A tellúr izotópjai
A tellúrnak (Te) 38 izotópja és 17 magizomerje ismert, ezek tömegszáma a 105 és 142 közötti tartományba esik.
A természetben a tellúrnak nyolc izotópja fordul elő. Ezek közül kettő radioaktív: a 128Te és a 130Te kettős béta-bomló izotóp, felezési idejük rendre 2,2·1024 év (a leghosszabb a bizonyítottan radioaktív nuklidok között)[1] és 7,9·1020 év. A leghosszabb életű mesterséges radioizotóp a 121Te, melynek felezési ideje 19,16 nap. Több magizomernek is hosszabb a felezési ideje, közülük a leghosszabb élettartamú a 121mTe, 154 nap felezési idővel.
A tellúr leggyakoribb izotópja a két nagyon hosszú életű radioizotóp, a 128Te és a 130Te. A legalább egy stabil izotóppal rendelkező elemek közül csak az indium és a rénium esetében fordul még elő, hogy radioizotópjuk gyakorisága nagyobb, mint a stabil izotópé.
Beszámoltak arról, hogy a 123Te esetén elektronbefogást észleltek, de a kutatócsoport újabb mérései ezt cáfolták.[2] A tellúr-123 felezési ideje legalább 9,2·1016 év, de valószínűleg még ennél is jóval több.[3]
A 124Te radionuklidok ciklotronban vagy más részecskegyorsítókban történő előállításának kiindulási anyagául használható. Ebből az izotópból előállítható gyakori izotóp például jód-123 vagy jód-124.
A rövid életű 135Te (felezési ideje 19 másodperc) atomreaktorokban keletkező hasadási termék. Két béta-bomlással 135Xe-té alakul, mely a leghatékonyabb ismert neutronelnyelő, a jódgödör jelenségének okozója.
A tellúr a legkönnyebb elem, melynél számottevő mértékű alfa-bomlás figyelhető meg, ez a 106Te–110Te esetén tapasztalható. Néhány könnyebb elem izotópja esetén is előfordul alfa-bomlás, de csak mint ritka bomlási ág.
A tellúr standard atomtömege: 127,60(3) u.
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő[m 1] | bomlási mód(ok)[4][m 2] |
leány- izotóp(ok)[m 3] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 105Te | 52 | 53 | 104,94364(54)# | 1 µs# | 5/2+# | ||||
| 106Te | 52 | 54 | 105,93750(14) | 70(20) µs [70(+20-10) µs] |
α | 102Sn | 0+ | ||
| 107Te | 52 | 55 | 106,93501(32)# | 3,1(1) ms | α (70%) | 103Sn | 5/2+# | ||
| β+ (30%) | 107Sb | ||||||||
| 108Te | 52 | 56 | 107,92944(11) | 2,1(1) s | β+ (51%) | 108Sb | 0+ | ||
| α (49%) | 104Sn | ||||||||
| β+, p (2,4%) | 107Sn | ||||||||
| β+, α (0,065%) | 104In | ||||||||
| 109Te | 52 | 57 | 108,92742(7) | 4,6(3) s | β+ (86,99%) | 109Sb | (5/2+) | ||
| β+, p (9,4%) | 108Sn | ||||||||
| α (7,9%) | 105Sn | ||||||||
| β+, α (0,005%) | 105In | ||||||||
| 110Te | 52 | 58 | 109,92241(6) | 18,6(8) s | β+ (99,99%) | 110Sb | 0+ | ||
| β+, p (0,003%) | 109Sn | ||||||||
| 111Te | 52 | 59 | 110,92111(8) | 19,3(4) s | β+ | 111Sb | (5/2)+# | ||
| β+, p (ritka) | 110Sn | ||||||||
| 112Te | 52 | 60 | 111,91701(18) | 2,0(2) perc | β+ | 112Sb | 0+ | ||
| 113Te | 52 | 61 | 112,91589(3) | 1,7(2) perc | β+ | 113Sb | (7/2+) | ||
| 114Te | 52 | 62 | 113,91209(3) | 15,2(7) perc | β+ | 114Sb | 0+ | ||
| 115Te | 52 | 63 | 114,91190(3) | 5,8(2) perc | β+ | 115Sb | 7/2+ | ||
| 115m1Te | 10(7) keV | 6,7(4) perc | β+ | 115Sb | (1/2)+ | ||||
| IT | 115Te | ||||||||
| 115m2Te | 280,05(20) keV | 7,5(2) µs | 11/2− | ||||||
| 116Te | 52 | 64 | 115,90846(3) | 2,49(4) óra | β+ | 116Sb | 0+ | ||
| 117Te | 52 | 65 | 116,908645(14) | 62(2) perc | β+ | 117Sb | 1/2+ | ||
| 117mTe | 296,1(5) keV | 103(3) ms | IT | 117Te | (11/2−) | ||||
| 118Te | 52 | 66 | 117,905828(16) | 6,00(2) nap | EC | 118Sb | 0+ | ||
| 119Te | 52 | 67 | 118,906404(9) | 16,05(5) óra | β+ | 119Sb | 1/2+ | ||
| 119mTe | 260,96(5) keV | 4,70(4) nap | β+ (99,99%) | 119Sb | 11/2− | ||||
| IT (0,008%) | 119Te | ||||||||
| 120Te | 52 | 68 | 119,90402(1) | Látszólag stabil[m 4] | 0+ | 9(1)·10−4 | |||
| 121Te | 52 | 69 | 120,904936(28) | 19,16(5) nap | β+ | 121Sb | 1/2+ | ||
| 121mTe | 293,991(22) keV | 154(7) nap | IT (88,6%) | 121Te | 11/2− | ||||
| β+ (11,4%) | 121Sb | ||||||||
| 122Te | 52 | 70 | 121,9030439(16) | Stabil[m 5] | 0+ | 0,0255(12) | |||
| 123Te | 52 | 71 | 122,9042700(16) | Látszólag stabil[m 6] | 1/2+ | 0,0089(3) | |||
| 123mTe | 247,47(4) keV | 119,2(1) nap | IT | 123Te | 11/2− | ||||
| 124Te | 52 | 72 | 123,9028179(16) | Stabil[m 5] | 0+ | 0,0474(14) | |||
| 125Te[m 7] | 52 | 73 | 124,9044307(16) | Stabil[m 5] | 1/2+ | 0,0707(15) | |||
| 125mTe | 144,772(9) keV | 57,40(15) nap | IT | 125Te | 11/2− | ||||
| 126Te | 52 | 74 | 125,9033117(16) | Stabil[m 5] | 0+ | 0,1884(25) | |||
| 127Te[m 7] | 52 | 75 | 126,9052263(16) | 9,35(7) óra | β− | 127I | 3/2+ | ||
| 127mTe | 88,26(8) keV | 109(2) nap | IT (97,6%) | 127Te | 11/2− | ||||
| β− (2,4%) | 127I | ||||||||
| 128Te[m 7][m 8] | 52 | 76 | 127,9044631(19) | 2,2(3)·1024 év[m 9] | β−β− | 128Xe | 0+ | 0,3174(8) | |
| 128mTe | 2790,7(4) keV | 370(30) ns | 10+ | ||||||
| 129Te[m 7] | 52 | 77 | 128,9065982(19) | 69,6(3) perc | β− | 129I | 3/2+ | ||
| 129mTe | 105,50(5) keV | 33,6(1) nap | 11/2− | ||||||
| 130Te[m 7][m 8] | 52 | 78 | 129,9062244(21) | 790(100)·1018 év | β−β− | 130Xe | 0+ | 0,3408(62) | |
| 130m1Te | 2146,41(4) keV | 115(8) ns | (7)− | ||||||
| 130m2Te | 2661(7) keV | 1,90(8) µs | (10+) | ||||||
| 130m3Te | 4375,4(18) keV | 261(33) ns | |||||||
| 131Te[m 7] | 52 | 79 | 130,9085239(21) | 25,0(1) perc | β− | 131I | 3/2+ | ||
| 131mTe | 182,250(20) keV | 30(2) óra | β− (77,8%) | 131I | 11/2− | ||||
| IT (22,2%) | 131Te | ||||||||
| 132Te[m 7] | 52 | 80 | 131,908553(7) | 3,204(13) nap | β− | 132I | 0+ | ||
| 133Te | 52 | 81 | 132,910955(26) | 12,5(3) perc | β− | 133I | (3/2+) | ||
| 133mTe | 334,26(4) keV | 55,4(4) perc | β− (82,5%) | 133I | (11/2−) | ||||
| IT (17,5%) | 133Te | ||||||||
| 134Te | 52 | 82 | 133,911369(11) | 41,8(8) perc | β− | 134I | 0+ | ||
| 134mTe | 1691,34(16) keV | 164,1(9) ns | 6+ | ||||||
| 135Te[m 10] | 52 | 83 | 134,91645(10) | 19,0(2) s | β− | 135I | (7/2−) | ||
| 135mTe | 1554,88(17) keV | 510(20) ns | (19/2−) | ||||||
| 136Te | 52 | 84 | 135,92010(5) | 17,63(8) s | β− (98,7%) | 136I | 0+ | ||
| β−, n (1,3%) | 135I | ||||||||
| 137Te | 52 | 85 | 136,92532(13) | 2,49(5) s | β− (97,01%) | 137I | 3/2−# | ||
| β−, n (2,99%) | 136I | ||||||||
| 138Te | 52 | 86 | 137,92922(22)# | 1,4(4) s | β− (93,7%) | 138I | 0+ | ||
| β−, n (6,3%) | 137I | ||||||||
| 139Te | 52 | 87 | 138,93473(43)# | 500 ms [>300 ns]# |
β− | 139I | 5/2−# | ||
| β−, n | 138I | ||||||||
| 140Te | 52 | 88 | 139,93885(32)# | 300 ms [>300 ns]# |
β− | 140I | 0+ | ||
| β−, n | 139I | ||||||||
| 141Te | 52 | 89 | 140,94465(43)# | 100 ms [>300 ns]# |
β− | 141I | 5/2−# | ||
| β−, n | 140I | ||||||||
| 142Te | 52 | 90 | 141,94908(64)# | 50 ms [>300 ns]# |
β− | 142I | 0+ | ||
- ↑ A világegyetem koránál hosszabb felezési idejű izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ A várakozások szerint β+β+-bomlással 120Sn-szá alakul több mint 2,2·1016 év felezési idővel
- ↑ a b c d Elméletileg spontán maghasadásra képes
- ↑ A várakozások szerint β+-bomlással 123Sb-má bomlik több mint 9,2·1016 év felezési idővel
- ↑ a b c d e f g Hasadási termék
- ↑ a b Primordiális radionuklid
- ↑ Minden nuklid közül a leghosszabb mért felezési idejű
- ↑ Nagyon rövid életű hasadási termék, a 135I anyaelemeként a jódgödör okozója, mivel továbbalakul 135Xe-té
Megjegyzések
[szerkesztés]- Ismeretesek olyan geológiai minták, amelyek izotóp-összetétele a szokásos értékeken kívül van. Az atomtömeg bizonytalansága ezeknél meghaladhatja a jelzett hibahatárt.
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Sok más izotópról feltételezik, hogy hosszabb a felezési ideje, de ezek bomlását eddig még nem figyelték meg, így a felezési időre csak alsó korlát adható meg
- ↑ A. Alessandrello et al. New Limits on Naturally Occurring Electron Capture of 123Te. Phys. Rev. C 67 (2003) 014323.
- ↑ New Limits on Naturally Occurring Electron Capture of 123Te full paper on arXiv URL: [1] DOI: 10.1103/PhysRevC.67.014323.
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of tellurium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| Az antimon izotópjai | A tellúr izotópjai | A jód izotópjai |
| Izotópok listája | ||
