Aach
| Aach | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Baden-Württemberg | ||
| Kerület | Freiburg | ||
| Járás | Konstanz | ||
| Polgármester | Severin Graf (CDU) | ||
| Irányítószám | 78267 | ||
| Körzethívószám | 07774 | ||
| Rendszám | KN | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2427 fő (2023. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 209 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 504 m | ||
| Terület | 10,69 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 50′ 44″, k. h. 8° 51′ 06″47.845556°N 8.851667°EKoordináták: é. sz. 47° 50′ 44″, k. h. 8° 51′ 06″47.845556°N 8.851667°E | |||
 Aach
Pozíció Baden-Württemberg térképén
| |||
 | |||
| Elhelyezkedése Konstanz térképén | |||
| Aach weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Aach témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Aachi Fejedelemség | |||
| Vazallus | |||
Herrschaft Aach 1100 előtt – 1805 | |||
| |||
| |||
| Általános adatok | |||
| Fővárosa | Aach | ||
| Kormányzat | |||
| Államforma | Fejedelemség | ||
Aach német város Baden-Württemberg szövetségi tartomány déli részén Konstanz körzetében. A város nevezetessége, hogy itt található Németország legnagyobb forrása, az Aachquelle vagy más néven Aachtopf.
Földrajza
[szerkesztés]Fekvése
[szerkesztés]Aach Hegau határában fekszik vulkánikus eredetű tájon a Boden-tó és a svájci Schaffhausen kanton között. Északról a Duna felső folyásával a Schwäbische Alb határolja. Néhány kilométerrel keletebbre az Überlinger See és a Zeller See találhatóak. A svájci határ délkeleti irányban kb. 14 km-re van a várostól.
Szomszédos települések
[szerkesztés]A város északról Eigeltingennel, keletről Orsingen-Nenzingennel, délről Volkertshausennel és nyugatról Mühlhausen-Ehingennel és Engen városával határos.
Története
[szerkesztés]Aach első okleveles említése 1100-ból származik. 1150-ből az Oppidum Ach in Hegovia név ismert. Várossá 1283-ban I. Rudolf király nyilvánította. Aach az ezt követő évszázadokban az osztrák tartományokhoz tartozott.
1499-ben a sváb-svájci háborúban itt zajlott a sváb szövetség és svájc között a régió uralmáért a harc. Mindössze 26 évvel később, 1525-ben Aach a német parasztháborúban is részt vett: a hegaui nemesség a fellázadt parasztok elől a városba menekült, ahol a felkelők elfogták őket. Mindazonáltal a felkelést már ugyanazon év szeptemberében leverték.
A napóleoni háborúk során, a második koalíciós háború alatt itt zajlott le 1799. március 25-én az első, majd 1800. május 3-án a második stockachi csata az osztrákok és franciák között. Miután Ausztria elveszítette az 1805-ös harmadik koalíciós háborút is, Aach először a Württembergi Királysághoz, majd a következő évben a Badeni Nagyhercegséghez került. A Badeni Nagyhercegségen belül sokáig Stockach körzetéhez tartozott, majd az 1973-as körzetreform után került Konstanz körzetéhez.
Demográfiai adatok
[szerkesztés]Politika
[szerkesztés]A város adminisztrációs szempontból Engen városához tartozik.
Önkormányzat
[szerkesztés]A 2009. június 7-ei választás a következő eredménnyel zárult:
- FWG 42,3% (+3,6) – 5 képviselői hely (+1)
- SPD 24,5% (-4,0) – 2 képviselői hely (-1)
- CDU 23,9% (-9,0) – 2 képviselői hely (-1)
- FDP 9,3% (+9,3) – 1 képviselői hely (+1)
Címer és zászló
[szerkesztés]Címerében vörös mezőben arany oroszlán található, karmai között három hatágú ezüst csillaggal.
Aach város színei a fehér és a vörös.
Gazdaság és infrastruktúra
[szerkesztés]Közlekedés
[szerkesztés]A legközelebbi vasútállomás 5 km-re található Mühlhausen-Ehingenben. Csatlakozás gyorsvonathoz legközelebb a 12 km-re fekvő Singenben van. Aach nincs messze a hegaui autópálya-csomóponttól sem, így az A 81-es és A 98-as autópályák és a kétsávos B 33-as út minden irányban megfelelő összeköttetést biztosít a városnak. A város maga a B 31-es (Freiburg im Breisgau–Friedrichshafen) út mentén fekszik.
Oktatási intézmények
[szerkesztés]Aachban egy általános és egy középfokú iskola, illetve egy óvoda van.
Látnivalók
[szerkesztés]Épített örökség
[szerkesztés]A város szélén fekszik az Öreg torony romja, ami egy 11. századi vár maradványa.
Természeti látnivalók
[szerkesztés]Aach környékén található az Aachtopf forrás, ami Németország legnagyobb forrása és ami a Bodeni-tavat tápláló Radolfzeller Aach forrása.
A forrás tavát a Duna vize táplálja, aminek a vize a forrástól északra légvonalban hozzávetőleg 12 km-re Immendingen és Fridingen között szivárog be a talajba és a forrásnál átlagosan 8300 l/mp (minimum 1300 l/mp, maximum 24 100 l/mp) vízhozammal tör újra elő.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2023 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2024. október 28. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
