Ugrás a tartalomhoz

Aliz hesseni nagyhercegné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Aliz brit királyi hercegnő szócikkből átirányítva)
Aliz királyi hercegnő
Aliz, Hessen nagyhercegnéje
Aliz, Hessen nagyhercegnéje
SzületettAlice of Saxe-Coburg and Gotha
1843. április 25.[1][2][3][4][5]
London; Anglia
Elhunyt1878. december 14. (35 évesen)[1][2][3]
Darmstadt; Németország
Állampolgárságabrit
HázastársaIV. Lajos hesseni nagyherceg (1862. július 1. – 1878. december 14.)[6][7]
Gyermekei
SzüleiViktória brit királynő
Albert szász–coburg–gothai herceg
Foglalkozása
  • betegápoló
  • politikus
  • festőművész
  • arisztokrata
Kitüntetései
  • Order of the Star of India
  • Dame Grand Cordon of the Order of Saint Catherine
  • Order of Louise
  • Cross of Merit for Women and Girls
Halál okadiftéria
SírhelyeDarmstadt

Aliz királyi hercegnő aláírása
Aliz királyi hercegnő aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Aliz királyi hercegnő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Aliz hesseni nagyhercegné, született Aliz brit királyi hercegnő (angolul: Princess Alice of the United Kingdom, németül: Großherzogin Alice von Hessen und bei Rhein, teljes nevén Alice Maud Mary; London, 1843. április 25.Darmstadt, 1878. december 14.) brit királyi hercegnő, házassága révén Hessen nagyhercegnéje.

Származása és ifjúkora

[szerkesztés]

Aliz királyi hercegnő 1843 áprilisában jött világra a Buckingham-palotában Viktória brit királynő és Albert szász–coburg–gothai herceg harmadik gyermekeként, illetve második leányaként. Első keresztnevét a brit miniszterelnök, Lord Melbourne tiszteletére kapta, mivel a politikus egyszer úgy nyilatkozott, az Aliz a kedvenc női neve.[8] 1843. június 3-án keresztelte meg a királyi palota magánkápolnájában William Howley, Canterbury érseke.

A hercegnő és számos testvére az Osborne-házban töltötte a gyermekkorát a Wight-szigeten. Neveltetését édesapja és a herceg közeli barátja, Christian Friedrich von Stockmar báró irányította és felügyelte. Őt és nővéreit elsősorban gyakorlatiasságra és a házvezetés praktikáira tanították meg, a királynő és édesapjuk puritán, egyszerű elveinek megfelelően. 1854-ben a krími háború alatt a hercegnő édesanyja társaságában londoni kórházakat látogatott meg, segítve a sebesült katonákat.

Gyermekként a hercegnő különösen meghitt és erős kapcsolatot ápolt bátyjával, Eduárd walesi herceggel. Szintén nagyon közel állt nővéréhez, Viktória hercegnőhöz, akitől csak nehezen tudott megválni, mikor a hercegnő feleségül ment Frigyes német trónörököshöz. Édesapjához is bensőséges viszony fűzte; Aliz hercegnő ápolta haldokló édesapját. Albert herceg 1861. december 14-én bekövetkezett halála után a hercegnő édesanyja legfőbb támasza és nem hivatalos „titkárnője” lett, a mély gyászba borult királynő és kormánya között sokáig Aliz hercegnő működött összekötőként.

Házassága és gyermekei

[szerkesztés]

A királyi hercegnő kezét 1862 elején kérte meg Lajos hessen–darmstadti herceg, az uralkodó hesseni nagyherceg unokaöccse. A pár esküvőjét 1862. július 1-jén tartották a hercegnő gyermekkorának színhelyén. A házaspár a hesseni állam fővárosában, Darmstadtban telepedett le, itt rendezték be állandó otthonukat. Magánéletük nem zajlott a nyilvánosság előtt, a család elvonultan élt a szerény hesseni udvarban. A házaspár viszonya változóan alakult, több évnyi házasság után a felek eltávolodtak egymástól nagyon is eltérő gondolkodásmódjuk és életvitelük miatt. A herceg kedvelte a katonaságot, az egyszerű élvezeteket; ezzel pedig a híres brit puritánságot hirdető, ugyanakkor kulturált és mélyen vallásos Aliz hercegnő nem tudott kibékülni. Kapcsolatukból hét gyermek származott:

Aliz hesseni nagyhercegné családja körében (1876)
  • Viktória hercegnő (1863–1950), házassága révén Battenberg hercegnéje és Milford Haven őrgrófnéja
  • Erzsébet hercegnő (1864–1918), házassága révén orosz nagyhercegné, 1918-ban kivégezték a bolsevikok
  • Irén hercegnő (1866–1953), házassága révén porosz királyi és német császári hercegné
  • Ernő Lajos herceg (1868–1937), később Hessen nagyhercege
  • Frigyes Vilmos herceg (1870–1873), kisgyermekként elhalálozott
  • Alix hercegnő (1872–1918), házassága révén Oroszország cárnéja
  • Mária Viktória hercegnő (1874–1878), kisgyermekként elhalálozott.

Csak később, a házasság megkötése és első gyermeke világrajövetele után derült ki, hogy Aliz hercegnő hordozója a vérzékenységet okozó génnek. A gén Viktória brit királynő anyai felmenőitől származott; a királynő tudtán kívül több gyermekére is átörökítette azt. Aliz hercegnő két fia közül csak az egyiken, Frigyes Vilmoson alakult ki a betegség. A kis herceg halálát a vérzékenység okozta; mikor Frigyes Vilmos kizuhant egy ablakon és hemofíliája következtében belehalt sérüléseibe. Leányai közül ketten biztosan – Irén és Alix hercegnők – hordozták és adták tovább a gént; míg Erzsébet hercegnőnek nem születtek gyermekei, így nem tudni, örökölte-e a betegséget okozó gént.

Hesseni nagyhercegnéként

[szerkesztés]

1877. június 13-án meghalt III. Lajos hesseni nagyherceg. Örökébe Aliz hercegnő férje lépett IV. Lajos néven, ily módon Alizból hesseni nagyhercegné lett. A nagyhercegség nem tartozott a jelentős európai államok közé; az uralkodói udvarban is szerény körülmények uralkodtak. Aliz nagyhercegné számos jótékonysági szervezetet alapított új hazájában, szívén viselte a betegek és a szegények ügyét. 1866-ban a porosz–osztrák–olasz háború során az ő javaslatára és adományai segítségével szereltek fel egy vonatot, amellyel ápolók és orvosok tudtak utazni a fronton megsebesült katonákhoz. Később a nagyhercegné ennek alapján hozta létre az Alice-Frauenverein nevű szervezetet, mely orvosi vonatok felszerelésével, ellátásával és üzemeltetésével foglalkozott. Ugyancsak a nagyhercegné járult hozzá jelentős összeggel a fővárosi kórház megalapításához; az utókor hálából az ő tiszteletére nevezte el az intézményt. A nagyhercegné leányait is igyekezett bevonni jószolgálati tevékenységeibe; és abban a szellemben nevelte őket, hogy mindig támogassák a rászorulókat.

1878 novemberében Darmstadtban is kitört a torokgyík járványa. A kórt az egész nagyhercegi család – a külföldi rokonlátogatáson tartózkodó Erzsébet hercegnő kivételével – megkapta. Aliz nagyhercegné személyesen ápolta gyermekeit; legkisebb leányát viszont nem tudta megmenteni. Az alig négy esztendős Mária hercegnő november 16-án meghalt a betegségben. A súlyos csapás miatt meggyengült nagyhercegné is megkapta a kórt; december 14-én, két hónappal leánya után, édesapja halálának évfordulóján távozott el az élők sorából. Négy nappal később helyezték örök nyugalomra a hesseni nagyhercegi család Rosenhöhe mauzóleumában. A nagyhercegség területén több emlékművet is szenteltek neki; 1882-ben a fővárosban kórházat építettek emlékére. Férje később feleségül vette szeretőjét, egy orosz diplomata feleségét.

Származása

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 26.)
  2. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. FemBio database (német és angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Collective Biographies of Women (angol nyelven)
  6. Kindred Britain
  7. p10066.htm#i100652, 2020. augusztus 7.
  8. Packard, Jerold M.: Victoria's Daughters; 26. oldal

Források

[szerkesztés]
  • Boulay, Cyrille: Királyi legendák – Az európai királyi udvarok közelről; Magyar Könyvklub; ISBN 963-547-931-X; 106–119. oldal
  • Eckhart, G. Franz: Das Haus Hessen; Stuttgart, 2005, ISBN 3-17-018919-0
  • Diegelmann, Karin és Obermüller, Barbara: Deine adeligen Frauen; Darmstadt, 2001
  • G. Noel: Princess Alice; London, 1974
  • D. Bennett: Queen Victoria’s Children; London, 1980
  • N. Epton: Victoria and her daughters; London, 1971

További információk

[szerkesztés]