Alberta (tartomány)
| Alberta | |||
| |||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Kanada | ||
| Székhely | Edmonton | ||
| Legnagyobb város | Calgary | ||
| Hivatalos nyelv | angol | ||
| Alkormányzó | Salma Lakhani | ||
| Miniszterelnök | Jason Kenney (UCP) | ||
| Adatok | |||
| Terület | 661 848 km2 | ||
| Népesség | 3 512 368[1] fő | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alberta témájú médiaállományokat. | |||
Alberta Kanada egyik délnyugati tartománya.
Közigazgatás
[szerkesztés]Területe több mint 661 000 km², lakosainak száma mintegy 3 millió.[1] Nevét Viktória brit királynő egyik lányáról kapta. Fővárosa Edmonton. A tartomány legnagyobb városa Calgary, „a Sziklás-hegység fővárosa”, az 1988. évi téli téli olimpia helyszíne.
Tengerpartja nincs. Északról az Északnyugati területek határolják, keletről Saskatchewan tartomány, nyugatról Brit Columbia, délről az USA.
Természeti viszonyok
[szerkesztés]Délnyugati részén vonul a Sziklás-hegység, aminek legmagasabb csúcsa Albertában a Mount Columbia (3747 m).
A tartomány kétharmada erdőség. A Sziklás-hegységben több jégmező és gleccser is van, ezek közül a leglátványosabb az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán vízválasztóján elterülő Columbia-jégmező (Columbia Icefield), amiből hat nagyobb gleccser és több kisebb jégnyelv ágazik ki. A gleccserek az utóbbi évtizedekben rohamosan visszavonulnak, némelyek helyét már csak a morénatavak (pl. Moraine Lake) jelzik.
Alberta nevezetességei az ún. „hoodook”. Ezek olyan, rétegezett sziklák, amiket a szél és víz gomba formára alakított. A legszebb példányok Drumheller közelében, a Red Deer folyó mentén állnak egy olyan területen, ahol egykor rengeteg dinoszaurusz élt. A hegyektől keletre elterülő füves prériket a South Saskatchewan, a Red Deer és a Milk folyó szeli át.
A tartomány történelme
[szerkesztés]A nagyobb indián törzsek:
- krí,
- feketeláb,
- „assiniboine” (angol megnevezés),
- „sarcee” (angol megnevezés).
Ezek közül a legnevesebb és legharciasabb nemzet az Alberta középső részétől a ma az USA-hoz tartozó Yellowstone-ig terjeszkedett feketelábúaké volt.
A szőrmekereskedők és misszionáriusok a 18. század közepén jelentek meg. A törvénytelen viszonyoknak a 19. század végén az északnyugati lovasrendőrség vetett véget.
Az első vasútvonal, a Canadian Pacific Railroad 1883-ban érte el Calgaryt, és ettől kezdve tömegesen érkeztek a telepesek Kanada keleti részéből, az USA-ból, sőt Európából is. A nehéz körülmények ellenére farmok, kisebb-nagyobb városok alakultak ki.
Miután megépült a vasútvonal, Kanada nyugati vidékét négy tartományra osztották, és ezek egyike lett Alberta.
Politika
[szerkesztés]
A tartomány politikai rendszere a Westminster-rendszeren alapuló egykamarás parlament. A parlament 83 főből áll. A kormányzó és a miniszterelnök a két legmagasabb tisztség az államban. Minden 5. évben van parlamenti választás, ami a brit hagyományokat követi.
Alberta 28 képviselőt küld a kanadai alsóházba a konzervatív pártba, mivel a tartományban jelenleg ők kormányoznak. A kanadai alkotmány értelmében az ország szenátusába 6 albertai képviselő ülhet.
Éghajlat
[szerkesztés]Alberta 1200 km hosszan nyúlik el észak–déli irányban, kelet–nyugat irányban pedig 600 km. A magasság is eltérő. Északon 650 alatti hegyek vannak, délen viszont az 1200 méteres hegyek sem ritkák. Az éghajlat ezért nagyon változékony. Északon télen gyakoriak a –30 °C-nál hidegebb napok is. Délen viszont nyáron akár 38 °C is lehetséges.
Gazdaság
[szerkesztés]A 19–20. század fordulóján George Kootenay Brown olajra bukkant a Waterton-tó közelében. Az első olajtársaság 1914-ben alakult. 1924-ben, illetve 1936-ban még nagyobb lelőhelyeket tártak fel, és a kőolaj-, földgáz- és kőszéntelepek kitermelése egyre inkább meghatározta Alberta gazdaságát. Ennek az államnak a gyáripara és szolgáltató ágazata adja Kanada GDP-jének 70%-át. A gazdaság harmadik legjelentősebb ága a turizmus. Jelentékeny a mezőgazdaság is.
Népesség
[szerkesztés]A tartománynak 3 290 350 lakosa volt 2006-ban.[2] A népsűrűség 4 fő körül mozog négyzetkilométerenként. A lakosság 85%-a angol anyanyelvű, míg 5%-a francia.
Alberta tartományban 70 ezer fő indián lakik. Ők a krí és a feketeláb törzshöz tartoznak. Ezenkívül sok mesztic is él itt.
Legnépesebb települések
[szerkesztés]| Kép | Rang | Város | Régió | Népesség | Rang | Város | Régió | Népesség | Kép |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
1. | Calgary | Calgary | 1 306 784 | 11. | Spruce Grove | Edmonton | 37 645 |  |
| 2. | Edmonton | Edmonton | 1 010 899 | 12. | Leduc | Edmonton | 34 094 | ||
| 3. | Red Deer | Central | 100 844 | 13. | Cochrane | Calgary | 32 199 | ||
| 4. | Strathcona County | Edmonton | 99 225 | 14. | Okotoks | Calgary | 30 405 | ||
| 5. | Lethbridge | Southern | 98 406 | 15. | Fort Saskatchewan | Edmonton | 27 088 | ||
 |
6. | Airdrie | Calgary | 74 100 | 16. | Chestermere | Calgary | 22 163 |  |
| 7. | Wood Buffalo | Northern | 72 326 | 17. | Beaumont | Edmonton | 20 888 | ||
| 8. | St. Albert | Edmonton | 68 232 | 18. | Lloydminster | Central | 19 739 | ||
| 9. | Grande Prairie | Northern | 64 141 | 19. | Camrose | Central | 18 772 | ||
| 10. | Medicine Hat | Southern | 63 271 | 20. | Stony Plain | Edmonton | 17 993 |
Legnépesebb agglomerációk
[szerkesztés]| Agglomeráció | Népesség |
|---|---|
| Calgary Census metropolitan area | 1 481 806 |
| Edmonton Census metropolitan area | 1 418 118 |
| Lethbridge Census metropolitan area | 123 847 |
| Red Deer Census metropolitan area | 100 844 |
| Medicine Hat Census agglomeration | 76 376 |
| Wood Buffalo Census agglomeration | 73 837 |
| Grand Prairie Census agglomeration | 64 141 |
| Lloydminster Census agglomeration | 36 508 |
| Okotoks Census agglomeration | 30 405 |
| Camrose Census agglomeration | 18 772 |
Látnivalók
[szerkesztés]Alberta a cowboy-ok hazájaként is ismert. Kanada szerte rengeteg ranchot találhatunk. Évente rendezik meg a Calgary Stampede-t, ami a maga nemében a világ legnagyobb rodeója.
A tartományban számos nagy nemzeti és tartományi park található. Nyugaton a Jasper és a Banff Nemzeti Parkok, északon a Wood Buffalo Nemzeti Park, keleten az Elk-szigeti Nemzeti Park, délkeleten a Dinoszaurusz Tartományi Park és délen a Waterton-tavak Nemzeti Park.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Statisztikai hivatal népességbecslések. [2008. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
- ↑ Kanadai statisztika: Census 2006 Archiválva 2009. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Government of Canada, Statistics Canada: Census Profile, 2021 Census of Population. www12.statcan.gc.ca, 2022. február 9. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
