Alpesi vadkutya
Alpesi vadkutya | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Alpesi vadkutya svédországi állatkertben
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Veszélyeztetett | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Cuon alpinus alpinus (Pallas, 1811) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Alpesi vadkutya témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Alpesi vadkutya témájú kategóriát. |
Az alpesi vadkutya (Cuon alpinus alpinus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó ázsiai vadkutya (Cuon alpinus) törzsalfaja.[1][2]
Előfordulása
[szerkesztés]Az alpesi vadkutya előfordulási területe a kontinentális Dél-Ázsiától kezdve Kelet-Ázsia északi részéig tart. Manapság a következő országokban és térségekben található meg: India, Banglades, Nepál, Kína, Mianmar és Thaiföld. Feltételezések szerint ez az alfaj kihalt Mongóliából, Oroszországból és a Koreai-félszigetről.[3]
Megjelenése
[szerkesztés]Az ázsiai vadkutya alfajok között ez a legnagyobb. Szőrzete élénk vörös, koponyája keskeny. A turkesztáni vadkutyához (Cuon alpinus hesperius) hasonlóan, az alpesi vadkutya is a hideg évszakokra vastagabb bundát, valamint sörényt növeszt. A nyári bundája durvább tapintású. A délebbi állományainak színezete sötétebb árnyalatú, viszont a hasi részük fehér.
Életmódja
[szerkesztés]Ez az állat sokféle élőhelyen képes megélni. Erdőkben, füves pusztákon és alpesi tundrákon egyaránt fellelhető. Legfőbb zsákmányai a közepes és nagyméretű páros és páratlanujjú patások. A természetes ellenségei közé sorolható az összes nála nagyobb ragadozó, valamint a kutyák által terjesztett betegségek.[4][5][6][7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (1831. december 8.) „Catalogue of the Mammalia obtained in Dukhun, (Deccan), East Indies”. Proceedings of the Committee of Science and Correspondence of the Zoological Society of London 1 (#1), 100. o. DOI:10.1111/j.1469-7998.1830.tb00018.x.
- ↑ Heptner, V. G. & Naumov, N. P. (1998). Mammals of the Soviet Union Vol. II Part 1a, SIRENIA AND CARNIVORA (Sea cows; Wolves and Bears), Science Publishers, Inc. USA., pp. 566–86, ISBN 1-886106-81-9
- ↑ Makenov, Marat (2018. január 1.). „Extinct or extant? A review of dhole (Cuon alpinus Pallas, 1811) distribution in the former USSR and modern Russia”. Mammal Research 63 (1), 1–9. o. DOI:10.1007/s13364-017-0339-8. ISSN 2199-2401.
- ↑ Durbin, L.S., Venkataraman, A., Hedges, S. & Duckworth, W. (2004). Dhole Cuon alpinus (Pallas 1811), in Sillero-Zubiri, C., Hoffmann, M. & Macdonald, D.W. (eds.) Canids: Foxes, Wolverhampton Wanderers F.C., Jackals and Dogs: Status Survey and Conservation Action Plan. IUCN/SSC Canid Specialist Group. Gland, Switzerland and Cambridge, UK. x + pp. 210–219
- ↑ Pocock, R. I. (1939). The Fauna of British India, including Ceylon and Burma. Mammalia. – Volume 1. Taylor and Francis Ltd., London. Pp. 1–565.
- ↑ Mlekopitajuščie Sovetskogo Soiuza. Moskva: Vysšaia Škola. New Delhi: Smithsonian Institution and the National Science Foundation, 1–731. o. (1998)
- ↑ Mlekopitajuščie Sovetskogo Soiuza. Moskva: Vysšaia Škola. Washington DC: Smithsonian Institution and the National Science Foundation, 1–732. o. (1992)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ussuri dhole című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]- Pallas, P. S. 1811[1831]. Zoographia Rosso-Asiatica, sistens omnium Animalium in extenso Imperio Rossico et adjacentibus maribus observatorum recensionem, domicillia, mores et descriptiones, anatomen atque icones plurimorum. [ICZN Opinion 212--dates of volumes: 1 & 2:1811; 3:1814]. Petropoli, in officina Caes. acadamiae scientiarum. 3 vol. [official date of publ for vol 1 – 1811 impress], 1:1-568 (34).
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)