A világűr foglyai
 |
Ezt a lapot törlésre jelölték.
Erről a lapról egy szerkesztő törlési megbeszélést kezdeményezett, mert úgy találta, hogy nem való a Wikipédiába (például azért, mert a tárgya nem eléggé nevezetes). A megbeszélés a törlésre javasolt lapok oldalán folyik. Ha részt kívánsz venni a megbeszélésben, nem tartod indokoltnak a jelölést, vagy megjegyzést szeretnél tenni, az alábbi lapra írj: Kérjük, a törlési megbeszélés ideje alatt ne nevezd át a lapot, mert az kaotikus helyzetet eredményez. Átnevezési javaslatodat is a törlési megbeszéléshez írd megjegyzésként.
|
 |
Megkérdőjelezték, hogy a cikk/jelölt témaválasztása enciklopédiába való-e, azaz hogy megfelel-e a „Nevezetesség” irányelvben leírtaknak. Amiben segíthetsz: kiegészítheted az irányelvnek megfelelő forrásokkal, vagy a tartalmat bedolgozhatod egy a témakört összefoglaló cikkbe. Ha vitatni akarod mindezt, a vitalapon tedd. |
| A világűr foglyai | |
| Szerző | Herbert Ziergiebel |
| Eredeti cím | Die andere Welt |
| Első kiadásának időpontja | Halle an der Saale: Mitterdeutscher Verlag. 1966 |
| Nyelv | német |
| Témakör | űrutazés |
| Műfaj | sci-fi |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | Budapest: Móra. 1974 |
| Fordító | Hajdú Miklós |
A világűr foglyai (eredeti címén Die andere Welt) Herbert Ziergiebel 1966-ban megjelent tudományos-fantasztikus regénye, amelyet az NDK-beli Mitterdeutscher Verlag adott ki.
Cselekménye
[szerkesztés]A Darwin űrhajó egy aszteroidával való ütközés következtében Nap körüli pályára áll, és megszakad a kapcsolata a Földdel. A lassú halálra ítélt legénység körében pszichológiai dráma bontakozik ki, amely napvilágra hozza a szereplők valódi énjét. Kilenc hónap múlva a Földön észreveszik, hogy az űrhajó nem semmisült meg, és mentőexpedíciót indítanak utána.[1][2] A könyv befejezését – az űrhajósok hihetetlen megmenekülése – feltehetően a hivatalos elvárások alakították.[3]
A cselekmény két szálon fut, az egyik a bajba jutott űrhajón, a másik a mentőűrhajón játszódik; az elsőnek az elbeszélője a Darwin első mérnöke, Roger Stuart, a másodiknak az író.[1][4]
Fogadtatása
[szerkesztés]A regény kereskedelmi szempontból igen sikeresnek bizonyult, és 1970-ben már az ötödik kiadásnál tartott.[4] A regény alapján filmforgatókönyv is készült, de a filmet soha nem forgatták le.[5]
1972-ben megjelent cseh nyelvű fordítása, „Tajemný hlas z vesmíru” (Titokzatos hang az űrből) címen.[6][7] Magyarul a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban látott napvilágot 1974-ben, Hajdú Miklós fordításában, Korga György grafikáival.[2]
A könyv 2019-ben ismét megjelent németül, az Apex Verlag kiadásában.[8]
Jelentősége
[szerkesztés]A művet a kiadó értékelése szerint még mindig az NDK sci-fi remekművének tekintik.[8] Más értékelések azt hangsúlyozzák, hogy szakítva a korábbi szocialista sci-fik hurráoptimizmusával, a szerző (akinek ez volt az első sci-fije) új korszakot nyitott a keletnémet sci-fiben azáltal, hogy nem a szereplők tudás- és kalandvágyára helyezte a hangsúlyt, hanem azokat a fizikai és lelki nehézségeket ábrázolta, amelyekkel az űrutazóknak szembe kellett nézniük; a mű nem kalandregény, hanem lélektani dráma.[1][3][9][10][11] A dachaui koncentrációs tábort megjárt Ziergiebel azt vizsgálta, hogy rendkívüli körülmények közé került hősei mennyire képesek megőrizni emberségüket.[3]
A regény – a korban ritka módon – bemutatja az atomenergia veszélyeit: az űrhajó parancsnoka, miközben meggátolja, hogy az atomreaktor megolvadjon, halálos dózis sugárzást szenved el. Az egyik jelenetben a jövő emberéről szólva a szerző azt a sematikus ábrázolást karikírozza, amely gyakori volt az NDK sci-fi irodalmában.[9] A kritikusok azt is megemlítik, hogy a könyvben szereplő erotikus jelenet egyike volt az elsőknek a keletnémet sci-fikben.[4][3]
Hans Frey ezt írta róla: Pontosan az antipodikus karaktere teszi a Die Andere Welt-et fontos könyvvé, amely nyomot hagy maga után.[3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c Handbuch zur Kinder- und Jugendliteratur: SBZ/DDR. Von 1945 bis 1990. Hrsg. Rüdiger Steinlein, Heidi Strobel, Thomas Kramer. (hely nélkül): Springer. 2006. ISBN 978-3-476-02177-9
- ↑ a b Kiadóink jelentik / Fantasztikus könyvek. Könyvvilág, XIX. évf. 3. sz. (1974) 6. o.
- ↑ a b c d e 7.6. Die Rückkehr zur Erde. In Hans Frey: Vision und Verfall: Deutsche Science Fiction in der DDR. Berlin: Memoranda. 2013. ISBN 978-3-948616-82-3
- ↑ a b c Karsten Greve: Die Science-Fiction-Literatur der DDR [doktori disszertáció]. refubium.fu-berlin.de (Hozzáférés: 2024. december 15.)
- ↑ Thomas Recktenwald: A short outline of the history of GDR fandom. fanac.org (Hozzáférés: 2024. december 15.)
- ↑ Tajemný hlas z vesmír. www.databazeknih.cz (Hozzáférés: 2024. december 15.)
- ↑ Tajemný hlas z vesmíru. www.goodreads.com (Hozzáférés: 2024. december 15.)
- ↑ a b Herbert Ziergiebel: Werke-Index. www.apex-verlag.de (Hozzáférés: 20024. december 15.)
- ↑ a b Angela Steinmüller, Karlheinz Steinmüller: Vorgriff auf das Lichte Morgen: Essays zur DDR-Science-Fiction. Berlin: Memoranda. 2023. ISBN 978-3-948616-86-1
- ↑ Hans-Erwin Friedrich: Science Fiction in der deutschsprachigen Literatur. Tübingen: Max Niemeyer. 1995. ISBN 3-484-60307-0
- ↑ Erik Simon: New Wine in Old Bottles: SF in the German Democratic Republic. Foundation, 34. sz. (1985) 37. o. ISSN 0306-4964
