Ugrás a tartalomhoz

Airat Ichmouratov

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Airat Ichmouratov
Airat Ichmouratov vezényli a Londoni Szimfonikus Zenekart zongoraversenyének felvétele során 2022. április 19-én, London, Egyesült Királyság
Airat Ichmouratov vezényli a Londoni Szimfonikus Zenekart zongoraversenyének felvétele során 2022. április 19-én, London, Egyesült Királyság
SzületettAirat Rafailovich Ichmouratov
1973. június 28. (51 éves)
Kazany
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái
  • Kazanyi Komzervatórium
  • Montréali Egyetem

A Wikimédia Commons tartalmaz Airat Ichmouratov témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Airat Rafailovich Ichmouratov (oroszul: Айрат Рафаилович Ишмуратов, tatár cirill: Айрат Рафаил улы Ишмурат) (Kazany, 1973. június 28. –) volgai tatár származású kanadai zeneszerző, karmester, klarinétos. A montreali székhelyű klezmeregyüttes klarinétosa[1] és meghívott professzor a Laval Egyetemen[2] Quebecben, Kanadában.

Élete

[szerkesztés]

Kazanyban nőtt fel, és ott tanult klarinétozni. A tanulmányait 1996-ban fejezte be. 1998-ban végleg Montréalba költözött. 2005-ben doktorált a Montreali Egyetemen.

Diszkográfia

[szerkesztés]
  • Klezmer zene, Kleztory (2002)
  • Barber, Copland, Britten, Bruch, Kazan Chamber Orchestra La Primavera, Ak Bars (2002)[3]
  • Klezmer, Kleztory, Yuli Turovsky & I Musici de Montreal Chamber Orchestra, Chandos Records (2004)
  • Nomade, Kleztory, 2007-es Opus-díjas, Amerix (2007)[4]
  • Shostakovich,Weinberg,Ichmouratov, I Musici de Montreal Chamber Orchestra, Analekta (2008)[5]
  • Symphonique, Le Vent du Nord et Quebec Symphony Orchestra, CBC (2010)[6]
  • Carte Postale, Alcan Quartet, ATMA Classique (2011) [7]
  • Beethoven, Violin Concerto (cadenzas by Ichmouratov), Symphony No. 7, Alexandre Da Costa, Taipei Symphony Orchestra, Warner Classics (2013)[8]
  • Arrival, Kleztory, Amerix (2014)
  • Tales from the Dinarides, Michael Bridge, Guillaume Tardif, Kornel Wolak, Wirth Institute (2017)
  • Klezmer Dreams, Andre Moisan, Jean Saulnier és Molinari Quartet, ATMA Classique (2017)[9]
  • Nigun, Kleztory, Amerix (2017)[10]
  • Melodies of Nations, Romic – Moynihan Duo, Hedone Records (2017)
  • Letter From an Unknown Woman, Three Romances for Viola, Concerto Grosso No. 1 – Belarusian State Chamber Orchestra, Evgeny Bushkov – Chandos (2019)[11]
  • Youth' Overture, Maslenitsa Overture, Symphony, Op.55 'On the Ruins of an Ancient Fort' – Orchestre de la Francophonie, Jean-Philippe Tremblay – Chandos (2020)[12]
  • Momentum, Kleztory – Chandos (2020)[13]
  • Julia MacLaine, Preludes – Analekta (2022)[14]
  • Ichmouratov: Viola Concerto No.1 / Piano Concerto – London Symphony Orchestra, Airat Ichmouratov conductor – Chandos (2023)[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Irwin Block. „The Senior Times; CD review Kleztory”, The Senior Times, 2014. április 13. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.) 
  2. Accueil (francia nyelven). www.mus.ulaval.ca, 2023. június 22. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.)
  3. Barber,Copland ,Britten,Bruch/ Discography, La Primavera, Kazan Chamber Orchestra”, la-primavera.org, 2002. december 11.. [2016. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.) 
  4. Kleztory releases”, Kleztory .com (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.) 
  5. Shostakovich,Weinberg,Ichmouratov / I Musici de Montreal; Yuli Turovsky”, www.thewholenote.com (Hozzáférés: 2023. április 9.) 
  6. Le Vent du Nord Symphonique (in French)”, archambault.ca, 2012. november 16.. [2015. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.) 
  7. discography/ Carte Postale”, quatuoralcan.com. [2015. szeptember 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. augusztus 9.) 
  8. Beethoven Violin Concerto with klezmer cadenzas by Ichmouratov”, lwarnerclassics.com, 2013. augusztus 1.. [2015. november 24-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. szeptember 3.) 
  9. Klezmer Dreams, Andre Moisan, Jean Saulnier and Molinari Quartet”, www.thewholenote.com, 2017. október 31. (Hozzáférés: 2017. december 31.) 
  10. Nigun, Kleztory”, ledevoir.com, 2017. március 17. (Hozzáférés: 2017. december 31.) 
  11. Ichmouratov: Orchestral Works Orchestral & Concertos Chandos. Chandos Records. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.)
  12. Ichmouratov; Overtures/Symphony Orchestral & Concertos Chandos. Chandos Records. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.)
  13. Kleztory - Momentum Chandos. Chandos Records. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.)
  14. Julia MacLaine’s ‘Preludes’ Mixes Bach and Contemporary Cello Works (amerikai angol nyelven). Strings Magazine, 2022. április 4. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.)
  15. Ichmouratov: Viola Concerto No.1/Piano Concerto Strings Piano Chandos. Chandos Records. (Hozzáférés: 2023. szeptember 1.)

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Airat Ichmouratov című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]