Ugrás a tartalomhoz

Alpesi kecske

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Amerikai alpesi

Az alpesi kecske egy nagy-közepes nagyságú házi kecske fajta, amely a különösen erős fejőképességéről ismert. Nincsen standardizált színe vagy mintázata, habár bizonyos mintázatokat a tenyésztők diszkriminálják. Szarvakkal, egyenes profillal és felálló fülekkel rendelkezik.

Az Alpokból származik, Svájc és Franciaország területéről. A felnőtt állat súlya 61 kg, marmagassága 76 cm. Bundájának színe a fehértől vagy szürkétől a barnáig és feketéig terjedhet. Jól fejő fajta. A tejéből vajat, sajtot, szappant, fagylaltot vagy bármilyen más, általában tehéntejből készített tejtermék készíthető. Gyakran használják kereskedelmi tejtermelésre, valamint tanyasi tejelő kecskének.

Típusai

[szerkesztés]

Az alpesi kecskének két altípusát tenyésztették ki,[1] melyek a következők:

  • Francia alpesi: az eredeti altípus
  • Amerikai alpesi: a fajta Egyesült Államokban bevitt egyedeiből tenyésztették ki más fajtákkal keresztezve. Küllemre és temperamentumra nem sokban különbözik a francia alpesitől, de előfordulhat, hogy a keresztezés miatt kevésbé szabványos mintázatú vagy felépítésű.

Leírása

[szerkesztés]

Az alpesi kecske közepes vagy nagy méretű fajta. A bak marmagassága 81 cm, az anyáé pedig a 76 cm. Szőre rövid vagy közepes hosszúságú, valamint minden színben és kombinációban előfordul. Fülei felállóak és profilja egyenes, valamint szívós természete által "éber kecskének" is hívják, mely képes alkalmazkodik bármilyen éghajlathoz.[2] Az egyetlen felálló fülű fajta, amelyik bármilyen színben vagy színkombinációban előfordulhat.[3]

Az ivarérettséget a hím 4-5, a nőstény pedig 5-6 hónapos korában éri el. Ugyanakkor a nőstényeket addig nem szabad tenyészteni, amíg el nem érik a 34-36 kg-os súlyt. Az anyakecske vemhessége 145-155 nap. Az ikerszülés a legáltalánosabb, de születhet néha egy gida vagy pedig akár öt darab is.[4]

Barátságos és kíváncsi állat, de ugyanakkor lehet független és akaratos is.[5] Élénk természete miatt csak kültéri tartásra való.

A fehér és a toggenburgi mintájú egyedeket kizárják a tenyésztésből.[2]

Eredete

[szerkesztés]

Eredetileg svájci eredetű, de "alpesi" néven Franciaországból vált világszerte elterjedt fajtává.

Tenyésztési cél

[szerkesztés]

A fő tenyészcél a 270-300 napos laktációs időszakban 900 kg-os laktációs tejtermelés elérése a szaporasági mutatók megőrzésével.

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Alpine goat című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Cheryl Kimball (2009), The Field Guide to Goats, MBI Publishing Company, pp. 50–51, ISBN 978-1-61673-218-9
  2. a b 2015 ADGA Guidebook. American Dairy Goat Association . American Dairy Goat Association, 2015 [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  3. Alpine. The Canadian Goat Society . The Canadian Goat Society, 2015 [2015. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  4. State University, Pennsylvania: Agricultural Alternatives: Dairy Goat Production. College of Agricultural Science. (Hozzáférés: 2014. április 2.)
  5. Breed Standards. American Goat Society . American Goat Society, 2009 [2015. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 9.)