Az Óperzsa Birodalom királyainak listája

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

A Perzsa Birodalom a méd fennhatóság alóli felszabadulása után a világtörténelem jelentős tényezőjévé vált. Legtöbb uralkodójukat az Akhaimenida dinasztia adta.

Az Akhaimenida-dinasztia az óperzsa nyelv Haxāmanašiyā (ejtsd: hakhámanisijá), azaz Haxāmaniš (ejtsd: hakhámanis) leszármazottjai szóból származik. Tagjai adták az Óperzsa Birodalom és elődállamai, Parsa (akkádul: Parsumas, görögül Perszisz, a „Perzsia” név eredete) és Ansan uralkodóit. A II. Kurus előtti dátumok hozzávetőlegesek. A dinasztia neve I. Dárajavaus behisztuni feliratából származik, ahol családja első ősét Hakhámanis (Akhaimenész) személyében jelöli meg.

Lásd még: Akhaimenida-ház

Korai Akhaimenidák (i. e. 7. század–i. e. 520)

Uralkodó	Uralkodott (i. e.)	Ékírás	Tudományos átírás	Normalizált alak	Ismert hellén név	Megjegyzés
Hakhámanis	?	𐏃𐎧𐎠𐎶𐎴𐎡𐏁	h^a-x^a-a-m^a-n^a-i-š^a	Haxāmaniš (Haḫāmaniš)	Ἀχαιμένης Akhaimenész	Parsa királya, a Méd Birodalom vazallusa
Csaispis	? – 645	𐎨𐎡𐏁𐎱𐎡𐏁	c^a-i-š^a-p^a-i-š^a	Caišpiš (Cišpiš)	Τεΐσπης Teiszpész	Hakhámanis fia, II. Kurus felirata szerint Ansan királya
I. Kurus	645–602	𐎤𐎽𐏁	ku-ru-š^a	Kuruš	– (általában I. Kürosz)	Csaispis fia, szerepel Assur-bán-apli feliratán i. e. 639-ben
Arijáramna	? – 550	𐎠𐎼𐎡𐎹𐎠𐎼𐎶𐎴	a-r^a-i-y^a-a-r^a-m^a-n^a	Ariyāramna	– (általában Ariaramnész)	Csaispis fia
Kabúdzsija	602–559	𐎣𐏍𐎩𐎡𐎫	k^a-bū-j^a-i-y^a	Kabūjiya^[1]	– (általában I. Kambüszész)	I. Kurus fia
Arsáma	550–520	𐎠𐎼𐏁𐎠𐎶	a-r^a-š^a-a-m^a	Aršāma	– (általában Arszamész)	Arijáramna fia
Vistászpa	?	𐎻𐎡𐏁𐎫𐎠𐎿𐎱	vi-i-š^a-t^a-a-s^a-p^a	Vīštāspa	Ὑστάσπης Hüsztaszpész	Arsáma fia, nem volt király

A perzsa nagykirályok (i. e. 559–i. e. 329)

Uralkodó	Uralkodott	Ékírás	Tudományos átírás	Normalizált alak	Ismert hellén név	Megjegyzés
II. Kurus	559–530	𐎤𐎽𐏁	ku-ru-š^a	Kuruš	Κυρος II. Kürosz	Kabúdzsija fia, újraegyesíti Perzsiát
Kambúdzsija	i. e. 529–522	𐎣𐎶𐏍𐎩𐎡𐎫	k^a-m^a-bū-j^a-i-y^a	Kambūjiya	Καμβύσης II. Kambüszész	II. Kurus fia
Bardíja	i. e. 522	𐎲𐎼𐎮𐎡𐎹	b^a-r^a-di-i-y^a – g^a-u-m^a-a-t^a	Bardíya-Gaumāta	Σμερδής Szmerdész	Kambúdzsija fivére
I. Dárajavaus	i. e. 522–486	𐎭𐎼𐎹𐎺[𐏃	d^a-a-r^a-y^a-v^a(-h^a)-u-š^a^[2]	Dārayava(h)uš	Δαρειος I. Dareiosz	Vistászpa fia
I. Khsajársá	i. e. 485–465	𐎧𐏁𐎹𐎠𐎼𐏁𐎹	x^a-š^a-y^a-a-r^a-š^a-a	Xšayāŗšā (Ḫšayāršā)	Ξέρξης I. Xerxész	I. Dárajavaus fia
I. Artakhsaszjá	i. e. 465–424	𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠	a-r^a-t^a-xš-a-ç^a-a	Artaxšaçā (Artaḫšaçā)	Ἀρταξέρξης I. Artaxerxész ^[3]	I. Khsajársá fia
II. Khsajársá	i. e. 424	𐎧𐏁𐎹𐎠𐎼𐏁𐎹	x^a-š^a-y^a-a-r^a-š^a-a	Xšayāŗšā (Ḫšayāršā)		45 napig
Szogdianosz	i. e. 423	–	–	–	–	II. Khsajársá fia
II. Dárajavaus	i. e. 424–404	𐎭𐎼𐎹𐎺[𐏃	d^a-a-r^a-y^a-v^a(-h^a)-u-š^a	Dārayava(h)uš	Δαρειος II. Dareiosz	II. Khsajársá „törvénytelen” testvére
II. Artakhsaszjá	i. e. 404–359	𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠	a-r^a-t^a-xš-a-ç^a-a	Artaxšaçā (Artaḫšaçā)	Ἀρταξέρξης II. Artaxerxész	II. Dárajavaus fia
III. Artakhsaszjá	i. e. 359–338	𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠	a-r^a-t^a-xš-a-ç^a-a	Artaxšaçā (Artaḫšaçā)	Ἀρταξέρξης III. Artaxerxész	II. Artakhsaszjá fia
IV. Artakhsaszjá	i. e. 338–336	𐎠𐎼𐎫𐏋𐎠𐏂𐎠	a-r^a-t^a-xš-a-ç^a-a a-r^a-š^a-k^a	Artaxšaca Aršaka (vagy Aršāma)	Ἀρταξέρξης Αρςης IV. Artaxerxész Arszész	III. Artakhsaszjá fia
III. Dárajavaus	i. e. 336–330	𐎭𐎼𐎹𐎺[𐏃	d^a-a-r^a-y^a-v^a(-h^a)-u-š^a	Dārayava(h)uš	Δαρειος III. Dareiosz	IV. Artakhsaszjá rokona
V. Artakhsaszjá	i. e. 330–329	–	–	–	Ἀρταξέρξης Βησσος V. Artaxerxész Bésszosz	bitorló

Kapcsolódó szócikkek

Perzsia királyainak listája

Jegyzetek

↑ Ebben a formában (m nélkül) szerepel a behisztuni feliraton
↑ Dareiosz behisztuni feliratán Dárajavaus, Xerxész perszepoliszi feliratán Dárajavahus
↑ Josephus Flavius úgy említi, mint Kürosz, akit a görögök Artaxerxésznek hívnak Flavius, Josephus. A zsidók története, Révay József fordítása, 4. kiadás, Talentum. ISBN 963-8396-12-1

Források

Paul Cartledge: Alexander the Great, New York, 2004
Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Ford. Hulley Orsolya. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5

Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Ebben a formában (m nélkül) szerepel a behisztuni feliraton

[2] Dareiosz behisztuni feliratán Dárajavaus, Xerxész perszepoliszi feliratán Dárajavahus

[3] Josephus Flavius úgy említi, mint Kürosz, akit a görögök Artaxerxésznek hívnak Flavius, Josephus. A zsidók története, Révay József fordítása, 4. kiadás, Talentum. ISBN 963-8396-12-1

[1]

[2]

[3]