Alekszej Valerjevics Gyevotcsenko
| Alekszej Valerjevics Gyevotcsenko | |
 | |
| Született | 1965. október 14. Leningrád |
| Elhunyt | 2014. november 5. (49 évesen)[1] Moszkva |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Russian State Institute of Performing Arts |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Komarovói temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszej Valerjevics Gyevotcsenko témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alekszej Valerjevics Gyevotcsenko (Алексе́й Вале́рьевич Дево́тченко; Leningrád, 1965. október 14. – Moszkva, 2014. november 5.) orosz színész, ellenzéki közéleti személyiség.
Pályafutása
[szerkesztés]1990-ben végezte el a Cserkaszovról elnevezett Leningrádi Állami Színművészeti, Zenei és Filmművészeti Főiskolát. Lev Dogyin és Arkagyij Kacman tanítványa volt.[2][3]
Még színészhallgatóként, majd a főiskola elvégzése után kisebb megszakításokkal hat évig a Brancevről elnevezett gyermekszínházban játszott. 1996-tól 2008-ig a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház tagja volt.
2011-ben minden állami kitüntetéséről lemondott. 2011–12-ben a Moszkvai Ifjúsági Színházban, 2012–13-ban a Csehovról elnevezett Moszkvai Művész Színházban, 2013–14-ben pedig a Gogol-Centrumban játszott.[2]
Kiemelkedő színpadi alakításai közé tartozik Profirij Petrovics szerepe Dosztojevszkij Bűn és bűnhődésének színházi változatában (ezért Arany Reflektor díjat és Sztanyiszlavszkij-díjat kapott); Kreisler szerepe E. T. A. Hoffmann Kreisleriánájának színpadi feldolgozásában; valamint a Bolond William Shakespeare Lear királyában. A színházi munka mellett Gyevotcsenko számos filmben és televíziós sorozatban is szerepelt.[2]
Politikai tevékenysége
[szerkesztés]Aktívan részt vett az ellenzéki mozgalmakban, különösen a 2011. decemberi parlamenti és 2012. márciusi elnökválasztás körüli tüntetési hullámban. Tagja volt a Garri Kaszparov nevéhez kötődő Egyesült Polgári Frontnak (OGF), egyik szerzője volt a 2010-es, „Putyinnak mennie kell” című ellenzéki kiáltványnak.
Gyevotcsenko 2014 márciusában aláírta az oroszországi filmesek „Veletek vagyunk” című, Oroszországnak az ukrajnai eseményekbe való beavatkozása ellen állást foglaló nyílt levelét ukrajnai kollégáikhoz.[4]
Halála
[szerkesztés]2014. november 5-én moszkvai lakásában találtak rá vérbefagyva. A halál körülményei hivatalosan tisztázatlanok. A bulvársajtóban megjelent, hogy halála előtt valószínűleg alkoholt és epilepszia gyógyszert phenazepamot fogyasztott. A halálát az okozta, hogy a kezét üveg vágta meg, és ennek következtében elvérzett.[5]
Díjai, kitüntetései
[szerkesztés]- Érdemes Művész (2006-ban; 2011-ben is jelölték, de visszautasította a kitüntetést)[2]
- Állami Díj (1999-ben és 2003-ban)
- Arany Reflektor Díj (1999-ben)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Актер Алексей Девотченко найден мертвым, 2014. november 5.
- ↑ a b c d Девотченко Алексей Валерьевич. kino-teatr.ru, 2014. november 6. (Hozzáférés: 2014. november 6.)
- ↑ Koncz Tamás: Szidta Putyint, meghalt a színész. origo.hu. Origo Zrt., 2014. november 6. [2014. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 6.)
- ↑ Мы с вами!. http://kinosoyuz.com. Союз кинематографистов и профессиональных кинематографических организаций и объединений России, 2014. március 8. [2017. május 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 7.)
- ↑ Alexei Devotchenko: Russian actor and outspoken Putin critic found dead 'in a pool of blood' in Moscow. independent.co.uk, 2014. november 6. (Hozzáférés: 2014. november 9.)
