Alois Irlmaier
| Alois Irlmaier | |
| Született | 1894. június 8.[1] Siegsdorf |
| Elhunyt | 1959. július 26. (65 évesen)[1][2] Freilassing[3] |
| Állampolgársága | német |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | májtumor |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alois Irlmaier (Siegsdorf, 1894. június 8. – Freilassing, 1959. július 26.) szakmáját tekintve kútépítő volt, azonban tisztánlátóként vált ismertté.[4]
A nevéhez fűződik a második világháború bombatámadásai helyszíneinek előrejelzése és az eltűnt személyek hollétének lokalizálása. Állítólag bűnügyek megoldásában is segített.
Élete
[szerkesztés]Irlmaier 1914-től 1916-ig katonaként szolgált az első világháborúban.
1920-ban feleségül vette Maria Schießlingert, és négy gyermeket neveltek fel, akik közül az egyik nevelt fia volt. Az esküvő évében átvette apja gazdaságát. 1928-ban önálló kútásóként kezdett dolgozni. Ebben az évben él át első „látomásait” is. 1939-től Alois Irlmaiert olyan emberek látogatták meg, akik hallottak látnoki képességeiről, és tanácsot és információt kértek. Épített magának egy kis kunyhót, hogy kihasználja látóképességét, mert hétvégenként nagyon sokan jöttek a birtokára tanácsot kérve, és sorban álltak. Ez a szolgáltatás ingyenes és önkéntes volt. A második világháború befejezése után, 1945-ben megnőtt a látogatók száma, elsősorban az eltűnt katonák felesége és édesanyja jelent meg, remélve, hogy Irlmaier majd tájékoztatást ad hozzátartozóik sorsáról.
1947-ben Irlmaiert, akit akkor 15-ször ítéltek el – hétszer csalásért és nyolcszor fizetési nehézségekért –, egy lelkész csalás miatt feljelentette a Laufen kerületi bíróságon. A bajor rendőrségi büntető törvénykönyv szerint ez 1957-ig bűncselekménynek minősült. A per során két tanú kijelentette, hogy kezdettől fogva nem hittek Irlmaier egymásnak ellentmondó próféciáiban. Öt másik tanú szerint Irlmaier értelmezése helyes volt. Ezért kizárták a csalásért való elítélést. A bíróság felmentette Irlmaiert a csalás vádja alól is, mert azt nem lehetett kellő bizonyossággal megállapítani.[5]
Alois Irlmaier 1959-ben hunyt el májrákban.
Jóslatai
[szerkesztés]Jóslatai állítólag meglepő számban pontosak voltak, közülük számos beigazolódott. A harmadik világháborúról szóló látomása alapján alatti háromnapos sötétségről, az ablakok sötét papírokkal való elfedésről és csak háromheti élelem felhalmozásáról beszélt.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ német újságcikk 1950. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
- ↑ Eredeti német bírósági jegyzőkönyv. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ Német újságban összefoglaló az életéről és jóslatairól. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Alois Irlmaier című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Irodalom
[szerkesztés]- Wolfgang Johannes Bekh: Bayerische Hellseher. Vom Mühlhiasl bis zum Irlmaier. Gespräche, Zitate, Ergebnisse um die große Schau in die Zukunft. Ludwig, Pfaffenhofen 1976, ISBN 3-7787-3067-3 ; 11. bővített kiadás: Ludwig, München, 1999.
- Részlet a svájci Wegbegleiter folyóiratból, 1997. november, 6. szám, II. kötet, 276. o.
- Wolfgang Johannes Bekh: Alois Irlmaier. Der Brunnenbauer von Freilassing. Sein Leben und seine Voraussagen. Ludwig, Pfaffenhofen 1990, ISBN 3-7787-3381-8 ; 5. frissített és bővített kiadás: Ludwig, München, 1999, ISBN 3-7787-3732-5 .
- Egon M. Binder: Alois Irlmaier. Der Seher von Freilassing. SüdOst-Verlag, Waldkirchen 1998, ISBN 3-89682-015-X .
- Manfred Böckl: Alois Irlmaier. Blick in die Zukunft. SüdOst-Verlag, Waldkirchen 1998, ISBN 3-89682-042-7 .
- Manfred Böckl: Prophet der Finsternis. Leben und Visionen des Alois Irlmaier. Ehrenwirth, München 1999, ISBN 3-431-03577-9 ; Sutton, Erfurt 2009, ISBN 978-3-86680-561-3 .