Ugrás a tartalomhoz

Aba Ervin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aba Ervin
SzületettAgbaba Ervin
1899. március 31.
Eszék
Elhunyt1978. szeptember 13. (79 évesen)[1]
Mannheim[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaHöffer Mária, Nyul Éva
GyermekeiAba Mária Ildikó, Aba Beatrix, Aba Lenke Adél Irén
SzüleiAba (szül. Agbaba) Illés, Axman(n) Adél
Foglalkozásaorvos
SablonWikidataSegítség

Aba Ervin, teljes nevén Aba Ervin Aladár Vladimir (Eszék, 1899. március 31.Mannheim, 1978. szeptember 13.) Nemzetvédelmi Kereszttel kitüntetett magyar orvos, Lendvay Ferenc színházigazgató apósa és Lendvai Ildikó nagyapja, eszperantista.

Élete

[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait Nagyváradon, Károlyvárosban, Fiumében, Pécsett és Budapesten végezte. A magyar fővárosban és Debrecenben végezte egyetemi tanulmányait, utóbbi helyen avatták orvossá. Kórházi, klinikai gyakorlatot folytatott Budapesten és Debrecenben, orvosi gyakorlatát pedig Balatonmáriafürdőn és Balatonberényben. Egy ideig a Duna–Száva–Adria Vasút (DSA) orvosa volt, majd OTI[2] orvos. 1929. márciusban Erdőtelek község képviselőtestülete megválasztotta községi orvosnak,[3] emellett a református fiókegyház gondnoka is volt. 1929 novemberében egy helyi földműves, Barőcsi István megvádolta Abát, miszerint ő okozta újszülött gyermeke halálát. Aba, hogy tisztázza magát, jelentést tett az esetről a helyi csendőrségen, így eljárás indult, amelyet hamarosan megszüntettek, mivel a boncolás nyomán igazolást nyert ártatlansága.[4] Ezek után az apa ellen indult bűnvádi eljárás a csendőrség részéről, ugyanis az orvos által rendelt gyógyszerek árát elitta.[5] Röntgen-kurzust, illetve kórházi gyakorlatot Bécsben, a Jubileumspital röntgenambulanciáján végzett, 1941 októberében Nemzetvédelmi Kereszttel tüntették ki.[6] Szerteágazó nyelvismerete volt, a német mellett olaszul, szerbül, horvátul, franciául, spanyolul és eszperantóul is beszélt. A Miskolci Kerületi Orvosi Kamara tagja volt.[7]

Cikke jelent meg a Tuberkulózis elleni küzdelem c. lapban (Roboráló eljárás hatyphusvaccinával).

1945 után Németországban telepedett le. 1978-ban Mannheimben hunyt el, a helyi temetőben nyugszik.[8]

Családja

[szerkesztés]

Aba (szül. Agbaba) Illés császári és királyi ezredes (1859–1934)[9][10] és Axman(n) Adél fiaként született Eszéken, vallása görögkeleti. Apai nagyszülei Aba (szül. Agbaba) Mihály és Bogdán Zsófia voltak. 1923. március 17-én Debrecenben házasságot kötött Höffer Máriával, Höffer Ferenc és Erdőss Irén lányával.[11] 1924. március 16-án Debrecenben született meg lányuk, Mária Ildikó, aki 1946. február 9-én Debrecenben házasságot kötött Léderer (Lendvay) Ferenc színházi rendezővel, főiskolai tanárral, Léderer Ferenc és Nagy Teréz fiával,[12] akitől azonban 1954-ben elvált.[13] Aba Ervin és Höffer Mária házassága is felbontatott, Aba 1932. május 8-án Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött Nyul Évával, Nyul Endre István és Szabó Juliánna örökbefogadott, Bernát Vince és Vallner Regina természetes lányával.[14] 1933 novemberében született meg közös gyermekük, Beatrix.[15]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b https://www.nevpont.hu/palyakep/aba-ervin-c1d3e
  2. OTI: Országos Társadalombiztosító Intézet
  3. Orvost választott Erdőtelek község. Egri Népújság 40. (1929: 10. sz.) 3.
  4. „Maga ölte meg a gyermekem!“ Eger 40. (1929: 222. sz.) 1.
  5. Egy gondos családapa, aki elkocsmázza a halállal vívódó gyermek orvosságának árát. Eger 40. (1929: 234. sz.) 3.
  6. Hivatalos rész. Budapesti Közlöny 75. (1941: 226. sz.) 1.
  7. A Miskolci Kerületi Orvosi Kamara névjegyzéke. Budapesti Közlöny 70. (1936: 139. sz.) 7.
  8. Aba Ervin - Névpont 2024 (magyar nyelven). Névpont.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 21.)
  9. Halálesete bejegyezve Erdőtelek állami halotti akv. 93/1934. folyószám alatt.
  10. Agbaba Illés. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. május 7.
  11. A házasságkötés bejegyezve Debrecen polgári házassági akv. 207/1923. folyószám alatt.
  12. A házasságkötés bejegyezve a debreceni állami házassági akv. 103/1946. folyószáma alatt.
  13. A budapesti m. bíróság 10P.31658/1953-10. sz. ítélete.
  14. A házasságkötés bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári házassági akv. 480/1932. folyószám alatt.
  15. Anyakönyvi hírek. Eger 44. (1933: 222. sz.) 4.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Hevesvármegyei ismertető és adattár. Bp. 1936.