Abrau kilka
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Clupeonella abrau (Maliatsky, 1930) | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Abrau kilka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Abrau kilka témájú kategóriát. |
Az abrau kilka (Clupeonella abrau) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának heringalakúak (Clupeiformes) rendjébe, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]Az abrau kilka kis termetű hal, amelyet először 1931-ben Novorosszijszk közeléből, az Abrau-tóból (Nyugat-Transzkaukázus) írtak le. Ebben a 60 méterrel a tengerszint felett fekvő tóban nagy számban él. Egy alfaját, Clupeonella abrau muhlisi, 1943-ban a törökországi Apoliont-tóban, a Márvány-tenger közelében fekvő Bursa város közelében fedezték fel.
Alfajai
[szerkesztés]- Clupeonella abrau abrau - 9,5 centiméter
- Clupeonella abrau muhlisi - 8 centiméter
Megjelenése
[szerkesztés]Az abrau kilka teste szardíniaszerű, erősen nyújtott, nagy, könnyen leváló kerekded pikkelyekkel. Testmagassága a testhossz nem egészen 20 százaléka. Hátúszója rövid. A farok alatti úszó két utolsó sugara meghosszabbodott. Oldalvonala nincs. Felső állkapcsa bemetszés nélküli, az alsó állkapocs nem éri el a szem hátulsó szélét. Az állkapcsok és az ekecsont fogazat nélküliek. 38-52 kopoltyútüskéje van. A hát és a fejtető a világosszürkétől a zöldesig változik, csillogó. Oldalai és a hasoldal ezüstszínűek. A kopoltyúfedők mögött nincsenek foltok. Testhossza 6-7 centiméter, legfeljebb 9,5 centiméter.
Életmódja
[szerkesztés]Az abrau kilka a heringfélék azon kevés képviselőjének egyike, amelyek kizárólag édesvízben élnek. Tápláléka apró gerinctelenek, főleg Mesomysis-fajok, rovarlárvák, vízi rovarok, halikrák és növények.
Legfeljebb 2 évig él.
Szaporodása
[szerkesztés]Az abrau kilka június végétől októberig ívik. A vízben szabadon sodródó ikráknak nagy olajcseppjük van. Az ivadék már 12 órával később kikel, a fiatal halak nagyon gyorsan nőnek: egyévesen már 3,5-4,5 centiméter, kétévesen 7-8 centiméter hosszúak és ivarérettek.
Források
[szerkesztés]- Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. augusztus 24.)
- Fishbase.org
- Whitehead, P.J.P., 1985. FAO Species Catalogue. Vol. 7. Clupeoid fishes of the world (suborder Clupeioidei). An annotated and illustrated catalogue of the herrings, sardines, pilchards, sprats, shads, anchovies and wolf-herrings. FAO Fish. Synop. 125(7/1):1-303. Rome: FAO.
