Ugrás a tartalomhoz

Acél (családnév)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az Acél, Aczél, vagy Atzél családnév szláv eredetű acél szóból keletkezett régi magyar személynév. Eredetileg foglalkozásnév volt, jelentése: acélverő, (fegyver)kovács.[1] A nevet kikeresztelkedett zsidók is felvették, de az acél családnév nem a héber barcel vagy barzel (=vas), hanem az ószláv ocel (=acél) jelentés alapján került a magyar nyelvbe.[2] Az alapszó azonban a más jelentést hordozó latin „aciarium, aciariu, acies” (=tűfok, éles vagy csatarend) szavakból képződhetett, melyből több európai nyelvben acél, acélos edzett jelentéssel képeztek szavakat. (Például románul oţel, csehül ocel furlánul açâl és görögül ατσάλι atsáli.)

Utónévként

[szerkesztés]

Az Acél a Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített utónév is egyben, mely az 1990-es években szórványosan fordult elő. Ajánlott névnapja október 28.[1]

Híres Acél / Aczél / Atzél nevűek

[szerkesztés]
Acél
Aczel
Aczél
  • Aczél Endre (1944–2018) újságíró, műsorvezető
  • Aczél Géza (1947) költő, műfordító, irodalomtörténész, kritikus
  • Aczél György (1917–1991) kommunista politikus, a Kádár-rendszer fő ideológusa
  • Aczél Ilona (1884–1940) színésznő
  • Aczél János (?–1523) királyi titkár, költő
  • Aczél János (1924) kanadai-magyar matematikus
  • Aczél József (1900–1945) Eisenhoffer József labdarúgó egy időben ezen a néven szerepelt
  • Aczél Tamás (1921–1994) író, újságíró, tanár
  • Aczél Zoltán (1967) magyar labdarúgó, labdarúgó-edző, szövetségi edző
Atzél
  • Atzél Béla (1850–1900) utazó, földbirtokos, képviselőházi tag, az országos kaszinó igazgatója
  • Atzél Lajos (1828–1904) főrendiházi tag, huszárkapitány

Források

[szerkesztés]
  1. a b Ladó János. Magyar utónévkönyv, Bíró Ágnes, Vince Kiadó Budapest, p. 24. o. (2005). ISBN 963 9069 728 
  2. Dr. Bartha József: Zsidók voltak-e Erdély keresztény őslakói?. betiltva.com. [2007. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 12.)