Abraham Bredius
| Abraham Bredius | |
 | |
| Született | 1855. április 18.[1][2][3][4][5] Amszterdam |
| Elhunyt |
Monaco |
| Állampolgársága | holland |
| Házastársa | Joseph Otto Kronig[7] |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | múzeumigazgató |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Abraham Bredius témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Abraham Bredius (Amszterdam, Hollandia 1855. április 18. – Monaco, 1946. március 13.) holland műgyűjtő, a Mauritshuis igazgatója és a történelmi archívum tudományos kutatója volt. Híres Rembrandt-szakértő volt, emellett Vermeer képeinek is kiváló ismerője volt.
Élete
[szerkesztés]Bredius 1855-ben született Amszterdamban. Apja egy lőporgyártó cég igazgatója volt. Fia sosem kívánta folytatni ezt az üzletet, a művészetek felé fordult. Először zongorista akart lenni, de miután rájött, hogy ezen a téren nem képes kimagaslót alkotni, a vizuális művészet felé fordult. Apja tanácsára európai művészeti körutat tett, meglátogatta a nagyobb múzeumokat. Így került kapcsolatba Wilhelm von Bodéval, a berlini múzeum későbbi igazgatójával. Az ő javaslatára az akkor még alig ismert 17. századi holland művészet kutatásával kezdett el foglalkozni. Ezen a téren nem létezett oktatás Hollandiában 1907-ig, így. 1876–1878 között különböző gyűjteményeket keresett fel. 1879-ben publikálta első cikkét Mihály arkangyalról a Gargano-hegyen a de Nederlandse Spectator magazinban, majd még négy cikket írt abban az évben.[8]
1880-ban indult be Bredius múzeumi karrierje. Nyolc évig a hágai Történelmi és művészeti múzeum igazgatóhelyettese volt. 1885-ben ez a múzeum egybeolvadt a Rijksmuseummal. 1889-ben a Mauritshuis igazgatója lett, ezt a hivatalát 1909-ig töltötte be. azalatt a húsz év alatt Bredisu nagy munkát végzett: Hofstede de Groottal együtt egy új katalógust állítottak össze a múzeum számára, átvizsgálták a raktárat és újradíszítették a múzeumot. Ezek után a látogatók száma megugrott. Emellett 125 új festmény került a gyűjteménybe. Összehasonlításként az 1831–1889 közötti időszakban csak 9 kép került a gyűjteménybe. Bredius a Rembrandt Társaság tagja volt 1888-tól.
Bredius nyugalmazása után Monacóban kapott tiszteletbeli hivatalt, amit nagyon is komolyan kezelt. 1922-ben Monacóba költözött. Nem vitte magával a gyűjteményét, félt, hogy az ottani klíma tönkreteheti. Eladta prinsegrachti házát, gyűjteményét bérbe adta. Minden évben három hónapra tért csak haza Hollandiába. 1927-ben kiadott egy könyvet Jan Steelről, majd 1935-ben egyet Rembrandtról. 1946-ban hunyt el, bérbe adott gyűjteményét a Mauritshuis örökölte meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Abraham Bredius
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b KNAW Past Members (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2019. augusztus 24.)
- ↑ https://vandermeermohr.nl/kunsthistorisch-onderzoek/abraham-bredius/
- ↑ Bredius Museum. [2010. január 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 8.)