Albert Cohen
| Albert Cohen | |
 | |
| Cohen 1909-ben | |
| Született | Abraham Albert Cohen 1895. augusztus 16. Korfu, Jón-szigetek, Görögország |
| Elhunyt | 1981. október 17. (86 évesen) Genf, Svájc |
| Állampolgársága | svájci |
| Foglalkozása | |
| Iskolái |
|
| Kitüntetései | Francia Akadémia nagydíja regény kategóriában (1968)[1] |
| Halál oka | tüdőgyulladás |
| Sírhelye | Jewish cemetery of Veyrier |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Albert Cohen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Abraham Albert Cohen (Korfu, 1895. augusztus 16. – Genf, 1981. október 17.) görög származású romanióta zsidó[2] svájci író volt, aki francia nyelven írt. Köztisztviselőként dolgozott különböző nemzetközi szervezeteknek, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek. 1919-ben svájci állampolgár lett.[3]
Életrajza
[szerkesztés]
Abraham Albert Cohen (görögül: Αβραάμ Αλβέρτος Κοέν) 1895-ben született Korfun, Görögországban, görög zsidó szülők gyermekeként. Albert szülei, akiknek szappangyáruk volt, gyermekkorában a franciaországi Marseille-be költöztek.[4] Albert Cohen ezt az időszakot tárgyalja Le Livre de ma mère (Anyám könyve) című regényében. Egy katolikus magániskolában tanult. 1904-ben a Lycée Thiers-ben kezdte meg a középiskolát, ahol megismerkedett Marcel Pagnollal, akivel életre szóló barátságot kötött[5], majd 1913-ban érettségizett.
1914-ben Marseille-ből a svájci Genfbe ment, és beiratkozott a jogi egyetemre. A jogi egyetemet 1917-ben végezte el, majd 1917-ben beiratkozott az irodalmi iskolába, ahol 1919-ig maradt. 1919-ben svájci állampolgár lett. Ugyanebben az évben feleségül vette Elisabeth Brochert, akitől 1921-ben született meg lányuk, Myriam. Felesége 1924-ben rákban meghalt. 1925-ben Albert Cohen lett a Revue Juive (Zsidó Szemle) igazgatója, egy olyan folyóiraté, amelynek írói között volt Albert Einstein és Sigmund Freud is. 1926-tól 1931-ig köztisztviselőként dolgozott Genfben. 1933-ban feleségül vette második feleségét, Marianne Goss-t.
A német megszállás idején, 1940-ben Cohen Bordeaux-ba, majd Londonba menekült. A Zsidó Palesztinai Ügynökség ekkor tette őt felelőssé a száműzött kormányokkal való kapcsolatfelvételért. 1943. január 10-én Cohen édesanyja Marseille-ben meghalt. Ugyanebben az évben ismerkedett meg későbbi harmadik feleségével, Bella Berkowich-csal. 1944-ben a Menekültügyi Kormányközi Bizottság ügyvédje lett. Cohen 1947-ben visszatért Genfbe. 1957-ben visszautasította az izraeli nagyköveti posztot, hogy folytathassa irodalmi karrierjét.
Genfben halt meg 86 éves korában, és a Genf melletti Veyrier zsidó temetőjében van eltemetve.
Irodalmi pályafutása
[szerkesztés]Négy különböző könyvén keresztül Cohen szépirodalmi munkássága egyetlen hosszú önéletrajzi regénynek tekinthető. Ez a történet a ragyogó Solal – Cohen hasonmása –, a Nemzetek Szövetsége jóképű és sikeres köztisztviselőjének története, akinek karizmatikus identitása állandó harcban áll zsidó gyökerei és társadalmi státusza között.
Mesterműve, a Belle du Seigneur eredetileg azt a regényt tartalmazta, amely később Les Valeureux címen jelent meg. A Belle du Seigneur a „szerelem könyve” címet viseli, és Solal szenvedélyes, kegyetlen, mégis valósághű szerelmi viszonyát meséli el Ariane Deume-mal, egy nős, nem zsidó nővel. A regény 1968-ban megkapta a Francia Akadémia díját. Azóta a regény a tekintélyes Gallimard White Collection egyik legnagyobb példányszámban eladott könyve.[6] 2022-ben Cohen műveit a tekintélyes Bibliothèque de la Pléiade kiadónál jelentették meg.
Regények, színdarabok, önéletrajzi művek
[szerkesztés]- Paroles juives - (1921) (Zsidó szavak)
- Ézéchiel - (1927) - színmű
- Solal - (1930)
- Mangeclous - (1938)
- Le Livre de ma mère - (1954)
- Belle du Seigneur - (1968) Francia Akadémia nagydíja regény kategóriában
- Les Valeureux - (1970)
- Ô vous, frères humains - (1972)
- Carnets - (1978, 1979) (Feljegyzések)
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ 2013. december 10., http://academie-francaise.fr/grand-prix-du-roman, 2017. október 27., https://web.archive.org/web/20131210115433/http://www.academie-francaise.fr/grand-prix-du-roman
- ↑ A romanióta zsidók vagy romanióták a Földközi-tenger keleti részén őshonos görög nyelvű zsidó etnikai közösség.
- ↑ "Cohen, Albert" from Jewish Writers of the Twentieth Century, "Further references, related titles" by David Coward. Bookrags, 18 June 2010.
- ↑ „America's Albert Cohen Moment Is the Greek-born French Jewish author and diplomat a hapless romantic or a man with a message for our times?”, Tablet (Hozzáférés: 2019. augusztus 21.)
- ↑ Pagnol and Friends. [2017. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 9.)
- ↑ "Albert Cohen", everything2.com, 18 June 2010. Accessed 21 April 2022.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Albert Cohen (novelist) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
