Albert János (vegyészmérnök)
Albert János | |
Született | 1896. június 21. Nagyenyed |
Elhunyt | 1973. április 14. (76 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | vegyészmérnök |
Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem (–1921) |
Kitüntetései | Kossuth-díj (1960) |
Sírhelye | Farkasréti temető (16-1-22)[1][2] |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Albert János (Nagyenyed, 1896. június 21. – Budapest, 1973. április 14.) Kossuth-díjas vegyészmérnök, a műszaki tudományok doktora.
Élettörténete
[szerkesztés]Ifjúkora
[szerkesztés]A budapesti Királyi József Műegyetemen szerzett vegyészmérnöki oklevelet 1921-ben. 1925-ben a Nagybátony–újlaki Egyesült Iparműveknél helyezkedett el, 1948–1952 között a Tégla- és Cserépipari Központ laboratóriumát vezette. 1953-tól 1971. évi nyugdíjazásáig a Szilikátipari Központi Kutató- és Tervezőintézet munkatársa volt.
Munkássága és találmányai
[szerkesztés]Pályája elején kutatási elsősorban az agrokémiai technológiára és kátrányipari kérdésekre irányultak. Később a durvakerámia-előállítás elméleti és gyakorlati problémái foglalkoztatták. Munkásságával hozzájárult a híradástechnikában alkalmazott kerámiaanyagok magyarországi előállításához. A nagypaneles építkezések során használt könnyűanyagokat, a perlitalapú, jó hőálló tulajdonságú anyagokat is kutatta, s részt vett üzemi méretű előállításuk megvalósításában.
Magyarországon és külföldön egyaránt több szakközleménye megjelent. Munkásságáért 1960-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon III: Kiegészítő kötet (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1981. 5–6. o. ISBN 963-05-2500-3
- Életrajza a KFKI honlapján (magyar nyelven). KFKI.hu. (Hozzáférés: 2012. augusztus 8.)