Alectis alexandrina

Alectis alexandrina
	kifogott példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Sügéralakúak (Perciformes);
Alrend:	Sügéralkatúak (Percoidei);
Család:	Tüskésmakréla-félék (Carangidae);
Nem:	Alectis; Rafinesque, 1815
Faj:	A. alexandrina;
Tudományos név
	Alectis alexandrina; (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1817)
Szinonimák
	Alectis alexandrinus (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1817); Blepharis alexandrinus (Geoffroy Saint-Hilaire, 1817); Caranx alexandrinus (Geoffroy Saint-Hilaire, 1817); Caranx goreensis (Cuvier, 1833); Gallichthys aegyptiacus Cuvier, 1833; Gallichtys aegyptiacus Cuvier, 1833; Gallus alexandrinus Geoffroy Saint-Hilaire, 1817; Hynnis goreensis Cuvier, 1833; Scyris alexandrina (Geoffroy Saint-Hilaire, 1817); Scyris alexandrinus (Geoffroy Saint-Hilaire, 1817); Selene goreensis (Cuvier, 1833); Vomer alexandrinus (Geoffroy Saint-Hilaire, 1817);
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Alectis alexandrina témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Alectis alexandrina témájú kategóriát.

Az Alectis alexandrina a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe és a tüskésmakréla-félék (Carangidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

Az Alectis alexandrina előfordulási területe az Atlanti-óceán keleti részén van, Marokkótól kezdve, egészen Angoláig. A Földközi-tenger déli részein is vannak állományai.

Megjelenése

Ez a hal általában 60 centiméter hosszú, de akár 100 centiméteresre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 3,2 kilogramm.

Életmódja

Szubtrópusi, tengeri halfaj. A felnőtt hal magányos és a partok mentén tartózkodik, körülbelül 50 méteres mélységben. A fiatalok rajba tömörülnek és a nyílt vizek védelmét keresik; néha a brakkvízbe is beúsznak. Tápláléka kalmárok és halak.

Szaporodása

Az ikrái a nyílt tengeren sodródnak.

Felhasználása

Az Alectis ciliarisnak kis mértékű halászata van. A sporthorgászok is kedvelik.

Képek

rajz a halról

Források

Alectis alexandrina (É. Geoffroy Saint-Hilaire, 1817) FishBase
Smith-Vaniz, W.F., J.-C. Quéro and M. Desoutter, 1990. Carangidae. p. 729-755. In J.C. Quero, J.C. Hureau, C. Karrer, A. Post and L. Saldanha (eds.) Check-list of the fishes of the eastern tropical Atlantic (CLOFETA). JNICT, Lisbon; SEI, Paris; and UNESCO, Paris. Vol. 2.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap