Ugrás a tartalomhoz

Almalevélaknázó sátorosmoly

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Almalevélaknázó sátorosmoly
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Öregcsalád: Tineoidea
Család: Keskenyszárnyú molylepkefélék
(Gracillariidae)
Nem: Phyllonorycter
Faj: P. blancardella
Tudományos név
Phyllonorycter blancardella
Fabricius, 1794
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Almalevélaknázó sátorosmoly témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Almalevélaknázó sátorosmoly témájú kategóriát.

A almalevélaknázó sátorosmoly (Phyllonorycter blancardella) a valódi lepkék (Glossata) közé sorolt keskeny szárnyú molyfélék (Gracillariidae) családjának egyik, Magyarországon is élő faja.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Palearktikus elterjedésű faj. Európa és Ázsia kontinentális területein honos; Japánba valószínűleg úgy hurcolták be. A múlt század hatvanas éveiig lepkészeti ritkaság volt, akkor azonban Európa számos országában megnőtt egyedszáma és ezzel kártétele. Olaszország egyes részein már az ötvenes években kártevő volt, Magyarországon 1971 őszén, Szabolcs-Szatmár megye almásaiban jelent meg tömegesen, majd 1972-ben az ország nagy részén elszaporodott.

Megjelenése

[szerkesztés]

A lepke aranybarna szárnyát világos, ék alakú foltok díszítik. A szárny fesztávolsága 8–10 mm.

Életmódja

[szerkesztés]

Egy-egy évben a körülményektől függően kettő–öt nemzedéke kelhet ki. Nyugat-Európában és Lengyelországban általában két nemzedéke fejlődik, de kialakulhat harmadik is. Dél-Európában 3–4 nemzedéke van, Olaszországban általában öt. Magyarországon többnyire három nemzedéke van (esetleg négy). A lepkék áprilistól szeptemberig szinte folyamatosan rajzanak, majd a bábok telelnek át. Aknáit, illetve hernyóit az egész tenyészidőszakban, tehát áprilistól szeptemberig megtalálhatjuk.

A hernyó fő gazdanövénye az alma, de előfordul a körtén, a meggyen, a szilván, a naspolyán, a berkenyén, a galagonyán és a fanyarkán (Amelanchier) is. A hernyók sátoraknája először a levél fonákján tűnik fel. A levélfonák idővel összeráncolódik, majd a levél a színe felé kiöblösödik és mozaikszerű mintázatot vesz fel. A hernyó az aknában bábozódik be.

Hazánkban az almások egyik legtöbb kárt okozó molylepkéje: időnként egyes helyeken úgy el tud szaporodni, hogy az ültetvény valamennyi levelét károsíthatja.

További információk

[szerkesztés]