Ugrás a tartalomhoz

Adorján Bence

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Adorján Bence
Született1921. szeptember 14.
Budapest
Elhunyt1989. augusztus 12. (67 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar Magyarország
HázastársaKarsai Adél
Gyermekeikét gyermek:
Bence
Adél
SzüleiAdorján Barnabás, Goth Mária
Foglalkozása
IskoláiMagyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1946)
Tudományos pályafutása
Tudományos fokozat
  • a tudományok doktora
  • a közgazdaság-tudományok kandidátusa
Hatással voltak ráHeller Farkas
Sablon • Wikidata • Segítség
Adorján Bence
Kattints az alábbi külső linkek egyikére!
Nem található szabad kép.(?)
külső linkjogvédett
Adorján Bence. Neumann János Számítógép-tudományi Társaság. Informatikaitörténeti Fórum.

Adorján Bence (Budapest, 1921. szeptember 14. – Budapest, 1989. augusztus 12.) közgazdász, villamosmérnök, informatikus, jövőkutató, az MTA doktora.

Családja

[szerkesztés]

Szülei Adorján Barnabás (–1949. december 26.) villamossági vállalkozó, rádiófelszerelési üzlettulajdonos, majd villanyszerelő kisiparos és Goth Mária vendéglátóipari alkalmazott, majd postai műszaki rajzoló. Apja építette – többek között – a Telefonhírmondó hangszórós erősítőit és a Bródy Sándor utcai első rádióstúdió antennáit.

Felesége Karsai Adél (meghalt Budapest, 1975. szeptember 29. Temetés: 1975. október 7. Farkasréti temető).

Gyermekei, fia: ifj. Adorján Bence (–1996.) gépészmérnök, az ÉVITERV munkatársa; leánya: Kovár Gyuláné Adorján Adél (1954 – 1984. augusztus 6.) orvos, a SOTE II. sz. Kórbonctani Intézete orvosa.

Élete

[szerkesztés]

Budapesten kereskedelmi iskolában érettségizett (1939), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán közgazdász oklevelet és doktori oklevelet szerzett (1946), a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar Gyengeáramú Szakán végzett (1959), a közgazdaság-tudományok kandidátusa (az első magyar informatikai kandidátus, 1976), doktori (1985). Okleveles könyvvizsgálói (1951) és felsőfokú népgazdasági tervezési képesítést is szerzett (1953).

A Magyar Petróleum Rt. adminisztrátora (1939–1941), a Hungária Vegyiművek munkatársa (1942–1948), az Országos Tervhivatal főelőadója (1948–1950), osztályvezetője (1950–1957). Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Elektromos Főosztálya tudományos munkatársa és főosztályvezető-helyettese (1957–1966), főosztályvezetője (1966–1968). Az Elektronikus Fejlesztő és Kísérleti Műszergyártó Vállalat üzemvezetője (1968–1969), a Számítástechnikai Koordinációs Intézet (SZKI) tudományos és műszaki-gazdasági tanácsadója (1969–1972), az SZKI igazgatóhelyettese (1972–1981), nyugdíjas tudományos tanácsadója (1981–1989).

A Perugiai Egyetem ösztöndíjasa (1942). Beruházás-tervezéssel az ipari beruházások hatékonyságvizsgálatával foglalkozott. Tanulmányai befejezése után két nagy vegyipari vállalatnál dolgozott, közben Heller Farkasnál (1877–1955) védte meg doktori értekezését. A II. világháború után, mint fiatal közgazdász, részt vett az Magyar Kommunista Párt Államgazdasági Osztálya által irányított közgazdasági tanulmányokban és az első népgazdasági tervek kidolgozásában (1948–1950), valamint közreműködött a magyarországi könyvszakértői képzési és vizsgáztatási rendszer demokratizálásában; majd munkáját az Országos Tervhivatalban is folytatta.

Jelentős szerepet játszott a Brüsszeli Világkiállítás magyar sikerében, a magyar pavilon tudományos kiállítási és bemutatórészlegének vezetője (már, mint az MTA Központi Fizikai Kutatóintézet Elektromos Főosztálya tudományos munkatársa, 1958-ban).

Kezdeményezte az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság irányítása alatt létrejött SZKI megalakulását, ahol új szervezési módszereket dolgozott ki a termelés koncentrálására, és ezzel összefüggésben, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság megbízásából az I. Számítástechnikai Kutató Célprogram megalkotója (1976–1980 és 1980–1985). Különösen értékesek a számítógépesítés egyre növekvő hatását és a társadalomnak az egyre növekvő számítógép-függőségét elemző megállapításai.

Az 1980-as években megjelent számítástechnikai művei a hazai informatikai irodalom nagyközönségnek szánt, igen nagy sajtóvisszhangot kiváltott, klasszikus dolgozatai. Írásai révén gyakran szerepelt napilapokban, hetilapokban és népszerű magazinokban.

  • Az MTA Jövőkutatási Bizottságának vezetője (1976–1981).
  • A KGST Atomenergia békés célú felhasználásával foglalkozó bizottság nukleáris műszerszekciójának vezetője (1960–1967).
  • A Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület Ipargazdasági Szakosztálya és a
  • METESZ Ipari Osztálya Oktatási Csoportjának tagja.

Kitüntetései: Munka Érdemrend (bronz, 1969; ezüst, 1979). A Mérés és Automatika c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt 1973-tól.

Szabadalma volt: Többutas koaxiális kapcsoló. Többekkel. (1965).

Tudományos cikkei elsősorban a Többlettermelésben (1951-től), a Figyelőben (1967-től), a Társadalmi Szemlében (1968-tól), az Atomtechnikai Tájékoztatóban (1968-tól), az Acta Oeconomicában (1975-) a Prognosztikában (1977-1980), a Magyar Tudományban (1978), az Automatizálásban (1978), az Automatikában (1980), a Mérés és Automatikában (1980), a Munkaügyi Szemlében (1983) jelentek meg.

Adorján Bence temetése 1989. augusztus 23-án a Farkasréti temetőben a 60-2/0/13/18 számú sírhelyébe történt.[1]

Fontosabb művei

[szerkesztés]
  • A magyar vegyipar fejlődésének lehetőségei. Egyetemi doktori értekezés. (Bp., 1946)
  • A beruházások hatékonyságának kérdéséről. Sóky Dezsővel. (Az Országos Tervhivatal Tanulmányi Osztályának kiadványa. Bp., 1952)
  • A beruházási terv. A népgazdaság tervezése. Bp., 1952)
  • Beruházási szervezetünk. – Beruházási szervezet a Szovjetunióban. (A BME Mérnöktovábbképző Intézete előadásai. Bp., 1953)
  • A termelés koncentrálásának új szervezési irányai. Monográfia. (Bp., 1968)
  • Jövedelmek és termelékenység. (Bp., 1972)
  • Számítástechnika tegnap, ma, holnap. Monográfia és kandidátusi értekezés is. (Bp., 1977)
  • A számítástechnika várható fejlődéséről. Tanulmányok. (PROGNOSZTIKA - A MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa. 1977. 1-2. sz.)[2]
  • A számítástechnika jövőjéről. Szentgyörgyi Zsuzsával. (Magyar Tudomány, 1978)
  • A számítástechnika, mint a népgazdaság egészének fejlődését szolgáló új eszköz, illetve módszer prognosztizálásának néhány tapasztalata. (A III. Magyar Jövőkutatási Konferencia előadásai. 1978. okt. 3–5. Bp., 1979)
  • A számítástechnika fejlődésének előrejelzése. Szini Istvánnal. (Vállalatvezetés, vállalatszervezés, 1979)
  • A számítástechnikai prognóziskészítés tapasztalatairól és jövőjéről. Sipka Jenővel, Szentgyörgyi Zsuzsával. (Prognosztika, 1980)
  • Jövedelempolitika. (Bp., 1981)
  • A számítástechnika válaszúton. Monográfia. (Bp., 1982)
  • A tudományos-technikai forradalom okozta változások felgyorsulásának és állandósuló irányzatainak néhány következménye. (Közgazdasági Szemle – 1983. július-augusztus.)[3]
  • Computer science in the next two decades. 259-272. In.: Future research in Hungary / [by Géza Kovács et al.]. / ed. by Ervin Bóna, Éva Gábor, Pál Sárkány. (Bp. Akadémiai Kiadó. 1983)
  • Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről. Monográfia. (Bp., 1984)
  • Műszaki-gazdasági és társadalmi kölcsönhatások érvényesülése a számítástechnikában. Doktori értek. is. (Bp., 1985)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Adorján Bence halálhíre. Népszabadság, 1989. augusztus 18. 194. szám, 11.o. Később az elhunytat exhumálás és hamvasztás után elvitték a temetőből (1997. július 18.) A megrendelő a felesége volt.
  2. ↑ PROGNOSZTIKA - A MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa (1977) | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 11.)
  3. ↑ Közgazdasági Szemle – 1983. | Arcanum Digitális Tudománytár. adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 11.)

Források

[szerkesztés]
  • Jankovszky János: Fotonszámláló, elektronágyús generátor és a magyar „sugár-detektív” nagy sikere Brüsszelben. [Adorján Bence a világkiállítás újdonságairól.] (Népszava, 1958. máj. 29.)
  • Gergely István: Adorján Bence: A termelés koncentrálásának új szervezési irányai. (Közgazdasági Szemle, 1968. 7-8.)
  • Pető Gábor Pál: A félreismert számítógép. Divat? Pazarlás? Szükségszerűség? Beszélgetés Adorján Bence kandidátussal. (Népszabadság, 1976. nov. 21.)
  • Rubóczky István: Adorján Bence: Számítástechnika tegnap, ma, holnap. (Elektrotechnika, 1977. 8. és Gép, 1977. 11.)
  • Fáy László: Adorján Bence: A számítástechnika válaszúton. (Műszaki Élet, 1982. 103.)
  • R. F. K.: Nincs nyugdíjas alkotó… A kutató nem pihen. [Beszélgetés Adorján Bencével és új könyvéről.] (Magyar Nemzet, 1982. júl. 21.)
  • Szentgyörgyi Zsuzsa: A mennyiség átcsapása minőségbe. Adorján Bence: A számítástechnika válaszúton. (Népszabadság, 1982. jún. 10.)
  • Szini István: A számítástechnika jövője. Adorján Bence új könyvéről. [A számítástechnika válaszúton.] (Prognosztika. Az MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa, 1982. 1-2.)
  • Rubóczky István: Adorján Bence: A számítástechnika válaszúton. (Gép, 1984. 4.)
  • Adorján Bence. (Heti VG, 1984. júl. 31.)
  • Nováky Erzsébet: Az informatika–számítástechnika–mikroelektronika szerves egysége és jövőjük. Adorján Bence új könyvéről. [Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről.] (Prognosztika. Az MTA Tudományszervezési Csoport kiadványa, 1984. 3-4.)
  • Elhunyt Kovárné dr. Adorján Adél. (Népszabadság, 1984. aug. 14.)
  • Laufer Judit: Adorján Bence: Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről. (Magyar Tudomány, 1985. 4.)
  • Rubóczky István: Adorján Bence: Állítások és kételyek a számítástechnika, a mikroelektronika és az informatika jövőjéről. (Elektrotechnika, 1988. 7.)
  • Elhunyt Kovár Gyula újságíró, az Endre TV felelős szerkesztője. (Magyar Nemzet, 2015. febr. 17.).
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Adorján_Bence&oldid=27577659”