Alexander Bain

Alexander Bain
Született	1818. június 11. Aberdeen
Elhunyt	1903. szeptember 18. (85 évesen) Aberdeen
Állampolgársága	brit
Foglalkozása	pszichológus filozófus egyetemi oktató író
Tisztsége	Regius Professor of Logic (1860–1880) rektor (1881–1887)
Iskolái	University of Aberdeen Marischal College
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexander Bain témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Alexander Bain (Aberdeen, 1818. június 11. – Aberdeen, 1903. szeptember 18.) skót filozófus, pszichológus és pedagógus.

Életútja

Alexander Bain az aberdeeni Gilcomston iskolába járt, és szabadidejében a szövésben segített apjának – egy volt katonának, aki a katonai szolgálatból való leszerelése után takácsként dolgozott. Az iskolában jó teljesítménye felkeltette egy tanára figyelmét, aki tanított a Marischal College-ban, amely később az Aberdeeni Egyetem lett. Az ő bátorításának köszönhetően Bain 1836-ban, 18 évesen felvételt nyert a Marischal College-ba. Az egyetemen matematikát, fizikát, természetfilozófiát és morálfilozófiát egyaránt tanult, de emellett továbbra is támogatta apját munkájában. Tanulmányai vége felé műszaki témájú cikkeket kezdett írni, többek között a London and Westminster Review számára. Ebben az időben ismerkedett meg John Stuart Mill-lel, akinek empirista tanításai nagy hatással voltak rá, és akivel haláláig barátságban maradt.

Miután mester diplomát szerzett, 1845-ben a matematika és a természetfilozófia professzora lett a Anderson Egyetemen Glasgow-ban. 1848-ban Londonba költözött, ahol az Edwin Chadwick vezette Egészségügyi Tanács alkalmazta. 1860-ban visszatért Aberdeenbe, ahol az újonnan létrehozott Regius Professorship of Logic (logikatanári) posztot töltötte be az egyetemen, ahol logikát és – az 1860-as években szokásos módon – angolt tanított. Az általa írt Angol nyelvtan és a skót iskolákban folyó, módszeresen átgondolt angoloktatás iránti elkötelezettsége a tantárgy didaktikájának modernizálásához vezetett.

Nézetei

Bain a legkiválóbb angol pszichológusok egyike. Alapnézete, hogy szellemi és fizikai folyamatok párhuzamosan haladnak, azaz elválaszthatatlanok egymástól. Nem tagadja a külön anyagtalan lelket, de annak nem is állítja létezését. A Kant-féle kriticizmushoz annyiban közeledik, hogy elismerte, miképp a külső világot csak mint érzetünket és képzetünket foghatjuk föl, de ezt, mint előtte először David Hume, az Énről is állítja. Az Énnek nincs önálló léte, s nem létezik mint külön való az egyén gondolatain, érzelmein, akaratnyilvánulásain kívül. Lélektani magyarázatainak alapelve az eszmetársulás (associatio), melyet először a 18. századbeli David Hartley tett a lélektan alapjává. De Bain a modern fiziológia vívmányaival kapcsolja össze a régibb pszichológusok elméletét és így lett a modern lélektan egyik vezéralakja.

Alexander Baint egy olyan tudományos pszichológia korai képviselőjeként tartják számon, amely a szubjektív tapasztalatot és minden megismerést az érzékszervi benyomásoknak tulajdonítja, és nem tisztán belső folyamatoknak (azaz nem az introspekciónak). Mill-lel és másokkal együtt Baint az angol-skót asszociációs pszichológia iskola egyik alapítójának tekintik.

Művei

• The senses and the intellect (először 1855)
• The emotions an te will (először 1859)
• On the study of character including and estimate of phrenology (1861)
• Mental and moral science (először 1868)
• Logic (1871)
• Mind and body (1873, a német fordítás révén talán legelterjedtebb műve)
• Education as a science (1879. Ez is elterjedt német fordításban jelent meg és a magyar pedagógusok figyelmét is lekötötte)
• John Stuart Mill (1882)
• L. Ribot La psychologie anglaise contemporaine (3. kiadás 1873)
• Lecture on the application of science to human health and well-being (1852) stb.

Magyarul

• Neveléstudomány, 1-2.; ford., bev., jegyz. Szemere Samu, átnézte Sebestyén Károly; Akadémia, Bp., 1912 (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata. U.F.)

Fordítás

*Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexander Bain című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Henry Rutgers Marshall: Prof. Bain on Pleasure and Pain. In: Mind (New Series), Band 2, Nr. 5, 1893, S. 89–93, [1]
• A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X  

[2]

• Szemere Samu: A. Bain neveléstudománya; Franklin Ny., Bp., 1909

További információk

• Werke von Bain bei Archive.org