A ródium izotópjai
A természetes ródium (Rh) egyetlen stabil izotópból, 103Rh-ból áll.[1] Legstabilabb radioizotópjai a 101Rh (felezési ideje 3,3 év), a 102Rh (207 nap), a 102mRh (2,9 év) és a 99Rh (16,1 nap). Harminc további radioizotópját jellemezték, ezek atomtömege 88,949 u (89Rh) és 121,943 u (122Rh) közé esik. Legtöbbjük felezési ideje – a 100Rh (20,8 óra) és a 105Rh (35,36 óra) kivételével – egy óránál is kevesebb. Számos magizomer létezik, a legstabilabb a 102mRh (0,141 MeV) körülbelül 207 napos felezési idővel és a 101mRh (0,157 MeV), melynek felezési ideje 4,34 nap.
Az egyetlen stabil (103Rh) izotópnál könnyebbek elsősorban elektronbefogással bomlanak, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak. Előbbiek esetén a bomlástermék többnyire ruténium, az utóbbiaknál főként palládium.
Standard atomtömeg: 102,90550(2) u.
Táblázat
[szerkesztés]| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[2][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 89Rh | 45 | 44 | 88,94884(48)# | 10# ms [>1,5 µs] |
β+ | 89Ru | 7/2+# | ||
| 90Rh | 45 | 45 | 89,94287(54)# | 15(7) ms [12(+9−4) ms] |
β+ | 90Ru | 0+# | ||
| 90mRh | 0(500)# keV | 1,1(3) s [1,0(+3−2) s] |
9+# | ||||||
| 91Rh | 45 | 46 | 90,93655(43)# | 1,74(14) s | β+ | 91Ru | 7/2+# | ||
| 91mRh | 1,46(11) s | (1/2−) | |||||||
| 92Rh | 45 | 47 | 91,93198(43)# | 4,3(13) s | β+ | 92Ru | (6+) | ||
| 92mRh | 4,66(25) s [2,9(+15−8) s] |
(>=6+) | |||||||
| 93Rh | 45 | 48 | 92,92574(43)# | 11,9(7) s | β+ | 93Ru | 9/2+# | ||
| 94Rh | 45 | 49 | 93,92170(48)# | 70,6(6) s | β+ (98,2%) | 94Ru | (2+,4+) | ||
| β+, p (1,79%) | 93Tc | ||||||||
| 94mRh | 300(200)# keV | 25,8(2) s | β+ | 94Ru | (8+) | ||||
| 95Rh | 45 | 50 | 94,91590(16) | 5,02(10) perc | β+ | 95Ru | (9/2)+ | ||
| 95mRh | 543,3(3) keV | 1,96(4) min | IT (88%) | 95Rh | (1/2)− | ||||
| β+ (12%) | 95Ru | ||||||||
| 96Rh | 45 | 51 | 95,914461(14) | 9,90(10) perc | β+ | 96Ru | (6+) | ||
| 96mRh | 52,0(1) keV | 1,51(2) perc | IT (60%) | 96Rh | (3+) | ||||
| β+ (40%) | 96Ru | ||||||||
| 97Rh | 45 | 52 | 96,91134(4) | 30,7(6) perc | β+ | 97Ru | 9/2+ | ||
| 97mRh | 258,85(17) keV | 46,2(16) perc | β+ (94,4%) | 97Ru | 1/2− | ||||
| IT (5,6%) | 97Rh | ||||||||
| 98Rh | 45 | 53 | 97,910708(13) | 8,72(12) perc | β+ | 98Ru | (2)+ | ||
| 98mRh | 60(50)# keV | 3,6(2) perc | IT | 98Rh | (5+) | ||||
| β+ | 98Ru | ||||||||
| 99Rh | 45 | 54 | 98,908132(8) | 16,1(2) nap | β+ | 99Ru | 1/2− | ||
| 99mRh | 64,3(4) keV | 4,7(1) óra | β+ (99,83%) | 99Ru | 9/2+ | ||||
| IT (0,16%) | 99Rh | ||||||||
| 100Rh | 45 | 55 | 99,908122(20) | 20,8(1) óra | β+ | 100Ru | 1− | ||
| 100m1Rh | 107,6(2) keV | 4,6(2) perc | IT (98,3%) | 100Rh | (5+) | ||||
| β+ (1,7%) | 100Ru | ||||||||
| 100m2Rh | 74,78(2) keV | 214,0(20) ns | (2)+ | ||||||
| 100m3Rh | 112,0+X keV | 130(10) ns | (7+) | ||||||
| 101Rh | 45 | 56 | 100,906164(18) | 3,3(3) év | EC | 101Ru | 1/2− | ||
| 101mRh | 157,32(4) keV | 4,34(1) nap | EC (93,6%) | 101Ru | 9/2+ | ||||
| IT (6,4%) | Rh | ||||||||
| 102Rh | 45 | 57 | 101,906843(5) | 207,0(15) nap | β+ (80%) | 102Ru | (1−,2−) | ||
| β− (20%) | 102Pd | ||||||||
| 102mRh | 140,75(8) keV | 3,742(10) év | β+ (99,77%) | 102Ru | 6+ | ||||
| IT (0,23%) | 102Rh | ||||||||
| 103Rh[m 3] | 45 | 58 | 102,905504(3) | Stabil[m 4] | 1/2− | 1,0000 | |||
| 103mRh | 39,756(6) keV | 56,114(9) perc | IT | 103Rh | 7/2+ | ||||
| 104Rh | 45 | 59 | 103,906656(3) | 42,3(4) s | β− (99,55%) | 104Pd | 1+ | ||
| β+ (,449%) | 104Ru | ||||||||
| 104mRh | 128,967(4) keV | 4,34(3) perc | 5+ | ||||||
| 105Rh[m 3] | 45 | 60 | 104,905694(4) | 35,36(6) óra | β− | 105Pd | 7/2+ | ||
| 105mRh | 129,781(4) keV | 42,9(3) s | IT | 105Rh | 1/2− | ||||
| β− | 105Pd | ||||||||
| 106Rh | 45 | 61 | 105,907287(8) | 29,80(8) s | β− | 106Pd | 1+ | ||
| 106mRh | 136(12) keV | 131(2) perc | β− | 106Pd | (6)+ | ||||
| 107Rh | 45 | 62 | 106,906748(13) | 21,7(4) perc | β− | 107Pd | 7/2+ | ||
| 107mRh | 268,36(4) keV | >10 µs | 1/2− | ||||||
| 108Rh | 45 | 63 | 107,90873(11) | 16,8(5) s | β− | 108Pd | 1+ | ||
| 108mRh | −60(110) keV | 6,0(3) perc | β− | 108Pd | (5)(+#) | ||||
| 109Rh | 45 | 64 | 108,908737(13) | 80(2) s | β− | 109Pd | 7/2+ | ||
| 110Rh | 45 | 65 | 109,91114(5) | 28,5(15) s | β− | 110Pd | (>3)(+#) | ||
| 110mRh | −60(50) keV | 3,2(2) s | β− | 110Pd | 1+ | ||||
| 111Rh | 45 | 66 | 110,91159(3) | 11(1) s | β− | 111Pd | (7/2+) | ||
| 112Rh | 45 | 67 | 111,91439(6) | 3,45(37) s | β− | 112Pd | 1+ | ||
| 112mRh | 330(70) keV | 6,73(15) s | β− | 112Pd | (4,5,6) | ||||
| 113Rh | 45 | 68 | 112,91553(5) | 2,80(12) s | β− | 113Pd | (7/2+) | ||
| 114Rh | 45 | 69 | 113,91881(12) | 1,85(5) s | β− (>99,9%) | 114Pd | 1+ | ||
| β−, n (<0,1%) | 113Pd | ||||||||
| 114mRh | 200(150)# keV | 1,85(5) s | β− | 114Pd | (4,5) | ||||
| 115Rh | 45 | 70 | 114,92033(9) | 0,99(5) s | β− | 115Pd | (7/2+)# | ||
| 116Rh | 45 | 71 | 115,92406(15) | 0,68(6) s | β− (>99,9%) | 116Pd | 1+ | ||
| β−, n (<0,1%) | 115Pd | ||||||||
| 116mRh | 200(150)# keV | 570(50) ms | β− | 116Pd | (6−) | ||||
| 117Rh | 45 | 72 | 116,92598(54)# | 0,44(4) s | β− | 117Pd | (7/2+)# | ||
| 118Rh | 45 | 73 | 117,93007(54)# | 310(30) ms | β− | 118Pd | (4–10)(+#) | ||
| 119Rh | 45 | 74 | 118,93211(64)# | 300# ms [>300 ns] |
β− | 119Pd | 7/2+# | ||
| 120Rh | 45 | 75 | 119,93641(64)# | 200# ms [>300 ns] |
β− | 120Pd | |||
| 121Rh | 45 | 76 | 120,93872(97)# | 100# ms [>300 ns] |
β− | 121Pd | 7/2+# | ||
| 122Rh | 45 | 77 | 121,94321(75)# | 50# ms [>300 ns] |
|||||
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ a b Hasadási termék
- ↑ Elméletileg spontán maghasadásra képes
Megjegyzések
[szerkesztés]- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ John W. Arblaster "The Discoverers of the Rhodium Isotopes. The thirty-eight known rhodium isotopes found between 1934 and 2010" Platinum Metals Review Volume 55 Issue 2 April 2011 Pages 124-134.doi:10.1595/147106711X555656
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of rhodium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051.Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| A ruténium izotópjai | A ródium izotópjai | A palládium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
