A titánok bukása
| A titánok bukása | |
| Szerző | Ken Follett |
| Eredeti cím | Fall of Giants |
| Nyelv | magyar |
| Téma | első világháború, 1917-es októberi orosz forradalom, szüfrazsett-mozgalom |
| Műfaj | regény |
| Sorozat | Évszázad-trilógia |
| Következő | A megfagyott világ, 2012 |
| Kiadás | |
| Kiadó | Pac Macmillan |
| Kiadás dátuma | 2010. szeptember 28. |
| Magyar kiadó | Gabo Kiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 2010. szeptember 28. |
| Fordító | Bihari György, Sóvágó Katalin |
| Borítógrafika | Malum Stúdió, Szabó Vince |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 976 |
| ISBN | 978 963 689 430 6 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A titánok bukása témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A titánok bukása Ken Follett 2010-ben megjelent történelmi regénye, az Évszázad-trilógia 1. kötete, melyet két másik követ. A könyv 2010. szeptember 28-án jelent meg, világszerte 16 kiadónál, több nyelven.[1]
A magyar fordítás elkészítése és a nyomdai munkálatok mintegy fél évet vettek igénybe. A 2. kötet 2012-ben, a befejező rész 2014-ben jelent meg. A soron következő részek a második világháború végéig, illetve a hidegháború végéig folytatják a megkezdett történetet.[2]
Főszereplők
[szerkesztés]Amerikaiak
[szerkesztés]- Gus Dewar, fiatal amerikai diplomata, elnöki tanácsadó, katona
- Rosa Hellman Gus későbbi felesége, újságíró
- Woodrow Wilson amerikai elnök
- Josef Vyalov, Amerikában élő orosz emigráns, üzletember, illegális üzletbirodalom feje
Angolok és skótok
[szerkesztés]- Fitzherbert gróf, az aberoweni bánya tulajdonosa, angol főnemes
- Lady Maud Fitzherbert, a gróf húga, nőjogi aktivista
- Elizaveta / Bea hercegnő, a gróf felesége, orosz származású arisztokrata
Németek és osztrákok
[szerkesztés]- Walter von Ulrich, tehetséges német diplomata, főnemes, Lady Maud titkos férje
- Otto von Ulrich, régi vágású német diplomata, Walter apja, a császár bizalmasa
- Robert von Ulrich, Walter unokatestvére, az osztrák császár bizalmasa
Oroszok
[szerkesztés]- Grigorij Peskov, orosz munkás, aki egyedül nevelte fel öccsét, Levet
- Lev Peskov, lovász, bajkeverő, bátyja pénzén Amerikába szökése után Vyalov lányát teherbe ejtve beházasodik a Vyalov-családba
- Lenin, az oroszországi forradalom után Svájcból hazatérő bolsevik vezér
Walesiek
[szerkesztés]- Ethel Williams, Fitzherbert gróf házvezetőnője, titkolt gyermekének anyja, nőjogi aktivista
- Billy Williams, Ethel öccse, bányász a gróf bányájában, katona
Cselekménye
[szerkesztés] |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
A könyv cselekménye az 5 főszereplő család, a Dewarék, a Fitzherberték, a Williamsék, a von Ulrichék és a Peskovék életét mutatja be az 1911 júniusától 1924 januárjáig. A család tagjai között egyaránt akadnak főnemesek, gyári és más kétkezi munkások, gazdag iparmágnások és forradalmárok.
A könyveben végig vonulnak az első világháború, az 1917-es októberi orosz forradalom történései, illetve bemutatja a 20. századi női szüfrazsett-mozgalmat, melynek fő célja a nők szavazati jogának kiharcolása volt. A cselekvők egymásra hatása folyamatos, az családok tagjai különböző helyeken és időkben találkoznak egymással.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Idézetek
[szerkesztés]„Grigorij nem bírt másfelé nézni. Az apját nézte. Nem halt meg azonnal. Kinyitotta a száját, lélegezni próbált, vagy talán ordítani akart, de egyikre sem volt képes. Az arca kivörösödött, rángatta a gúzst, amellyel megkötözték. Ez mintha nagyon sokáig tartott volna. Az arca még jobban kivörösödött.
Azután a bőre elkékült, a mozgása gyengült. Végül nem mozdult többé.
Az anyjuk már nem sikoltozott, hanem zokogott.
A pap hangosan imádkozott, de a falusiak nem törődtek vele. Egyenként hátat fordítottak a három halottnak.
A herceg és a hercegnő visszamentek a hintóhoz, a kocsis pattintott az ostorával, és elhajtottak.”[3]
„Walter attól félt, hogy a zaj felkelti egy tiszt figyelmét. Törte a fejét, hogyan csöndesítse le a pálinkázó oroszokat, de elkésett.
- Mi folyik itt? - kérdezte egy erős, parancsoló hang. - Mit csináltok, emberek?
A tömeg kettévált, utat engedett egy nagydarab tisztnek, aki őrnagyi egyenruhát viselt. Az őrnagy ránézett Walterra, és megkérdezte:
- Maga meg ki az ördög?
Walter szíve összeszorult. A tisztnek kétségtelenül kötelessége letartóztatnia őt. A német hírszerzés tudta, hogy bánnak az oroszok a hadifoglyokkal. Az orosz fogság egyenlő volt a lassú éh- és fagyhalállal.”[3]
Magyarul
[szerkesztés]- A titánok bukása. Évszázad-trilógia 1.; ford. Bihari György, Sóvágó Katalin; Gabo, Bp., 2010
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A kiadások helyei: Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Kanada, Olaszország, Brazília, Hollandia, Spanyolország, Németország, Dánia, Norvégia, Franciaország, Portugália, Svédország, Lengyelország, Magyarország, Bulgária
- ↑ mult-kor.hu: A titánok bukása Magyarországon. (Hozzáférés: 2010. október 23.)
- ↑ a b Forrás: Ken Follett: A Titánok bukása, Gabo Kiadó, 2010
További információk
[szerkesztés]- A könyv leírása a szerző honlapján (angol) Archiválva 2012. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben