Acsay Antal

Acsay Antal
Született	Acsay Antal 1861. október 28. Felsőalpár
Elhunyt	1918. szeptember 10. (56 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	piarista szerzetes egyetemi tanár neveléstudós, író
Tisztsége	egyetemi tanár
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert (Bal oldali falsírboltok B-155.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Acsay Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Acsay Antal (Felsőalpár, ma: Lakitelek, 1861. október 28. – Budapest, 1918. szeptember 10.) magyar piarista szerzetes, tanár, elméleti neveléstudós, pedagógiatörténész.

Pályafutása

1888-tól a piarista rend budapesti papnevelő és tanárképző főiskolájának tanára, 1897-ben a budapesti tudományegyetemen a pedagógia történetének magántanára, 1907-től a hittudományi karon a neveléstudomány előadója. 1898-ban lefordította és jegyzetekkel ellátta Aeneas Sylvius Piccolomini (II. Piusz pápa) A gyermeknevelés című munkáját. Fővárosi törvényhatósági tagként élénk részt vett a főváros igazgatásában. 1918-ban hunyt el 57 éves korában.

Több könyve, illetve tudományos folyóiratokban számos tanulmánya jelent meg, amelyek közül többet külön is kiadtak.

Művei

• A magyarországi kegyes tanítórend befolyása 18. századi tanügyünk fejlődésére 1750–1800. Vác, 1887.
• A humanisták és skolasztikusok küzdelme a 16. század elején. Budapest, 1895.
• Savonarola. Tanulmány. Budapest, 1896. (különnyomat a Religio-Vallásból)
• Dante, Machiavelli, Savanarola. Budapest, 1897 (különnyomat a Magyar Szemléből)
• Lubrich Ágost. Budapest, 1897 (különnyomat a Katolikus Paedagogiából)
• Cicero mint bölcselő. Budapest, 1898. (különnyomat a Bölcseleti Folyóiratból)
• A gyermeknevelés. Írta Aeneas Silvius. Ford. és jegyzetek. Budapest, 1898.
• Lubrich Ágost emlékezete (1825–1900); Szent István Társulat, Budapest, 1905 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből)
• A renaissance Itáliában. Budapest, 1905.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben a Piarista rend sírboltjában (Bal oldali falsírboltok, B-155)

Források

• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014.   [2]
• Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.  , I. kötet, 77–78. o.