Ugrás a tartalomhoz

Aleksandar Bresztyenszky

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aleksandar Bresztyenszky
Született1843. szeptember 6.[1]
Prečec
Elhunyt1904. május 9. (60 évesen)[1]
Foglalkozása
  • politikus
  • jogász
Sablon • Wikidata • Segítség

Aleksandar Bresztyenszky (magyarosan Bresztyenszky Sándor, Prečec, 1843. szeptember 6. – Pleso, Nagygorica része, 1904. május 9.),[2] horvát jogtudományi író, kritikus, politikus, egyetemi tanár, a Zágrábi Egyetem rektora.

Élete és munkássága

[szerkesztés]

1843-ban született a Dugo Selo melletti Prečecben. Apja felvidéki származású köznemes volt. Vugrovecben és Zágrábban járt általános iskolába. A zágrábi Klasszikus Gimnáziumban érettségizett 1862-ben. Ezután jogot tanult Zágrábban és Pesten, ahol 1868-ban szerzett jogi doktorátust.[2][3] Ugyanebben az évben báró Rauch Levin informátora lett.[4] A Jogakadémia és a Zágrábi Egyetem professzora volt 1894. évi nyugdíjazásáig, amikor is plesoi birtokára vonult vissza, ahol tudományos és újságírói munkával, valamint politikával foglalkozott. Közben 1880-1881-ben a Zágrábi Egyetem rektora volt.[2][3]

Bár korábban magyarón (azaz unionista) volt, de 1892-ben a Városi Autonóm Klub elnökeként konfliktusba került Khuen-Héderváry Károly bánnal, ami a városi tanács feloszlatásához vezetett. Az Unionista Pártból való kilépése után 1894-ben nyugdíjba vonult, ahol az újságírásnak szentelte magát és csatlakozott az ellenzékhez.[2][4] Bresztyenszkynek köszönhetően született meg a kompromisszum és választási szövetség a két ellenzéki párt, a Jogpárt és a Független Néppárt között, mely pártszövetségnek Bresztyenszky lett a vezetője. Az új horvát ellenzék megteremtőjeként ő lett a Horvát Ellenzék (1902) és a Horvát Jogpárt (1903) vezetője, majd első elnöke. Zágrábban városi képviselő, országgyűlési képviselő volt.[2] Parlamenti képviselőként számos beszédet tartott, különösen Khuen és kormánya ellen. Katolikus szervezetekben, valamint a nyugati és a keleti egyházak egyesítésén dolgozott. Egyik szervezője volt az 1900-as zágrábi első horvát katolikus találkozónak. A szakmai jogi és a Túrmező jogtörténetéről szóló dolgozatai mellett a horvátországi politikai és kulturális helyzetről is írt hazai, osztrák és magyar lapokban és folyóiratokban.[2][4]

Miután Josip Stadler boszniai érsek elindította a „Balkan” című folyóiratot, amelyben a nyugati és a keleti egyház egyesítését szorgalmazta, ennek a szerkesztője lett.[2] 1896-ban részt vett a tridenti katolikus kongresszuson, és Stadler befolyása alatt harcolt a liberalizmus és a szabadkőművesség akkori támogatói ellen. XIII. Leó pápa a Nagy Szent Gergely-rend parancsnokává nevezte ki.[4] Vagyonának nagy részét jótékony célra hagyta. A zágrábi Mirogoj temetőben nyugszik.[5]

Fő művei és beszédei

[szerkesztés]
  • Hrvatsko-ugarsko privatno pravo Zagreb, 1889.
  • Zapisnici plemenite sudčije Pleso-Rakarje od god. 1642. do 1746. Zagreb, 1889.
  • Izraelićani i vršenje patronatskog prava. Zagreb 1890.
  • Pravno-povjestni podaci o Turopolju. Zagreb 1892.
  • Bi li išli u framasone. Zagreb 1895.
  • Govor držan u Hrvatskom saboru dne 13. prosinca 1897. Zagreb 1897.
  • Liberalizam i kršćanstvo Zagreb, 1897.
  • Govor držan u Hrvatskom saboru dne 20. siečnja 1898. Zagreb 1898.
  • Govor i interpelacija. Podnešena u Saboru kraljevinah Hrvatske, Slavonije i Dalmacije dne 8. veljače 1899. glede upraviteljstva u plemenitoj sudčiji Mraclin. Zagreb 1899.
  • Predlog i govor o plem. obćini Turopolje držan u Saboru kraljevinah Hrvatske, Slavonije i Dalmacije dne 25. siečnja 1899. Zagreb 1899.
  • Govor o uredjenju Save izrečen u Saboru kraljevina Hrvatske, Slavonije i Dalmacije u sjednici od 7. veljače 1900. Zagreb 1900.
  • Svojim štovanim izbornicima. Zagreb 1902.
  • Interpelacije i govori držani dne 3. i 6. prosinca 1902. u Hrvatskom saboru. Zagreb 1903.

Emlékezete

[szerkesztés]
  • Munkásságának köszönhetően bekerült a „Híres és érdemes horvátok és nevezetes személyek a horvát történelemben 925-1925 között” című életrajzi lexikonba.
  • 1933 óta Zágrábban utca viseli a nevét.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983. (Hozzáférés: 2022. február 27.)
  2. ↑ a b c d e f g Hrvatska enciklopedija
  3. ↑ a b c Egyetem
  4. ↑ a b c d Šenoa
  5. ↑ A. Bresztyenszky sírja a Mirogojban

Források

[szerkesztés]
  • ↑ Šenoa: Zdenko Šenoa - Hrvtaski biografski leksikon: Bresztyenszky, Aleksandar. hbl.lzmk.hr. Leksikografski zavod Miroslav Krleža (1989) (Hozzáférés: 2022. március 16.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aleksandar Bresztyenszky című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Aleksandar_Bresztyenszky&oldid=26838391”