Afrikaans kiejtés
Az afrikaans nyelv a 17. században alakult ki a holland nyelvből. Az akkori nyelvi állapotoknak megfelelő hangállományt és helyesírást örökölt, mely az évek során némiképp leegyszerűsödött, és a hollandhoz képest egységesebbé vált.
A mai afrikaans helyesírása egyszerűbb és fonetikusabb, mint a mai hollandé. Az átvett idegen szavakat beépítették a nyelvbe, csak néhány, friss kölcsönzés tartotta meg az eredeti helyesírását.
Az ábécé
[szerkesztés]
Az ábécé a következő 21 betűből áll: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K, L, M, N, O, P, Q, R, S, T, U, V, W, X, Y, Z.
Csak idegen eredetű nevekben és szavakban használatosak a c, q, x, z betűk.
A hangsúly
[szerkesztés]A hangsúly általában a szavak első szótagjára esik. A be-, ge-, her-, ont-, ver- igekötők sohasem lehetnek hangsúlyosak. A helyesírás a hangsúlyt nem jelöli. Nyelvtankönyvekben előfordulhat a hangsúly éles ékezettel való jelölése (pl.: belóóf).
A magánhangzók
[szerkesztés]Az afrikaans irodalmi nyelvben a következő magánhangzók találhatók:
| Elöl képzett | Középen képzett | Hátul képzett | |
|---|---|---|---|
| Zárt | [i] | [y] | [u] |
| Félig zárt | [e] | [ə] | |
| Félig nyílt | [ɛ] | [œ] | [ɔ] |
| Nyílt | [æ] | [a] | [ɐ] |
Ezeknek a hangoknak megvan a hosszú párjuk is, bár némelyik csak egyes nyelvjárásokban fordul elő.
Mivel az afrikaans helyesírása nem teljesen fonetikus, ezért a fenti hangokat a helyesírás a következő betűkkel írja le:
| Betű(k) | Hang(ok) | Példák | ||
|---|---|---|---|---|
| a | hangsúlyosan | nyílt szótagban | [aː] | vader [ˈfaːdər] |
| mássalhangókapcsolatok előtt | [ɐ] | appel [ˈɐpəl] | ||
| egyébként | [a] | nat [nat] | ||
| hangsúlytalanul | szó végén | [ɐ] | Afrika [ˈafrəkɐ] | |
| egyébként | [a] | aantal [ˈaːntal] | ||
| aa | [aː] | naam [naːm] | ||
| e | hangsúlyosan | nyílt szótagban | [ɪə] | ete [ˈɪətə] |
| r előtt | [ɛː] | werk [vɛːrk] | ||
| rd, rs, rt előtt | [æː] | perd [pæːrt] | ||
| egyébként | [ɛ] | bed [bɛt] | ||
| hangsúlytalanul | [ə] | se [sə], geskiedenis [xə'skiːdəˌnəs] | ||
| ê | [ɛː] | hê [ɦɛː] | ||
| ee | [ɪə] | weet [wɪət] | ||
| i | [ə] | kind [kənt] | ||
| î | [əː] | wîe [vəː.ə] | ||
| ie | hangsúlyosan | nyílt szótagban | [iː] | geskiedenis [xə'skiːdəˌnəs] |
| egyébként | [i] | diep [dip] | ||
| hangsúlytalanul | [i] | die [di] | ||
| o | hangsúlyosan | nyílt szótagban | [ʊə] | bome [ˈbʊəmə] |
| egyébként | [ɔ] | botte [ˈbɔtə] | ||
| hangsúlytalanul | [ɔ] | op [ɔp] | ||
| ô | [ɔː] | môre [ˈmɔːrə] | ||
| oe | hangsúlyosan | nyílt szótagban | [uː] | moeder [ˈmuːdər] |
| r előtt | [uː] | broer [ˈbruːr] | ||
| egyébként | [u] | boek [buk] | ||
| hangsúlytalanul | [u] | Windhoek [ˈvəndɦuk] | ||
| oo | [ʊə] | boom [bʊəm] | ||
| u | hangsúlyosan | nyílt szótagban | [yː] | mure [ˈmyːrə] |
| egyébként | [œ] | vurk [fœrk] | ||
| hangsúlytalanul | [œ] | status [ˈsta:tœs] | ||
| uu | hangsúlyosan | r előtt | [yː] | muur [myːr] |
| egyébként | [y] | nuus [nys] | ||
| hangsúlytalanul | [y] | kultuurlewe [kœlˌtyrˈlɪəvə] | ||
Fontos tudni, hogy a szó végi -ns orrhangúvá teszi az előtte álló magánhangzót: Afrikaans [ɐfrəˈkãːs].
Az afrikaans határozatlan névelő (’n) kiejtése [ə].
Kettőshangzók
[szerkesztés]A fent már látott e/ee [ɪə] és o/oo [ʊə] mellett a következő kettőshangzók találhatók az afrikaansban:
| Betűk | Hangok | Példák |
|---|---|---|
| aai | [aːi] | draai [draːi] |
| ai | [aɪ] | baie [ˈbaɪ.ə] |
| au | [øʊ̯] | Australië [øʊ̯stˈraːlə.ə] |
| eeu | [iu] | leeu [liu] |
| ei | [əɪ̯] | beide [ˈbəɪ̯də] |
| eu | [øə] | seun [søən] |
| ieu | [iu] | kieue [ˈkiu.ə] |
| oei | [ui] | boei [bui], de: goeie [ˈxujə] |
| ooi | [oːi] | nooi [noːi] |
| ou | [øʊ̯] | oud [øʊ̯t] |
| ui | [œɪ̯] | suiker [ˈsœɪ̯kər] |
| y | [əɪ̯] | vyf [fəɪ̯f] |
Az au és ieu csak ritkán fordul elő, főleg nevekben és idegen eredetű szavakban.
Fontos tudni, hogy a -djie, -tjie kicsinyítőképzők (és esetlegesen az előttuk álló n előtt) a magánhangzók kettőshangzóvá válnak. Néhány példa erre: maatjie [ˈmaːɪ̯ki], kindjie [ˈkəɪ̃ki], hondjie [ˈhɔɪ̃ki], putjie [ˈpœɪ̯ki] stb.
Fontos megjegyezni, hogy előfordulhat, hogy két olyan betű kerül egymás mellé, ami külön szótagban áll, de formáját tekintve kettőshangzónak olvasható, akkor a második betű fölé tréma kerül: hoë [ˈɦʊə.ə]; ez előfordulhat kettős betűvel jelölt hosszú hangoknál is: breë [ˈbrɪə.ə].
Mássalhangzók
[szerkesztés]| bilabiális | labiodentális | dentális/ alveoláris |
posztalveoláris | palatális | veláris | glottális | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| nazális | [m] | [n] | [ŋ] | ||||
| plozíva | [p] [b] | [t] [d] | [k] [ɡ] | ||||
| affrikáta | [t͡ʃ] [d͡ʒ] | ||||||
| frikatíva | [f] [v] | [s] [z] | [ʃ] | [x] | [ɦ] | ||
| pergőhang | [r] | ||||||
| laterális | [l] | ||||||
| approximáns | [j] | [w] |
Ezeket a hangokat az afrikaans helyesírás szerint a következő betűkkel és betűkapcsolatokkal írjuk le:
| Betű(k) | Hang(ok) | Példák | |
|---|---|---|---|
| b | szó végén | [p] | rib [rəp] |
| máskor | [b] | boom [bʊəm] | |
| c | e, i, y előtt idegen eredetű szavakban, nevekben | [s] | Ceylon [ˈsɛɪ̯lɔn] |
| máskor idegen eredetű szavakban, nevekben | [k] | cursus [ˈkœrsœs] | |
| ch | mély hangrendű szavakban idegen eredetű szavakban, nevekben | [x] | chaos [ˈxaː.ɔs] |
| magas hangrendű szavakban idegen eredetű szavakban, nevekben | [ʃ] | chirurg [ˈʃərœrx] | |
| d | szó végén | [t] | bed [bɛt] |
| máskor | [d] | dag [dax] | |
| dj | a -djie végződésben | [k] | oondjie [oːɪ̃ki] |
| máskor | [d͡ʒ] | djati [d͡ʒaːtə] | |
| f | [f] | fiets [fits] | |
| g | l/r és e között | [g] | berge [ˈbɛrgə] |
| máskor | [x] | gaan [ˈgaːn] | |
| gh | csak idegen eredetű szavakban, nevekben | [g] | gholf [gɔlf] |
| h | [ɦ] | hond [ɦɔnt] | |
| j | angol eredetű szavakban | [d͡ʒ] | jellie [ˈd͡ʒɛli] |
| máskor | [j] | jonk [ˈjɔŋk] | |
| k | [k] | kan [kan] | |
| l | [l] | lag [lax] | |
| m | [m] | man [man] | |
| n | c /k/, g, k, q előtt | [ŋ] | bank [baŋk] |
| máskor | [n] | nael [ˈnaː.əl] | |
| ng | [ŋ] | sing [səŋ] | |
| p | [p] | pers [pæːrs] | |
| qu | csak idegen eredetű szavakban és nevekben | [kv] | quad [kvat] |
| r | [r] | rooi [roːi] | |
| s | [s] | stem [stɛm] | |
| sch | szó elején idegen eredetű szavakban, nevekben | [sk] | Schoeman [ˈskuman] |
| szó(tag) végén idegen eredetű szavakban, nevekben | [s] | Stellenbosch [ˈstɛlənˌbɔs] | |
| sj | [ʃ] | sjaal [ʃaːl] | |
| t | [t] | tafel [ˈtaːfəl] | |
| tj | a -tjie végződésben | [k] | nartjie [ˈnarki] |
| máskor | [t͡ʃ] | tjank [t͡ʃaŋk] | |
| v | nemzetközi szavakban | [v] | televisie [ˈtɛləvəsi] |
| máskor | [f] | vis [fəs] | |
| w | egy szótagban d, k, s, t után | [w] | dwaal [dwaːl] |
| máskor | [v] | water [ˈvaːtər] | |
| x | csak idegen szavakban és nevekben található | [ks] | extra [ˈɛkstrɐ] |
| z | csak idegen szavakban és nevekben található | [s] | Zoeloe [ˈsuːlu] |
A kettőzött mássalhangzókat nem ejtjük duplán, akárcsak az angolban vagy a németben: skubbe [ˈskœbə].
A c, ch, qu, sch, x és z csak idegen eredetű szavakban vagy nevekben található meg. „Eredeti” afrikaans szavakban helyette rendre k/s, g/sj, kw, sk/s, ks, s áll. Egyetlen kivétel: a -kus végződésű szavak többes száma mindig -ci [sə]: akademikus [ˈakaˌdɛməkœs] – akademici [ˈakaˌdɛməsə].
Szó végén sohasem állhat w, ilyenkor mindig lecserélődik f-re, ezért ragozás közben ez a két betű váltja egymást: vyf – vywe.
Források
[szerkesztés]- Lydia McDermott. Teach yourself - Afrikaans. London: The McGraw-Hill Companies, Inc. (2005)
- Bruce Donaldson. Colloquial Afrikaans. New York: Routledge (2000)
- A. K. Ignatyenko. Ucsebnyik jazika Afrikaansz. Moszkva: Izdatyelszkij Dom "Muravej-Gajd" (2000)