Alekszandr Romanovics Lurija

Alekszandr Romanovics Lurija
1925 körül
Született	Александр Романович Лурия 1902. július 3. 1902. július 16. Kazany
Elhunyt	1977. augusztus 14. (75 évesen) Moszkva
Állampolgársága	szovjet
Szülei	Roman Albertovics Lurija
Foglalkozása	pszichológus neuropszichológus egyetemi tanár
Iskolái	Kazan State Medical University (–1921) I.M. Sechenov First Moscow State Medical University (–1937)
Kitüntetései	Mikhail Lomonosov Award Méltóság Érdemrendje Lenin-rend A Munka Vörös Zászló Érdemrendje Honorary Fellow of the British Psychological Society honorary doctor of the Maria Curie-Skłodowska University (1974)
A Wikimédia Commons tartalmaz Alekszandr Romanovics Lurija témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Alekszandr Romanovics Lurija (oroszul: Александр Романович Лурия; Kazany, Orosz Birodalom, 1902. július 16. – Moszkva, Szovjetunió 1977. augusztus 14.) nemzetközi hírű szovjet pszichológus, neuropszichológus, egyetemi tanár, az orvosi és a pedagógiai tudományok doktora, akadémikus, a klinikai pszichológia és a defektológia (=oligofrénpedagógia) kiváló művelője.

Életútja

Orvoscsaládból származott, ő is orvosi tanulmányokat folytatott a kazanyi egyetemen. Sokat utazott külföldre. Magyarországon is tartott előadásokat. Számos műve jelent meg angol nyelven. Vlagyimir Mihajlovics Behtyerev, Ivan Petrovics Pavlov és Sigmund Freud nagy hatással voltak rá. A reflexológia és a pszichoanalízis inspirációit ötvözve alakított ki egy kísérleti módszert konfliktusok feltárására. Lev Szemjonovics Vigotszkij iskolájának tagja.

Kutatásait főként a moszkvai pszichológiai és defektológiai tudományos kutató intézetekben végezte. Lurija kidolgozta a magasabb pszichikus funkciók agyi képviseletének modern elméletét. Neuropszichológiai iskolája jelentősen továbbfejlesztette a lokalizációs tant és számos vizsgálómódszert dolgozott ki az agykérgi sérültek pszicho-diagnosztikájára és gyógypedagógiai rehabilitációjára.

Munkái (válogatás)

• Травматическая афазия. (Traumás afázia). Moszkva, 1947
• Мозг и психические процессы. (Az agy és a mentális folyamatok), Moszkva, 1963; második kiad. 1970
• Az emberi agy és a pszichikus folyamatok. in: Filozófiai problémák a magasabb rendű idegműködés fiziológiájában és a pszichológiában. Budapest, 1965
• Лобные доли и регуляция психических процессов. (A frontális lebeny és a mentális folyamatok szabályozása) Moszkva, 1966
• The Cognitive Development: Its Cultural and Social Foundations. Harvard University Press, 1976. ISBN 0-674-13731-0

Magyarul

• Válogatott tanulmányok; vál. Osmanné Sági Judit, ford. Erős Ferenc, Józsa Péter, bev. Tomka Imre; Gondolat, Bp., 1975
• Utam a lélekhez. Tudományos önéletrajz; szerk. E. D. Homszkaja, ford. Pléh Csaba; Gondolat, Bp., 1987
• A pszichoanalízis a jelenkori pszichológia fő irányainak tükrében, Kazany, 1923 (magyar nyelvű rövidített változat: Thalassa Alapítvány, 1997)

Források

• Gordosné Szabó Anna: Lurija, Alexandr Romanovics. In: Pedagógiai Lexikon. 2. köt. Főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván. Budapest, Keraban Könyvkiadó. 1997. 377. p.
• Lurija, Alexandr Romanovics

További információk

• Pléh Csaba: Pszichológia-történet. Budapest, 1992
• Bachmann, W.: Biographien sowjetischer Defektologen. Neuburgweier, 1972 (angol-német-orosz nyelven) Giessen, 1979. 64-65.