia Alszeghy Zsolt (1888–1970) irodalomtörténész, az MTA tagja. Unokája Alszeghy Zoltán (1915–1991) teológus, jezsuita szerzetes.

Életútja

Középiskoláit Varasdon, Kőszegen és Szombathelyen végezte, majd 1873-ban Sopronban tett érettségi vizsgát. Tanulmányait a budapesti egyetem bölcseleti karánál folytatta és a budai pedagógiumban fejezte be; itt a nyelv- és történelemtudomány szaktárgyakból polgári iskolákra nyert képesítést. 1878-ban került Nagyszombatba, mint a községi polgári fiúiskola tanára. Utóbb egyúttal polgári leányiskolai igazgató lett. 1884-től az általa szervezett iparos és kereskedő-tanulók iskolájának is igazgatója volt. A „Nagyszombat és Vidéke” című lapnak egyik alapítója és két évig szerkesztője volt. 1892-től a pozsony-vármegyei tanítótestület elnöke, a közművelődési fiókegyesületnek ügyvezetője és könyvtárosa. Úgy ezt, mint egyéb bizalmi tisztségeit rendkívüli buzgalommal töltötte be. Kedvelt és hatásos szónok és a hazafias irányú társadalmi mozgalmak egyik vezérszereplőjeként ismerték. Irodalmi működése éppoly sokoldalú, mint közhasznú. Cikkei, értekezései stb. a fővárosi, vidéki és megyebeli napi, heti és szaklapokban jelentek meg. A pedagógiai és ifjúsági irodalomhoz tartozó külön műveket is írt.

Az irodalomban: Az összeégett imádságos könyv c. népies elbeszéléssel lépett fel a Mulattatóban (M. Néplap társlapjában) 1872-ben. 1874. és 1875-ben a Független Polgárban tárczaczikkeket irt. 1878-79-ben a Nagyszombati Hetilapnak segédszerkesztője volt és 1880 óta munkatársa. 1879 óta a Pozsonyvidéki Lapok és a pécsi Néptanoda munkatársa. 1880-81-ben a Pápán megjelent Magyar Vidéknek volt rendes dolgozótársa. Irt még a következő lapokba: Ország-Világ (1880), Képes Családi Lapok (1880), Család és Iskola (1883), Ált. Tanügyi Közlöny (1878, 1880), Polgári Iskola (1879, 1880), Magyar Nyelvőr (1880., 1887.) és Pozsonymegyei Közlöny.

Mint a nagyszombati első fokú ipar- és kereskedelmi iskola igazgatója, szerkesztette annak több Értesítőjét és annak egyik (1886/7.) évfolyamában nemzetgazdasági cikket írt.

Munkái

• A felnőttek oktatása a magyar beszéd elsajátítása érdekében. Nagyszombat (1885.)
• Jelentés a pozsonyi m. közm. egyesület nagyszombati fiókjának működéséről 1886. Nagyszombat, 1888.
• Emlékkönyv a pozsonymegyei tanítótestület 25 évi működéséről. (Nagyszombat, 1898)
• A nagyszombati nemzeti őrsereg 1848-ban. (Nagyszombat, 1912)

Mesekönyvei Göcseji János néven

• Víg gyermekélet. (Nagyszombat, é.n.)
• Az én képeskönyvem. (Nagyszombat, é.n.)
• Tarka világ. (Nagyszombat, é.n.)
• Hasznos állatok. (Nagyszombat, é.n.)
• Állatország. (Nagyszombat, é.n.).

Álnevei

Morogi M. (Független Polgár 1874), Göcseji János (Nagyszombati Hetilap 1878-79. és Pozsonymegyei Közlöny). Nyakas Dömötör (Pozsonyvidéki Lapok 1880-82.)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. POZSONY VÁRMEGYE. IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET. Írta Osváth Gyula, a zeneművészetre vonatkozó részt Batka János.
• Névpont

További információk

• Figyelő XII. 158.
• Nagyszombati Polgári Iskola Értesítője 1878/9-től