A mangán izotópjai
A természetes mangán (Mn) 1 stabil izotópból, 55Mn-ből áll. 18 radioizotópja ismert, melyek közül a legstabilabb a 3,7 millió év felezési idejű 53Mn, a 312,3 nap felezési idejű 54Mn és a 52Mn, melynek felezési ideje 5,591 nap. A többi radioaktív izotóp felezési ideje 3 óránál kevesebb, a többségé 1 percnél is rövidebb. A mangánnak 3 metastabil állapota van.
A mangán a vascsoport elemei közé tartozik, amelyek mai elképzelésünk szerint nagy csillagokban keletkeznek röviddel a szupernóva-robbanás előtt. A 53Mn 3,7 millió év felezési idővel 53Cr-má bomlik. A mangán izotóp tartalom jellemzően kapcsolatban van a króm izotópok mennyiségével, ezt az izotópgeológia és a radiometrikus kormeghatározás használja fel. A Mn-Cr izotóp arányok megerősítik a Naprendszer történetének korai szakaszának 26Al és107Pd bizonyítékait. Több meteoritban a 53Cr/52Cr és Mn/Cr arányok eltérései egy kezdeti 53Mn/55Mn arányra engednek következtetni, ami alapján a Mn-Cr izotópok rendszerességének a 53Mn-nak a differenciálódott planetáris testekben helyben történő elbomlásából kell következnie. Így a 53Mn további bizonyítékot szolgáltat a nukleoszintézis folyamatára, amely közvetlenül a Naprendszer összetömörödése előtt ment végbe.
A mangánizotópok atomtömege 46 és 65 u közé esik (46Mn-tól 65Mn-ig). A stabil izotópnál (55Mn) könnyebbek esetén a fő bomlási mód az elektronbefogás, míg a nehezebbek elsősorban béta-bomlók.
Standard atomtömeg: 54,938045(5) u
Táblázat
[szerkesztés]Az izotóp jele |
Z(p) | N(n) | Az izotóp tömege (u) |
felezési idő | magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
---|---|---|---|---|---|---|---|
gerjesztési energia | |||||||
44Mn | 25 | 19 | 44,00687(54)# | <105 ns | (2−)# | ||
45Mn | 25 | 20 | 44,99451(32)# | <70 ns | (7/2−)# | ||
46Mn | 25 | 21 | 45,98672(12)# | 37(3) ms | (4+) | ||
46mMn | 150(100)# keV | 1# ms | 1−# | ||||
47Mn | 25 | 22 | 46,97610(17)# | 100(50) ms | 5/2−# | ||
48Mn | 25 | 23 | 47,96852(12) | 158,1(22) ms | 4+ | ||
49Mn | 25 | 24 | 48,959618(26) | 382(7) ms | 5/2− | ||
50Mn | 25 | 25 | 49,9542382(11) | 283,29(8) ms | 0+ | ||
50mMn | 229(7) keV | 1,75(3) perc | 5+ | ||||
51Mn | 25 | 26 | 50,9482108(11) | 46,2(1) perc | 5/2− | ||
52Mn | 25 | 27 | 51,9455655(21) | 5,591(3) nap | 6+ | ||
52mMn | 377,749(5) keV | 21,1(2) perc | 2+ | ||||
53Mn | 25 | 28 | 52,9412901(9) | 3,74(4)·106 év | 7/2− | ||
54Mn | 25 | 29 | 53,9403589(14) | 312,03(3) nap | 3+ | ||
55Mn | 25 | 30 | 54,9380451(7) | STABIL | 5/2− | 1,0000 | |
56Mn | 25 | 31 | 55,9389049(7) | 2,5789(1) óra | 3+ | ||
57Mn | 25 | 32 | 56,9382854(20) | 85,4(18) s | 5/2− | ||
58Mn | 25 | 33 | 57,93998(3) | 3,0(1) s | 1+ | ||
58mMn | 71,78(5) keV | 65,2(5) s | (4)+ | ||||
59Mn | 25 | 34 | 58,94044(3) | 4,59(5) s | (5/2)− | ||
60Mn | 25 | 35 | 59,94291(9) | 51(6) s | 0+ | ||
60mMn | 271,90(10) keV | 1,77(2) s | 3+ | ||||
61Mn | 25 | 36 | 60,94465(24) | 0,67(4) s | (5/2)− | ||
62Mn | 25 | 37 | 61,94843(24) | 671(5) ms | (3+) | ||
62mMn | 0(150)# keV | 92(13) ms | (1+) | ||||
63Mn | 25 | 38 | 62,95024(28) | 275(4) ms | 5/2−# | ||
64Mn | 25 | 39 | 63,95425(29) | 88,8(25) ms | (1+) | ||
64mMn | 135(3) keV | >100 µs | |||||
65Mn | 25 | 40 | 64,95634(58) | 92(1) ms | 5/2−# | ||
66Mn | 25 | 41 | 65,96108(43)# | 64,4(18) ms | |||
67Mn | 25 | 42 | 66,96414(54)# | 45(3) ms | 5/2−# | ||
68Mn | 25 | 43 | 67,96930(64)# | 28(4) ms | |||
69Mn | 25 | 44 | 68,97284(86)# | 14(4) ms | 5/2−# |
Megjegyzések
[szerkesztés]- A # jelölésű értékek nem kizárólag kísérleti adatokból származnak, ezeknél rendszeres tendenciákat is figyelembe vettek. A gyenge asszignációs argumentumú spineket zárójelben jelöltük.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke a standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of manganese című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Izotóptömegek: Ame2003 Atomic Mass Evaluation by G. Audi, A.H. Wapstra, C. Thibaultbault, J. Blachot and O. Bersillon in Nuclear Physics A729 (2003).
- Izotópösszetétel és standard atomtömegek: Atomic weights of tweights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report). Pure Appl. Chem. Vol. 75, No. 6, pp. 683–800, (2003) and Atomic Weights Revised (2005) Archiválva 2008. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- Audi, Bersillon, Blachot, Wapstra. The Nubase2003 evaluation of nuclear and decay properties Archiválva 2011. július 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, Nuc. Phys. A 729, pp. 3–128 (2003).
- National Nuclear Data Center, Brookhaven National Laboratory. Information extracted from the NuDat 2,1 database (Hozzáférés ideje: Sept. 2005).
- David R. Lide (ed.), Norman E. Holden in CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th Edition, online version. CRC Press. Boca Raton, Florida (2005). Section 11, Table of the Isotopes.
A króm izotópjai | A mangán izotópjai | A vas izotópjai |
Izotópok listája |