A vallás eredete
A vallás az emberi gondolatok és viselkedések olyan együttese, amely a természetfeletti lények – pl. istenek, angyalok, szellemek – és a természetfeletti világ – pl. túlvilág, mennyország, pokol – létezésébe vetett hit határoz meg, vagy legalábbis az befolyásolja. A vallásosság az emberi faj egyedülálló tulajdonsága; a vallásos viselkedés az emberi evolúció korai szakaszában (középső-őskőkorszak, mintegy 300-500 ezer éve) megjelent, és azóta is folyamatos.
Rítusok az állatvilágban
[szerkesztés]Az ember legközelebbi rokonai a csimpánz fajok, őseiktől az ember-ősök mintegy 6 millió évvel ezelőtt váltak szét. A vallásos viselkedés nyomokban sem jelenik meg a csimpánzok közt, de jellemzi őket néhány olyan tulajdonság, melyet a vallás megjelenésének nélkülözhetetlen feltételeinek tekintünk. Ilyen tulajdonságok pl. az öntudat, a magas intelligencia, a szimbólumok használata a kommunikációban, és a társadalmi normák kialakulása.[1][2][3] Valószínűnek látszik, hogy a neandervölgyi ember is eltemette halottait, ami feltételezi a temetési szertartások valamilyen formáját.[4] Az ember szűkebb rokonsági körén kívül egyedül az afrikai elefánt esetében figyelhetők meg a halállal kapcsolatos, nem adaptív, rítus-jellegű viselkedésformák.[5]
A vallás kialakulásának biológiai előfeltételei
[szerkesztés]A megnövekedett agyméret és intelligencia
[szerkesztés]Feltételezhető, hogy a vallás megjelenésének egyik előfeltétele a kellően nagy agyméret, ami lehetővé teszi az absztrakt fogalmak használatát.[6] Az emberi evolúció során az agyméret jelentősen megnőtt, különösen az paleolitikum kezdetén. Elsősorban az agykéreg növekedett jelentősen, mely többek közt az öntudatért, a nyelvért és a kognitív képességekért felelős agyterület.[7]
- Ezekkel az állításokkal csak az a baj, hogy a legújabb kutatások alapján a mai ember agya kisebb a kőkorszaki ősembernél! [8][9][10]
A fejlett értelmi képességek lehetővé teszik az öntudat megjelenését és annak a felismerését, hogy minden egyed élete szükségképpen halállal végződik. Ezáltal szükségszerűen megjelenik a haláltudat, vagyis a saját halál elkerülhetetlenségének gondolata is.[11] A vallások rendszerint olyan magyarázatokat kínálnak, melyek megkönnyítik a saját halál elkerülhetetlen voltának elfogadását, az ezzel való megbékélést.
Az eszközhasználat
[szerkesztés]A sokféle és komplex eszköz készítése egyfajta tervezői előrelátást tesz szükségessé, vagyis szükségszerűen kialakul (adaptív előnyt élvez, szelekciós előnyt biztosít) a nem létező dolgok elképzelésére való képesség.[12]
A nyelv kialakulása
[szerkesztés]A vallás két jól elkülöníthető formája az egyéni hiedelem, illetve a társadalmi szinten szerveződő és egységesülő hiedelmek világa. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi szinten egységesülő vallás kialakulásának előfeltétele egy olyan komplex szimbólumrendszer megjelenése, ami lehetővé teszi a hiedelmek egyének közti átadását.[13][14]
A társas életmód és az erkölcsiség
[szerkesztés]A főemlősök szociális életmódja nyújtott alapot az ember közösségi moráljának megjelenéséhez. A főemlős szocialitás e szempontból is jelentős elemei az egyéni kötődés, az együttműködés és a kölcsönös segítség, a szimpátia és az empátia, a csalás illetve a csalók felderítésére és megbüntetésére való törekvés.[15][16] Az emberelődök – mint a mai csimpánzok is – valószínűleg alig pár tucatnyi egyedet számláló hordákba szerveződve éltek. A nagyobb közösségek, mint a több száz főnyi törzsi közösségek kialakulását az összetettebb viselkedési szabályok elterjedése tette lehetővé. Az önző egyéni érdekek elnyomása a közösség érdekében valószínűleg csak azáltal vált lehetségessé, hogy megjelent a természetfeletti lények, szellemek és istenek állandó ellenőrző és büntető hatalmába vetett hit.[17] Ezáltal a vallásos hit elterjedése növelte a csoport közös túlélési esélyeit.[18][19]
A túlvilágba vetett hit korai bizonyítékai
[szerkesztés]Paleolit temetkezés
[szerkesztés]A vallásos érzésekhez kapcsolódó rituális viselkedések talán legrégebbi nyomait a halottak eltemetésével kapcsolatban ismerjük.[20] Ezekhez gyakran a halál utáni túlvilági létbe vetett hit jelei is kapcsolhatók; így pl. a halottal eltemették a fontos és értékes eszközeit, vagy ételt temettek mellé.[13]
A legkorábbi ismert temetkezési helyet a spanyolországi Atapuercában találták, ahol a Homo erectus több mint 30 egyedének csontvázát találták egy 2-300 000 éves lelőhelyen.[21] E fejlődési vonal leszármazottai, a neandervölgyi emberek szintén eltemették halottaikat és eszközöket, élelmet, gyógynövényeket is temettek melléjük.[22][23][23][24]
A modern ember (Homo sapiens) legkorábbi temetkezési helye az izraeli Qafzeh melletti barlangból ismert, e lelet mintegy 100 000 éves. A holttesteket vörös okkerrel festették, és eszközöket, élelmet temettek melléjük.
A szimbólumok használata
[szerkesztés]A természetfeletti lényeket vagy eszméket jelképező vallási szimbólumok használata világszerte elterjedt jelenség. Mivel a hit szerint e lények nem követik a természeti törvényeket, és így nem lehet fizikai valójukban bemutatni őket, ezért is kézenfekvő, hogy az emberek szimbólumokkal utalunk rájuk.[25] A művészet és a vallás ezért ősidők óta szoros kapcsolatban fejlődik, és így a régészeti leletek közt feltűnő szimbólumokból következtethetünk őseink vallásos hitére is.[26]
Talán a legrégebbi ismert szimbólum a vörös okker használata egyes afrikai kőkorszaki (legalább 100000 éves) lelőhelyeken. A vörös okkert mai törzsi társadalmak is felhasználják rítusaikban.[27] Mások kritizálják ezt az értelmezést, és csak sokkal későbbi, egyértelműbb szimbólumokat – mint pl. a késői paleolit barlangrajzokat – fogadják el a vallásos meggyőződés jeleként.
Az írás feltalálása
[szerkesztés]Az írást az i.e. 4. évezredben találták fel. Az első ismert írásjelek inkább gazdasági elszámolásokat tartalmaztak, de igen korán megjelentek a vallási személyeket vagy eszméket jelképező szimbólumok is. [28][29][30] Az írás elterjedése lehetővé tette, hogy a korábban szájhagyományokban terjedő hiedelmeket a továbbiakban egységesített formában és szervezett módon terjesszék.[31]
A vallás evolúciós pszichológiája
[szerkesztés]A kognitív tudományok képviselői egyetértenek abban, hogy a vallásosság megjelenése az emberi agy szerkezeti bonyolultságának következménye. Egyes szerzők a folyamatot a vallás adaptív (csoportszelekciós) előnyeivel magyarázzák, mások szerint a vallásosság megjelenése inkább csak az agy komplexitásának szükségszerű mellékterméke.[32][33][34][35]
Az ember képes más, pl. veszélyes lények jelenlétére közvetett jelek alapján következtetni. Képes ok-okozati összefüggéseket felismerni természeti jelenségek közt. Továbbá képes mentális állapotokat – elképzeléseket, szándékokat, vágyakat, színlelést, tudást stb. tulajdonítani önmagának és másoknak, megérti, hogy mások elképzelései, szándékai és vágyai különböznek a sajátjától. E képességei miatt gyakran a másképp megmagyarázhatatlan természeti jelenségek (pl. katasztrófák) mögé is természetfeletti szellemek tevékenységét képzeli okozóként.[36] A közösségi vallásos hitek e szellemeket már egységesített formában, istenségként jelenítik meg.
Az intézményes vallás eredete
[szerkesztés]A szervezett vallás alapjai először 11 000 éve a neolitikus forradalom idején jelentek meg a Közel-Keleten, de valószínűleg a világ több más táján később ettől függetlenül is kialakultak. A korábbi gyűjtögető népek a mezőgazdaság kialakulása miatt helyhez kötött életmódra tértek át, megnőtt a népsűrűség és felgyorsult a technikai fejlődés. Az így kialakuló államok és birodalmak megkövetelték a vallás olyan egységesített formáit, melyek hittételeikben kifejezték a fennálló politikai rend isteni eredetébe vetett hitet, és ezáltal legitimálták a központi hatalmat. ó
Az első államok a neolitikus forradalom utáni Egyiptom és Mezopotámia, melyek politikai rendszere a papság által irányított teokrácia volt, a vezetők egyidejűleg politikai és vallási szerepet is betöltöttek.[15] Az antropológusok szerint az emberi társadalmak általános jellemzője, hogy a politikai hatalmat annak birtokosai a túlvilági erők állítólagos szándékával igyekeznek legitimálni.
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gods and Gorillas
- ↑ King, Barbara (2007). Evolving God: A Provocative View on the Origins of Religion. Doubleday Publishing." ISBN 0-385-52155-3.
- ↑ Excerpted from Evolving God by Barbara J. King
- ↑ Palmer, Douglas, Simon Lamb, Guerrero Angeles. Gavira, and Peter Frances. Prehistoric Life: the Definitive Visual History of Life on Earth. New York, N.Y.: DK Pub., 2009.
- ↑ http://www.psychologytoday.com/blog/animal-emotions/200910/grief-in-animals-its-arrogant-think-were-the-only-animals-who-mourn
- ↑ Ehrlich, Paul. Human Natures: Genes, Cultures, and the Human Prospect. Washington, D.C.: Island Press, page 214. o. (2000). ISBN 155963779X
- ↑ Dunbar, Robin (2003). „The Social Brain: Mind, Language, and Society in Evolutionary Perspective”. [2008. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 11.)
- ↑ https://index.hu/tudomany/2014/05/26/kisebb_az_agyunk_a_kokorszaki_osembernel/
- ↑ https://www.bloomberg.com/news/articles/2014-05-22/your-brain-is-smaller-than-a-caveman-s-dot-here-s-why#r=hpt-fs
- ↑ https://mult-kor.hu/20100318_az_emberi_agy_osszezsugorodott_az_evezredek_soran
- ↑ Challenges to Neo-Darwinism and Their Meaning for a Revised View of Human Consciousness, The richness of life: the essential Stephen Jay Gould. W. W. Norton & Company, 232–233. o. (2007). ISBN 9780393064988
- ↑ Wolpert, Lewis. Six impossible things before breakfast, The evolutionary origins of belief. New York: Norton, page 82. o. (2006). ISBN 0393064492
- ↑ a b Lieberman. Uniquely Human. Cambridge, Mass.: Harvard University Press (1991). ISBN 0674921836
- ↑ *"Wade, Nicholas - Before The Dawn, Discovering the lost history of our ancestors. Penguin Books, London, 2006. p. 8 p. 165" ISBN 1-59420-079-3
- ↑ a b Shermer, Michael. Why are we moral:The evolutionary origins of morality, The Science of Good and Evil. New York: Times Books (2004). ISBN 0805075208
- ↑ Videos of chimpanzee food sharing
- ↑ Rossano, Matt (2007). „Supernaturalizing Social Life: Religion and the Evolution of Human Cooperation”. [2012. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
- ↑ Nicholas Wade. Scientist Finds the Beginnings of Morality in Primate Behavior. New York Times. March 20, 2007.
- ↑ Matthew Rutherford. The Evolution of Morality. University of Glasgow. 2007. Hozzáférés ideje: June 6, 2008
- ↑ Elephants may pay homage to the dead
- ↑ Greenspan, Stanley. How Symbols, Language, and Intelligence Evolved from Early Primates to Modern Human. Cambridge, MA: Da Capo Press (2006). ISBN 0306814498[halott link]
- ↑ The Neanderthal dead:exploring mortuary variability in Middle Palaeolithic Eurasia. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 24.)
- ↑ a b Evolving in their graves: early burials hold clues to human origins - research of burial rituals of Neanderthals. [2012. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. június 28.)
- ↑ BBC article on the Neanderthals
- ↑ Symbolism and the Supernatural
- ↑ Human Uniqueness and Symbolization. [2009. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
- ↑ Rossano, Matt (2007). „The Religious Mind and the Evolution of Religion”. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
- ↑ Budge, Wallis. An Introduction to Ancient Egyptian Literature. Mineola, N.Y.: Dover Publications, page 9. o. (1997). ISBN 0486295028
- ↑ Allen, James. The Ancient Egyptian Pyramid Texts. Atlanta, Ga.: Scholars Press (2007). ISBN 1589831829
- ↑ The beginning of religion at the beginning of the Neolithic. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 24.)
- ↑ Pyysiäinen, Ilkka. Holy Book:The Invention of writing and religious cognition, Magic, Miracles, and Religion: A Scientist's Perspective. Walnut Creek, CA: AltMira Press (2004). ISBN 0759106630
- ↑ Evolutionary Religious Studies (ERS): A Beginner’s Guide. [2010. június 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 29.)
- ↑ A scientific exploration of how we have come to believe in God
- ↑ Toward an evolutionary psychology of religion and personality. [2008. szeptember 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 24.)
- ↑ The evolutionary psychology of religion Archiválva 2008. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben Steven Pinker
- ↑ (2004) „Religion's Evolutionary Landscape Scott Atran Ara Norenzayan”. The Behavioral and brain sciences 27 (6), 713–30; discussion 730–70. o, Kiadó: Behavioral and Brain Sciences. [2008. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. PMID 16035401. (Hozzáférés: 2008. augusztus 24.)