Alexander Kellas
| Alexander Kellas | |
| Született | 1868. június 21. Aberdeen |
| Elhunyt | 1921. június 5. (52 évesen)[1] Kampa |
| Állampolgársága | brit |
| Foglalkozása |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alexander Mitchell Kellas (Aberdeen, 1868. június 21. – Gamba, Sigace, 1921. június 5.) brit kémikus, felfedező és hegymászó, aki a magaslati élettani tanulmányairól ismert. A skóciai Aberdeenben született.[2]
A Himalayan Club alelnöke, Meher Mehta, úgy jellemezte Kellas következő tanulmányait A Magasabb Himalájába való feljutás lehetőségének mérlegelése és A Mt Everest feljutás lehetőségének mérlegelése mint "a tudományos gondolkodás nagy csúcsok megmászásának kulcsfontosságú katalizátoraiként". Tanulmányai kiterjedtek az akklimatizáció fiziológiájára olyan fontos változókkal összefüggésben, mint a tengerszint feletti magasság, a légköri nyomás, az alveoláris PO2, az artériás oxigéntelítettség, a maximális oxigénfogyasztás és az emelkedési sebesség különböző magasságokban. Arra a következtetésre jutott, hogy a Mt Everestet extrém fizikai és szellemi felépítésű emberek meg tudnák mászni még kiegészítő oxigén nélkül is, ha a hegy fizikai nehézségei nem túl nagyok."[3]
1978-ban Reinhold Messner és Peter Habeler megerősítette Kellas javaslatát, amikor megmászták a Mount Everestet kiegészítő oxigén nélkül. Kellas azonban az egyik legkorábbi tudós is volt, aki kiegészítő oxigén használatát javasolta magas hegyeken, például a Mount Everesten; az Everest első megmászása és a legtöbb későbbi emelkedő (valamint néhány alacsonyabb csúcsra való emelkedés) ezt tette.
Kellas neves hegymászó volt. Legalább tíz 6100 m feletti csúcsot mászott meg elsőként, beleértve a Pauhunri, 7128 m, Sikkimben, amely a legmagasabb csúcs volt, amelyet akkoriban megmásztak, bár ezt csak 80 évvel később fedezték fel. 1911. június 14-én érte el a csúcsot, és ezt a világcsúcsot csak 1928 szeptemberében döntötték meg, a Lenin-csúcs megmászásával.[4]
Kellas szívrohamban halt meg 1921-ben a tibeti Kampa Dzong falu közelében, amikor Sikkimből az első Everest-expedíció felé haladt. A kabrui fáradságos expedíció után mindössze 9 napot pihenhetett kapott, és csak egy napnyi túrázásra volt attól, hogy először láthassa a Mount Everestet.
A visszavonult All Blacks John Kirwan Kellas távoli rokona.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://himalaya.socanth.cam.ac.uk/collections/journals/bnsj/pdf/bnsj_27.pdf
- ↑ Jill Neate, High Asia: An illustrated guide to the 7,000 metre peaks, The Mountaineers, 1989, ISBN 0-89886-238-8.
- ↑ Meher Mehta (Vice President, Himalayan Club), "The Lure of Kamet," in the Kamet Commemorative Souvenir, Kolkata Section, Himalayan Club, 2006; 160 pages. (Commemorating 75 years after the first ascent; an exhaustive anthology of articles by famous mountaineers, plus maps, routes and rare historical photographs, including those taken by Frank Smythe.)
- ↑ 'Caledonian Mercury, 17 November 2010. [2014. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 23.)
Irodalom
[szerkesztés]- Wade Davis: Into the Silence: The Great War, Mallory and the Conquest of Everest. Vintage Digital. London 2011, ISBN 978-1-84792-184-0
- Ian R Mitchell; George W Rodway: Prelude to Everest : Alexander Kellas, Himalayan mountaineer. Edinburgh : Luath, 2011
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexander Kellas című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
