Agincourt House
| Agincourt House | |
 | |
| Az Agincourt House 2009-ben | |
| Település |
|
| Cím | Agincourt Square 1. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1624 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | ház |
| Tszf. magasság | 25,6 m |
| Elhelyezkedése | |
 Agincourt House
Pozíció Wales térképén
| |
 é. sz. 51° 48′ 45″, ny. h. 2° 42′ 55″51.812472°N 2.715278°WKoordináták: é. sz. 51° 48′ 45″, ny. h. 2° 42′ 55″51.812472°N 2.715278°W | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Agincourt House témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Agincourt House a walesi Monmouth egyik jelentős 17. század eleji favázas épülete.[1] Az épületet többször is átépítették, de az Agincourt térre néző homlokzat oromvédő deszkáján 1624 olvasható.[1] Az évszám két oldalán olvasható iniciálé William Robertsé, akinek unokája újjáépítette a monmouthi Drybridge Houset. Agincourt House II*. kategóriás brit műemléknek (British Listed Building) számít 1952. június 27. óta.[2] A monmouthi örökség tanösvény egyik állomása.
John Speed 1610-es Monmouth térképén egy ház látható a jelenlegi helyén. Az utcaszerkezet a 19. századig nem változott. A jelenlegi üzlet homlokzata 19. század végi.[3] 1830-tól a 19. század végéig vaskereskedés volt. 1830-ban a tulajdonosa Josiah Coates volt, aki egyben kovács, rézműves és ónműves volt. Az 1860-as évek elejétől 1883-ig a tulajdonos Joseph Coates volt és a bolt cégére szerint bútorokkal és vaskereskedéssel foglalkozott, de emellett kovácsként is dolgozott, sőt szegkovács, lakatos és csengőszerelő is volt. Joseph Coates (mh. 1883) a városi St Mary’s-templom kórustagja és kurátora volt. John Major brit miniszterelnök valószínűleg a Coates család leszármazottja.
1884-től a boltot egy másik vaskereskedő, William Honeyfield birtokolta, aki a város egyik prominens polgára volt, sőt 1891 és 1895 között polgármestere is. Szabadkőműves volt, valamint a St Mary’s-templom harangozóinak egyike és részt vett a tíz részes Pearl of Bells előadásában 1896. július 1-jén.
1919-ben a helységet a YMCA foglalta el, majd az 1920-as évek elején a Cash & Co. cipőüzlet. Ez utóbbinak a neve még mindig olvasható a főbejárat mozaikpadlóján. 1934-re a boltot W. & E. Turner Ltd. cipőkereskedése vette át. Az 1980-as években, a cipőkereskedés bezárása után a Le Gourmet hentesüzlet rendezkedett be az épületben. Kiköltözésük után jelentősen felújították. 1992-től 2010 márciusáig egy régiségkereskedés üzemelt benne. Napjainkban földszintjét egy ruhaüzlet foglalja el, emeletein pedig irodák működnek.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b The Buildings of Wales: Gwent/Monmouthshire, page 405
- ↑ Agincourt House, British Listed Buildings, accessed 25 January 2012
- ↑ Agincourt House 1 and 1a Archiválva 2016. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, Royal Commission on Ancient Monuments, accessed 25 January 2012
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Agincourt House, Monmouth című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Newman, John. Gwent/Monmouthshire, The Buildings of Wales. Penguin (2000). ISBN 0140710531