Ibn al-Hajszam
Ibn al-Hajszam | |
Született | أَبُو عَلِيّ ٱلْحَسَنٌ بْن ٱلْحَسَنٌ بْن ٱلْهَيْثَم 965[1][2][3][4][5] Baszra[1][6] |
Elhunyt | 1039 (73-74 évesen)[7][2][3][4] Kairó[1][4][6] |
Foglalkozása |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Ibn al-Hajszam témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ibn al-Hajszam, latinosan Alhazen, teljes nevén Abu Ali Muhammad ibn al-Haszan ibn al-Hajszam al-Baszri (Baszra, 965. július 1. – Kairó, 1040. március 6.) középkori arab fizikus és matematikus.
Élete
[szerkesztés]Az iraki Baszra városában született, és az egyiptomi kalifa meghívására Kairóba ment, hogy a Nílusnak a terméshez szükséges évenként megújuló áradásait folyamszabályozási munkálatokkal biztosítsa. Amikor ez nem sikerült, őrültséget színlelt, hogy a kalifa haragját elkerülje. A kalifa halála után elkobzott vagyonát visszakapta, és haláláig Egyiptomban élt. Kairóban hunyt el 1040-ben.
Művei
[szerkesztés]Fő műve 1572-ben jelent meg latin nyelvű fordításban Opticae Thesaurus Alhazeni Arabis, libri VII címmel. Alhazen az optikai fejlődésben Klaudiosz Ptolemaiosz és Roger Bacon között foglal helyet: világosan kimondja, hogy a fénysugár nem a szemből, hanem a tárgyakból indul ki és a szem csak felfogó eszközül szolgál. A tükrözés törvényeit tökéletesen ismeri és azokat alkalmazza is sík-, gömb- és egyéb alakú tükrökre. Ismeretes az Alhazen-féle optikai probléma, amely szerint a tükörnek azt a pontját keressük, ahol a visszaverődés történik, ha a fénylő pont és a szem helye ismeretes. A fénytörés törvényét még nem ismerte, de már szól a gömbsüveg nagyító képességéről. Alhazen műve tehát kizárólag a geometriai optikára vonatkozik.
Források
[szerkesztés]- Alhazen. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- ↑ a b c Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1933. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ a b Treccani Philosophy (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 2009. (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ a b c BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ Trove. (Hozzáférés: 2021. április 19.)