Ugrás a tartalomhoz

Afantázia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az afantázia a mentális képzelőerő hiányát jelenti.[1] Először Francis Galton írta le 1880-ban,[2] de azóta alig tanulmányozták. A jelenség iránti érdeklődés 2015-ben újult meg, amikor az Exeteri Egyetem oktatója, Adam Zeman és csapata cikket jelentetett meg róla.[3] Ők alkották meg az afantázia elnevezést, az ógörög φαντασία szót fosztóképzővel ellátva.[4] Becslések szerint a népesség 2%-át érinti.[5]

Azonban azóta is csak keveset foglalkoztak a jelenséggel.[6][7] Néhány kutatás altípusokat különböztetett meg.[8][9] Az egyik altípus a téri afantázia, ami azt jelenti, hogy az egyén képzelőereje nélkülözi a térlátást. Egy másik altípus a tárgyi afantázia, képtelenség egyes események vagy itemek mentális képének létrehozására.

Az afantázia ellentéte a hiperfantázia, ami extrém képzelőerőt jelent, és bármely érzékre vonatkoztató.[10][11] Az afantázia hasonlít olyan állapotokhoz, mint a prozopagnózia, az alexia és az amúzia.[12] Velük szemben nem ismert, hogy az afantázia okoz-e valami észlelhető hátrányt vagy szenvedést. Ezért nem világos, hogy az afantázia betegség-e.

Kutatása közelebb visz a mentális képzelőerő megértéséhez.[13]

Története

[szerkesztés]

A jelenségről először Francis Galton írt 1880-ban a képzelőerőről írt statisztikai tanulmányában.[2] Úgy találta, hogy ez egy gyakori jelenség:

„Megdöbbenésemre, úgy találtam, hogy a legtöbb kutató, akiket először megkérdeztem, azt mondta, hogy a mentális képzelőerő teljesen ismeretlen számukra; és úgy néztek rám, mint fantasztára, feltételezve, hogy a mentális képzelőerő szavakkal pontosan azt írtam le, mint amiről úgy gondoltam, hogy bárki számára jelentenek. Nem értették meg jobban, mint egy színvak a színeket, tudomást nem véve a saját állapotáról.”[2]

1897-ben Théodule-Armand Ribot tipografikus-vizuális típusú képzelőerőről írt, amit azt jelentette, hogy mentálisan megfelelő írott szavakként látják a gondolatokat.[14] Jacques Hadamard magyarázata szerint:

„Ribot első felfedezése egy jól ismert fiziológus volt. Az ő számára még a kutya, állat szavak sem hívtak elő képet, ehelyett nyomtatva látta őket, pedig kutyák között élt, és kísérletezett velük a mindennapokban. Hasonlóan, egy nagyon közeli barátjának nevének hallatára sem tett erőfeszítést arra, hogy felidéződjön a barát képe, hanem az ő neve jelent meg nyomtatva… Továbbá Ribot szerint a tipografikus-vizuális típusú emberek nem tudják elképzelni, hogy mások gondolkodása másként működik.”[15]

2005-ben Adam Zemant felkereste egy férfi, aki egy kisebb műtét után elvesztette a vizualizálás képességét.[16] Miután megjelent Zeman esettanulmánya 2010-ben, azután többen is megkeresték Zemant azzal, hogy ők egész életükben képtelenek voltak vizualizálni.[17] 2015-ben Zeman és csapata újabb cikket jelentetett meg, ezúttal a fejlődési afantáziáról,[3] amivel felkeltette az érdeklődést a téma iránt.[18]

Zeman 2015-ös cikke a David Marks által 1973-ban kifejlesztett Vividness of Visual Imagery Questionnaire (VVIQ)-t használta 21 önmagát diagnosztizáló önkéntes mentális képalkotásának felmérésére. Megállapította, hogy csak az akaratlagos képzelőerő hiányzott; a nem akaratlagos képzelőerő, mint az álmodás, nem volt érintett.[3]

Az Újdél-Walesi Egyetem kutatói, Rebecca Keogh és Joel Pearson 2017-ben megjelent cikkében a mentális képalkotás szenzoros kapacitását binokuláris rivalizációval és előfeszítéssel vizsgálták. Úgy találták, hogy amikor egy inger elképzelésére kérte őket, a saját magukat afantáziásnak tartók majdnem semennyi képszerűséget nem produkáltak, összehasonlítva a többi kísérleti alannyal, akik magasabb pontszámot értek el képalkotásból, és akiknél az előfeszítés hatásos volt.[19] 2020-ban publikáltak egy másik cikket, amiben a mentális képalkotással kapcsolatban mérhető különbségeket mutattak ki, ezúttal indirekt, az elsődleges látókéreg aktivitását (V1) mérve.[20]

Egy másik 2020-as tanulmány szerint az afantázia más érzékekre is kiterjed, illetve az afantáziások kevésbé élénk önéletrajzi emlékekről számoltak be.[21] Továbbá az emlékezet más formái is másként működnek, mint a nem afantáziásoknál.[22] Egy 2021-es tanulmány szerint kevesebb tárgyat tudtak felidézni képek közül, ellenben a térbeli emlékezet jobban működött, mint a kontrollszemélyeknél. Ezek a különbségek csak a felidézés fázisában jelentkeztek.[23]

2018-ban egy tanulmány egy afantáziás személy vizuális munkamemóriáját elemezte. Úgy találta, hogy az afantázia a munkamemóriát is érinti. Habár az elme képes a legtöbb helyzetben kompenzálni a mentális képalkotás hiányát, ez a hiány lényeges az elme működésének sok aspektusában, beleértve a munkamemóriát.[24]

2021-ben egy tanulmány az izzadást mérte a bőr vezetőképességével egy ijesztő történet olvasása, majd félelmet keltő képek nézése közben. Úgy találták, hogy szemben a többi résztvevővel, az afantáziások fiziológiai válasza egyenes vonalú volt a történet olvasása közben, míg a képek nézegetése közben a válasz nem különbözött a többi személyétől. A cikk arra következtetett, hogy az eredmény támogatja a mentális képalkotás érzelemerősítő elméletét.[25]

2021-ben egy másik tanulmány a vizuális keresési feladatokban hosszabb reakcióidőt talált az afantáziásoknál, mint a többi résztvevőnél. A feladatban a megtalálandó kép mellett figyelemelterelés is szerepelt. A reakcióidő azonban mindenkinél csökkent, ha a keresendő kép színével előfeszítettek, szemben az elterelő kép színével vagy egy semleges harmadik színnel. Ekkor a kutatók azt feltételezték, hogy ez azért történt, mivel a szín nem volt fontos a feladatban. Ennek vizsgálatára további kísérleteket végeztek. Úgy találták, hogy a nem afantáziás résztvevőknél nagyobb volt a csökkenés, ha két tárgy közül kellett választani, mint ha két szó közül. Ugyanakkor minden résztvevő gyorsabb volt a képekkel, mint a szavakkal végzett feladatokban.[26] Egy 2023-as tanulmány természetesebb helyzetekben vizsgálódott, és arra jutott, hogy az afantáziások lassabban találtak meg elrejtett objektumokat egy képen.[27]

2021-ben egy tanulmány úgy találta, hogy az afantáziások más stratégiát használnak a memória feladatokhoz. Ezzel kiderült, hogy a munkamemória és a látási memória nem ugyanaz, mivel az afantáziásoknak nem voltak nehézségeik a látási munkamemóriával.[28]

Egy 2021-es tanulmányban kapcsolatot kerestek az autizmus, a szinesztézia és az afantázia között. Úgy találták, hogy az afantáziásoknál több az autisztikus vonás, mivel jellemzőbben rosszabbak a szociális képességeik, mint a többségé.[29] Ehhez gyengébb képzelőerő[30] és masgasabb intelligenciaszint járul.[31]

A fejlődési afantázia mellett létezik szerzett afantázia is. Okozhatja agysérülés vagy pszichológiai okok.[32][33] 2021-ben arról írtak, hogy COVID-19 is okozott afantáziát.[34][35]

Egy 2022-es tanulmány az általános népesség körében akarta felmérni az afantázia gyakoriságát, hogy hallgatókat és online toborzott önkénteseket vizsgált Vividness of Visual Imagery Questionnaire segítségével. A vizsgálati személyek 0,8%-a képtelen volt mentális képek alkotására; és 3,9% volt képtelen mentális képek alkotására, vagy mentális képalkotása homályos, illetve elmosódott volt.[36] Sitek és Konieczna azt mutatta ki, hogy a súlyosbodó afantázia a demencia előjele lehet.[37] Szerzők egy csoportja afantáziásokkal készített interjúkkal életükről, és úgy találták, hogy kevesebb epizódra emlékeznek, mint a kontrollszemélyek; illetve a jövőre vonatkozó terveik, elképzeléseik is kevésbé részletgazdagok. Ami azt jelenti, hogy a képalkotás fontos az epizodikus részletek dinamikus felidézében és kombinálásában.[38]

Okai

[szerkesztés]

2022-ben két modell létezett az afantázia magyarázatára. Az egyik szerint a frontális és az okcipitrális lebeny (tehát az agy első és hátsó része) közötti kommunikáció zavara idézi elő. Ugyanis a frontális lebenyben jelenik meg a képalkotásra az igény, amire az okcipitrális lebeny a kép megalkotásával reagál. Egy másik szerint az okcipitrális lebeny aktivitása túl magas, így nem tud reagálni a külső jelekre. Ez utóbbi elmélet azonban nincs megfelelően alátámasztva bizonyítékokkal. Afantáziát okozhat agysérülés, műtét vagy trauma - ez utóbbi a rémálmokat akarja megelőzni a mentális képzelőerő lefojtásával.[13]

Különböző elméletek léteznek az afantázia magyarázatára. Egy általános elméletet keresnek filozófiai, pszichológiai és nyelvészeti megközelítésben. Blomkvist szerint az epizodikus rendszer folyamatanak zavaraként magyarázható a legjobban, így ez az epizodikus rendszernek egy zavara.[39] Filozófiai szempontból is tanulmányozzák. Šekrst szerint az érzékletio képek fokozatosan épülnek fel mentális képekké, az afantáziától a hiperfantáziáig.[40] Ez az elképzelés fuzzy álláspontból befolyásolja a mentális képalkotás filozófiai, nyelvészet és szemiotika elemzését. Whiteley amellett érvel, hogy az álmodásról szóló elméleteket némi módosítással bele kell foglalni az afantázia elméletébe, mivel az álom nem akaratlagos képalkotás.[41]

Hírességek

[szerkesztés]
  • Ed Catmull, a Pixar társalapítója, és a Walt Disney Animation Studios korábbi elnöke. Catmull a Pixar 540 munkatársát tesztelte a mentális képalkotásra, és úgy találta, hogy a produkciós menedzserek mentális képalkotása jobb, mint a művészeké.[42]
  • Gordon Clark, 20. századi presbiter filozófus és teológus. Afantáziája erősen hatott ismeretelméletére, ami nem fizikai észlelésre, hanem bibliai racionális propozicionális releváción alapult.[43]
  • Laura Kate Dale, brit író és aktivista.[44]
  • James Harkin, brit podcaster és forgatókönyvíró.[45]
  • Richard Herring, brit komikus és podcaster.[46]
  • Penn Jillette, amerikai bűvész és tévés személyiség[47]
  • Glen Keane, animátor, író, illusztrátor.[48]
  • Lynne Kelly, mnemotechnikák szerzője. Lynne saját állítása szerint afantáziás, de sikeresen használja például a memóriapalotát, ami tipikusan a látási memórián alapul.[49]
  • Mark Lawrence, fantasyszerző.[50]
  • Yoon Ha Lee, sci-fi író.[51]
  • Laura Lexx, komikus.[52]
  • Emad Mostaque, a Stability AI alapítója és vezérigazgatója.[53]
  • Derek Parfit, brit filozófus. Afantáziája hathatott a fényképészet iránti hosszú távú érdeklődésére.[54][55]
  • Blake Ross, a Mozilla Firefox egyik alkotója.[56] Ross 2016 áprilisában publikált egy esszét az afantáziájáról, és arról, hogyan tudta meg, hogy nem mindenki tapasztalja meg.[57][58] Az esszé számos helyen elérhetővé vált a szociális médiában és különböző hírforrásokban.[59][60]
  • Michelle Sagara, fantasyszerző.[61]
  • Matthew Yglesias, újságíró, a Vox társalapítója.[62]

A popkultúrában

[szerkesztés]

2016 áprilisában Blake Ross esszét írt a Facebookra, melyben leírta tapasztalatait az afantáziával; továbbá azt, hogyan ismertfe fel, hogy nem mindenki osztozik vele ebben a tapasztalatában. Ez az esszé elterjedt a szociális médiában.[63]

Lauren Miller 2017-ben megjelent All Things New című regényének főszereplője egy fiatal nő, aki egy autobalesetben szerzett agysérülést követően afantáziás lett.[64]

Egy online afantáziás közösség augusztus 18-át az afantázia napjává nyilvánította, Galtonra emlékezve.

2020-ban Bonnie Strange kinyilvánította, hogy afantáziás.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A dictionary of neurological signs. New York: Springer, 29–30. o. (2016. december 7.). ISBN 978-3-319-29821-4 
  2. ↑ a b c (1880. július 19.) „Statistics of Mental Imagery”. Mind os-V (19), 301–318. o. DOI:10.1093/mind/os-V.19.301. (Hozzáférés: 2016. április 26.) 
  3. ↑ a b c (2015. december 1.) „Lives without imagery - Congenital aphantasia”. Cortex; A Journal Devoted to the Study of the Nervous System and Behavior 73, 378–380. o. DOI:10.1016/j.cortex.2015.05.019. PMID 26115582. 
  4. ↑ „When the Mind's Eye is Blind”, Scientific American, 2018. augusztus 1. 
  5. ↑ Mo Costandi (2016-06-04). „[online If you can't imagine things, how can you learn?]”. 
  6. ↑ „Picture This? Some Just Can't”, The New York Times, 2015. június 22.. [2015. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. június 24.) 
  7. ↑ „My mind's eye is blind – so what's going on in my brain?”, New Scientist, 2016. április 20.. [2016. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. július 9.) 
  8. ↑ (2022. augusztus 1.) „Congenital lack and extraordinary ability in object and spatial imagery: An investigation on sub-types of aphantasia and hyperphantasia”. Consciousness and Cognition 103, 103360. o. DOI:10.1016/j.concog.2022.103360. PMID 35691243. 
  9. ↑ (2019. december 7.) „The Two Eyes of the Blind Mind: Object vs. Spatial Aphantasia”. The Russian Journal of Cognitive Science 6 (4), 55–65. o. DOI:10.47010/19.4.5. 
  10. ↑ An update on 'extreme imagination' – aphantasia / hyperphantasia (angol nyelven). The Eye's Mind. University of Exeter Medical School, 2020. május 4. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
  11. ↑ (2021. január 1.) „Aphantasia: The science of visual imagery extremes”. Handbook of Clinical Neurology 178, 277–296. o. DOI:10.1016/b978-0-12-821377-3.00012-x. PMID 33832681. 
  12. ↑ Louis Wolcher. The Ethics of Justice Without Illusions (angol nyelven) (2016-06-17) 
  13. ↑ a b Auf dem inneren Auge blind: Was ist Afantasie?
  14. ↑ L'évolution des idées générales, Serge,. Nicolas, Impr. Corlet numérique) (francia nyelven), Paris: L'Harmattan, 143. o. (1897). ISBN 2-296-02334-7. OCLC 494261389 
  15. ↑ The Mathematician's Mind (angol nyelven). Princeton University Press, 91. o.. DOI: 10.2307/j.ctvzsmf1c (1996). ISBN 978-0-691-21290-6 
  16. ↑ You might not be able to imagine things, and not know it. The Independent, 2016. április 25. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 16.)
  17. ↑ (2010. január 1.) „Loss of imagery phenomenology with intact visuo-spatial task performance: a case of 'blind imagination'”. Neuropsychologia 48 (1), 145–155. o. DOI:10.1016/j.neuropsychologia.2009.08.024. PMID 19733188. 
  18. ↑ „Aphantasia: A life without mental images”, BBC News Online, 2015. augusztus 26.. [2015. augusztus 26-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. augusztus 26.) 
  19. ↑ (2018. augusztus 1.) „The blind mind: No sensory visual imagery in aphantasia”. Cortex; A Journal Devoted to the Study of the Nervous System and Behavior 105, 53–60. o. DOI:10.1016/j.cortex.2017.10.012. PMID 29175093. (Hozzáférés: 2019. március 30.) 
  20. ↑ (2020. május 1.) „Cortical excitability controls the strength of mental imagery”. eLife 9, e50232. o. DOI:10.7554/eLife.50232. PMID 32369016. PMC 7200162. 
  21. ↑ (2020. június 1.) „A cognitive profile of multi-sensory imagery, memory and dreaming in aphantasia”. Scientific Reports 10 (1), 10022. o. DOI:10.1038/s41598-020-65705-7. PMID 32572039. PMC 7308278. 
  22. ↑ (2022. június 1.) „Memory deficits in aphantasics are not restricted to autobiographical memory - Perspectives from the Dual Coding Approach”. Journal of Neuropsychology 16 (2), 444–461. o. DOI:10.1111/jnp.12265. PMID 34719857. 
  23. ↑ (2021. február 1.) „Quantifying aphantasia through drawing: Those without visual imagery show deficits in object but not spatial memory”. Cortex; A Journal Devoted to the Study of the Nervous System and Behavior 135, 159–172. o. DOI:10.1016/j.cortex.2020.11.014. PMID 33383478. PMC 7856239. 
  24. ↑ (2018. augusztus 1.) „Visual working memory performance in aphantasia”. Cortex; A Journal Devoted to the Study of the Nervous System and Behavior 105, 61–73. o. DOI:10.1016/j.cortex.2017.10.014. PMID 29150139. 
  25. ↑ (2021. március 1.) „The critical role of mental imagery in human emotion: insights from fear-based imagery and aphantasia”. Proceedings. Biological Sciences 288 (1946), 20210267. o. DOI:10.1098/rspb.2021.0267. PMID 33715433. PMC 7944105. 
  26. ↑ (2021. augusztus 1.) „Imagine, and you will find - Lack of attentional guidance through visual imagery in aphantasics”. Attention, Perception & Psychophysics 83 (6), 2486–2497. o. DOI:10.3758/s13414-021-02307-z. PMID 33880710. PMC 8302533. 
  27. ↑ (2023. január 1.) „Where's Wanda? The influence of visual imagery vividness on visual search speed measured by means of hidden object pictures”. Attention, Perception & Psychophysics. DOI:10.3758/s13414-022-02645-6. PMID 36627474. 
  28. ↑ (2021. október 1.) „Visual working memory in aphantasia: Retained accuracy and capacity with a different strategy”. Cortex; A Journal Devoted to the Study of the Nervous System and Behavior 143, 237–253. o. DOI:10.1016/j.cortex.2021.07.012. PMID 34482017. 
  29. ↑ (2021. március 1.) „What is the relationship between Aphantasia, Synaesthesia and Autism?”. Consciousness and Cognition 89 (7), 103087. o. DOI:10.1016/j.concog.2021.103087. PMID 33548575. 
  30. ↑ (2021. március 1.) „What is the relationship between Aphantasia, Synaesthesia and Autism?”. Consciousness and Cognition 89 (7), 103087. o. DOI:10.1016/j.concog.2021.103087. PMID 33548575. 
  31. ↑ (2021. május 1.) „Behavioral and Neural Signatures of Visual Imagery Vividness Extremes: Aphantasia versus Hyperphantasia”. Cerebral Cortex Communications 2 (2), tgab035. o. DOI:10.1093/texcom/tgab035. PMID 34296179. PMC 8186241. 
  32. ↑ (2016. január 1.) „Refusing to imagine? On the possibility of psychogenic aphantasia. A commentary on Zeman et al. (2015)”. Cortex; A Journal Devoted to the Study of the Nervous System and Behavior 74, 334–335. o. DOI:10.1016/j.cortex.2015.06.013. PMID 26195151. 
  33. ↑ (2016. január 1.) „Reflections on aphantasia”. Cortex; A Journal Devoted to the Study of the Nervous System and Behavior 74, 336–337. o. DOI:10.1016/j.cortex.2015.08.015. PMID 26383091. 
  34. ↑ An illustrator suddenly lost his ability to imagine or dream. It could be a post-COVID side effect called aphantasia. (amerikai angol nyelven). Insider . (Hozzáférés: 2023. április 12.)
  35. ↑ (2021. augusztus 10.) „Post‐COVID ‐19 aphantasia” (angol nyelven). Progress in Neurology and Psychiatry 25 (3), 16–17. o. DOI:10.1002/pnp.714. ISSN 1367-7543. 
  36. ↑ (2022. január 1.) „The prevalence of aphantasia (imagery weakness) in the general population”. Consciousness and Cognition 97, 103243. o. DOI:10.1016/j.concog.2021.103243. PMID 34872033. 
  37. ↑ (2022. november 1.) „Does progressive aphantasia exist? The hypothetical role of aphantasia in the diagnosis of neurodegenerative diseases”. The Behavioral and Brain Sciences 45 (1), e299. o. DOI:10.1017/S0140525X21002375. PMID 36396424. 
  38. ↑ (2022. október 1.) „Memories with a blind mind: Remembering the past and imagining the future with aphantasia”. Cognition 227 (2–3), 105192. o. DOI:10.1016/j.cognition.2022.105192. PMID 35752014. 
  39. ↑ (2022) „Aphantasia: In search of a theory”. Mind & Language 38 (3), 866–888. o. DOI:10.1111/mila.12432. 
  40. ↑ (2022) „Having the Foggiest Idea: A Gradual Account on Mental Images”. Journal of Neurophilosophy 1 (2). DOI:10.5281/zenodo.7254024. 
  41. ↑ (2021) „Aphantasia, imagination and dreaming”. Philosophical Studies 178 (2), 2111–2132. o. DOI:10.1007/s11098-020-01526-8. 
  42. ↑ „Aphantasia: Ex-Pixar chief Ed Catmull says 'my mind's eye is blind'”, BBC News, 2019. április 9.. [2019. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. április 9.) 
  43. ↑ The Presbyterian Philosopher: The Authorized Biography of Gordon H. Clark. Eugene, Oregon: Wipf and Stock, 61, 231. o. (2017). ISBN 9781532607240 
  44. ↑ Aphantasia, No Visual Imagination, and Video Games - Access-Ability. YouTube , 2021. január 15. (Hozzáférés: 2023. március 2.)
  45. ↑ No Such Thing As A Jigsaw For The Queen. No Such Thing as a Fish , 2018. január 19.
  46. ↑ Warming Up. RichardHerring.com, 2020. február 8. (Hozzáférés: 2020. július 1.)
  47. ↑ 46 Bags Of Chicharrónes (angol nyelven). Player FM, 2018. november 18. (Hozzáférés: 2023. január 10.)
  48. ↑ „Aphantasia: why a Disney animator draws a blank on his own creations”, The Guardian, 2019. április 10. 
  49. ↑ Aphantasia & memory, 2020. április 21. (Hozzáférés: 2021. július 28.)
  50. ↑ „'I have no mind's eye': what is it like being an author with aphantasia?”, The Guardian, 2020. április 1. 
  51. ↑ Raven Strategem author Yoon Ha Lee on how his spaceships became bags of holding (brit angol nyelven). SciFiNow , 2017. május 31. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  52. ↑ Richard Herring's Leicester Square Theatre Podcast Book Club 17, 8th July 2022
  53. ↑ No Priors Ep. 3 | With Stability AI's Emad Mostaque, <https://www.youtube.com/watch?v=C6Zpjij5AF4>. Hozzáférés ideje: 2023-05-21
  54. ↑ Derek Parfit's quest for perfection (angol nyelven). NewStatesman , 2018. június 6. (Hozzáférés: 2020. április 16.)
  55. ↑ How To Be Good (angol nyelven) (2011. október 29.) 
  56. ↑ „Mozilla Firefox Co-Creator Says He Can't Visualize Images: What You Need To Know About Aphantasia”, Tech Times, 2016. április 27. 
  57. ↑ Aphantasia: How It Feels To Be Blind In Your Mind | Facebook. www.facebook.com
  58. ↑ Aphantasia: How It Feels To Be Blind In Your Mind. University of Exeter School of Medicine, 2016. április 1. [2023. március 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 2.)
  59. ↑ „Mozilla Firefox Co-Creator Says He Can't Visualize Images: What You Need To Know About Aphantasia”, Tech Times, 2016. április 27. (Hozzáférés: 2019. június 25.) 
  60. ↑ „When the Mind's Eye Is Blind”, Scientific American, 2018. augusztus 1. (Hozzáférés: 2019. június 25.) 
  61. ↑ Aphantasia: when the mental image is missing. Canadian Broadcasting Corporation , 2016. június 24.
  62. ↑ '90s pop-punk, bad transportation secretaries, and journalistic navel-gazing. Slow Boring: Matt's Mailbag, 2023. március 3. (Hozzáférés: 2023. március 4.)
  63. ↑ Blake Ross: Aphantasia: How it feels to be blind in your mind, 2016-04-22
  64. ↑ Eliz Aquino: Review: All Things New, Lauren Miller, 2017-03-19. [2022. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. július 8.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Aphantasia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Ez a szócikk részben vagy egészben az Afantasie című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Afantázia&oldid=26916148”