A magyar közoktatási rendszer kritikájának története
Ez a szócikk/szakasz most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Az alábbi oldal a magyar közoktatási rendszert ért kritikákat dolgozza fel történeti sorrendben. A szócikk a magyar felsőoktatást (főiskolák, egyetemek) érintő kritikai észrevételeket nem gyűjti.
A mai magyar oktatási rendszer alapjai
[szerkesztés]Magyarországon oktatatás már a középkor óta létezik, kötelező jelleggel azonban csak Mária Terézia magyar királynő óta próbálták bevezetni (I. Ratio Educationis rendelet, 1777). A rendeletet akkor még csak a római katolikus egyház fenntartása alá tartozó oktatási intézmények fogadták el, a protestáns (református, evangélikus iskolák) még elméletben sem ismerték el azt.[1] Hasonló kísérletet tett 30 évvel később I. Ferenc magyar király is (II. Ratio Educationis rendelet, 1806).[2] Végül a 1868-as népoktatási törvény[3] keretében valósult meg a kötelező közoktatás, amely 1945-ig 6, azt követően 8 tanévet foglalt magában. Bár többféle típusú iskola létezett és létezik napjainkban is, a kritikák alatt legtöbbször a hagyományos 8 (általános) + 4 (gimnáziumi) rendszert szokták érteni, habár a felsőoktatást is érték már kritikák, súlyosabb gondok.[4]
A magyar oktatási rendszert számos kritika érte fennállása óta. Alább témakörönként, és azon belül kronológiailag nézi át a cikk ezeket.
Kritikák az oktatási rendszer kötelezőségével kapcsolatban
[szerkesztés]Magyarországon „az ingyenes oktatáshoz való hozzáférés” nem csak jog, hanem kötelezettség is.[5] Mindezt az Emberi jogok, azon belül a művelődéshez való jog alá számítják.
Habár a kritikák legtöbbször az oktatási rendszer egy-egy részét érintik, előfordul olyan megközelítés is, amely magának az oktatásnak a kötelezőségét vonja kétségbe. Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium iskola igazgatója (1988 óta) 2024. februári interjújában rámutatott, ha tehetné, eltörölné a tankötelezettséget.[6] Ezt a kijelentését korábban már máshol is megemlítette.[7] Egy másik interjúban így fogalmazott: „Nincs olyan, hogy jó iskola, maga a műfaj tévedés.”[8] Máshol: az iskola „eredendően szörnyű hely, egy erőszakszervezet.”[9]
Kritikák az oktatási rendszer egyes részeivel kapcsolatban
[szerkesztés]A magyar oktatási rendszerben szabályszerűen benne lévő elemek
[szerkesztés]Lax Lajos 1910 körül megjelent, A boldogulás – Tapasztalati bölcsészet című könyvében a magyar oktatási rendszer egészét támadta számos pontban.[10]
Vekerdy Tamás, pszichológus, aki könyveiben már az 1960-as évektől foglalkozott nevelési kérdésekkel, halála előtti egyik utolsó interjújában egyenesen „nemzetpusztító”-nak nevezte a magyar oktatási rendszer, amely szerinte írtja a kreativitást és a kritikai érzéket, nem differenciál a tanulók között, rabszolgákat nevel, túlterheltté teszi diákokat, és az életben nem hasznosítható, felesleges ismeretek sorát kényszeríti bemagoltatni velük.[11] Egy másik interjújában hasonló gondolatokat pedzegetett.[12] Ismét máshol így nyilatkozott: „Egy 1940-es, piarista órarend szerint a gyereknek maximum 5 órája lehet egy nap, ma van nulladik óra, és hetedik, és nyolcadik is. Ki az a barom, aki ezt kitalálta?”. Támadta a központosítást (centralizációs), valamint azt is, hogy „a gyerek legyen egész nap az iskolában”. Utóbbiak meghonosításáért szerinte az 1950-es években Rákosi Mátyást terheli a felelősség.[13]
Radó Péter oktatáskutató kifejezetten a 2010 utáni, a második Orbán-kormányhoz, és az azt követőkhöz köthető oktatási gondoknak szentelt több tanulmányában helyet. Ő többek között nem az oktatás kötelezőségét, hanem pont az oktatási évek csökkentését kritizálta, de bajnak nevezte a szegény gyerekek oktatási esélyeinek csökkenését,[14] a teljesítményromlást, és a funkcionális analfabetizmust is.[15] Úgy látja: „A magyar közoktatás jelenlegi legnagyobb problémái közül egyiket sem a Fidesz hozta létre, viszont a kormány mindegyiket kivétel nélkül súlyosbította.”[16]
Problémákkal telítettnek látja a magyar oktatási rendszer Gyurcsány Ferenc, Magyarország korábbi miniszterelnöke is. Nem kevesebbet állít, mint hogy „nyavalyáink egyik legfájóbbika a magyar iskola”.”[17]
Egyéb területeket ért kritikák:
- Osztályozás. Horn a fentieken túl külön támadta az osztályozás rendszerét.[18]
- Tehetségek kiválasztása. Herskovits Mária szerint az oktatási rendszerben tevékenykedő tanárok hajlamosak az abba többé-kevésbé beilleszkedni képes gyerekeket megnevezni tehetségként (habár nem is feltétlenül valódi tehetségek).[19]
- Versenyeztetés. Az egyes iskolák tantervei az eredményes tehetséggondozást a tanulmányi versenyeken való, eredményt is elérő részvétellel azonosítja, habár az újabb kutatások nem feltétlenül támasztják alá ezt. Herskovits úgy látja: „a tudás- és teljesítmény centrikusság helyett a hangsúlyt a gondolkodás- és kreativitásfejlesztésre, a szociális készségek fejlesztésére kellene helyezni, a teljesítmény- és rivalizálási kényszerrel szemben olyan alternatívákat nyújtani, amely a tehetséges gyerekek sokoldalú fejlődését szolgálja.”[20] Mások az egyenlőtlen kiindulópontok miatti csalódást, a kiegyensúlyozatlan versenyhelyzeteket, a szorongástkeltő szituációkat emelik ki – és elképzelhetőnek tartják azt is, hogy „a verseny az emberek legrosszabb énjét hozhatja elő: az erőszakosságot, arroganciát, irigységet és rosszindulatot.”[21]
- Teljesítménykényszer és túlterheltség. Herskovits (és előbb Vekerdy) fenti megjegyzése mellett egyes felmérések is igen súlyos problémának tekintik, néhol akár 1. helyen is lehet az egyes gyerekeket érő stresszforrások listáján a gyerekek beszámolói szerint.[22] A kérdéskört már klinikai szakpszichológus is vizsgálta a Semmelweiss Egyetemről.[23]
- Napi testnevelés. Igen sok kritika érte a 2013-ban bevezetett[24] kötelező napi testnevelés kérdéskörét is, nem csak oktatásszakértők részéről.[25][26] (Annak idején felmerült a kötelező egyetemi/főiskolai testnevelés terve is.)[27]
- Iskolai Közösségi Szolgálat. Az előzőhöz hasonlóan növelték a diákok és a tanárok terheit a 2016-tól kötelező Iskola Közösségi Szolgálat elrendelése.[28]
- Mobiltelefonelvétel. Kritikával illették a 2024-es új kormányrendelet is,[29] amely megtiltotta az iskolai mobiltelefon-használatot a diákok számára. (Korábban is elterjedtek voltak a különböző, mobiltelefont érintő szabályozások, azonban ezeket az iskolák saját házirendjükben szabályozhatták.)[30] Nem tartotta be a rendeletben foglaltakat a budapesti Madách Imre Gimnázium igazgatója, aki tettéért az igazgatói szék elvételével lakolt.[31] A volt igazgató mellett diákok is tüntettek.[32]
Más kritikák kiemelik: „a jelenlegi oktatás megfosztja áldozatait a gyermekkoruktól, pusztítja a kíváncsiságukat és a kreativitásukat, hatékonyan hátráltatja az önálló személyiség kifejlődését, az állandó stressz és szorongás állapotában tartja a diákokat, teljesíthetetlen elvárások elé állítva őket.” Megszégyeníti a gyerekeket, központi eleme a szánkérés, megöli a tanulásvágyat, rombolja az önbizalmat, tévedéstől rettegéshez, akár neurózishoz is vezethet.[33]
A magyar oktatási rendszerben nem szabályszerűen benne lévő elemek
[szerkesztés]Sok problémát találnak az kutatók és a laikusok a magyar oktatási rendszerben nem szabályai szerint benne lévő, hanem idővel kialakult / időről-időre fellépő, járulékos – és gyakran előforduló – elemek tekintetében is. Ilyenek például:
- egyes tanárok erőszakossága
- iskolai zaklatások, öngyilkosság
- iskolai kábítószer-használat
- iskolai szegregáció
Oktatáskritikus hangok a magyar szépirodalomban
[szerkesztés]- Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem (1916)
- Ottlik Géza: Iskola a határon (1959)
- Szabó Magda: Abigél (1970)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://hvg.hu/elet/20170820_250_eve_van_tankotelezettseg_Magyarorszagon
- ↑ A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Ratio educationis
- ↑ https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=86800038.TV&targetdate=&printTitle=1868.+%C3%A9vi+XXXVIII.+t%C3%B6rv%C3%A9nycikk&referer=1000ev
- ↑ https://www.bama.hu/kek-hirek-bulvar-baranya/2009/11/halalos-lovoldozes-a-pecsi-egyetemen-percrol-percre
- ↑ https://ijoten.hu/szocikk/az-oktatashoz-valo-jog
- ↑ https://magyarnarancs.hu/sorkoz/nalam-minden-gyerek-maganak-ad-jegyet-ev-vegen-265781
- ↑ https://24.hu/belfold/2017/10/18/a-magyar-iskola-jelenleg-nincs-fejlesztheto-allapotban/
- ↑ https://web.archive.org/web/20190624195748/https://hvg.hu/itthon/201840_horn_gyorgy
- ↑ https://www.origo.hu/kultura/2015/03/minden-iskola-eroszakszervezet
- ↑ https://www.antikvarium.hu/konyv/lax-lajos-a-boldogulas-739887-0
- ↑ https://www.youtube.com/watch?v=_nFrFVrDi0o
- ↑ https://hvg.hu/kultura/20180131_Vekerdy_nemzetpusztito_a_magyar_oktatas
- ↑ https://nlc.hu/csalad/cikk/vekerdy-tamas-pszichologus-gyerek-iskola-neveles/
- ↑ https://hvg.hu/elet/20180308_Rado_Peter_A_moralisan_lezullott_kormany_moralis_valsagba_taszitotta_az_oktatas_szereploit
- ↑ https://24.hu/belfold/2017/10/18/a-magyar-iskola-jelenleg-nincs-fejlesztheto-allapotban/
- ↑ https://24.hu/belfold/2017/10/18/a-magyar-iskola-jelenleg-nincs-fejlesztheto-allapotban/
- ↑ https://mandiner.hu/belfold/2024/09/kokemenyen-nekiment-gyurcsany-a-tanev-elso-napjan-az-oktatasi-rendszernek
- ↑ https://magyarnarancs.hu/sorkoz/nalam-minden-gyerek-maganak-ad-jegyet-ev-vegen-265781
- ↑ http://misc.bibl.u-szeged.hu/45540/1/iol_2009_002_052-069.pdf
- ↑ http://misc.bibl.u-szeged.hu/45540/1/iol_2009_002_052-069.pdf
- ↑ https://egy.hu/megoszto/versenyeztetes-iskolaban-munkahelyen-eredmenyt-hozhat-vagy-csak-haragot-csalodast-szul-114021
- ↑ https://funside.hu/funside-school/school-hirek/mindfulness-kerdoiv-elemzes-cikk/
- ↑ https://eduline.hu/kozoktatas/20210921_iskolai_szorongas_sote
- ↑ https://eduline.hu/kozoktatas/Ujabb_valtozas_szeptembertol_ket_evfolyamon_0OWYNS
- ↑ https://veszpremkukac.hu/testneveles-minden-nap-kotelezo-es-sokan-utaljak_unikum/
- ↑ https://eduline.hu/kozoktatas/20240325_Kotelezo_testneveles_versenysportolo_neptanc_felmentes_tesiora
- ↑ https://index.hu/sport/2013/01/31/indul_a_hajos_alfred_terv/
- ↑ https://www.almosvezer.hu/html/oldalak/gimnazium/iksz/iksz13tevhit.pdf
- ↑ https://index.hu/belfold/2024/08/09/iskola-kozoktatas-okostelefon-hasznalat-korlatozasa-tanarok-pedagogusok-gyerekek-rendelet/
- ↑ https://telex.hu/belfold/2024/08/28/iskolak-mobilhasznalat-okoseszkoz-korlatozas-jogszabaly-rendelet-iskolakezdes-pedagogusok
- ↑ https://telex.hu/belfold/2024/08/28/madach-imre-gimnazium-igazgato-kirugas-telefonok-elvetele-megtagadas-ellenallas-beluugyminiszterium
- ↑ https://hvg.hu/itthon/20240902_madach-imre-gimnazium-tuntetes
- ↑ https://3160.blog.hu/2021/10/28/10_ok_amiert_az_iskola_tonkretesz_minket_636
További irodalom
[szerkesztés]- Vekerdy Tamás: Felnőttek és gyerekek. Mit akarunk egymástól? Pszichológiai írások, Saxum Bt., Budapest, ISBN 963-7168-59-1
- Klein Sándor – Soponyai Dóra: A tanulás szabadsága Magyarországon. Alternatív pedagógiai irányzatok, iskolák, tanárok, tantárgyak, Edge 2000 Kft., Budapest, 2011, ISBN 9789639760158
- Radó Péter: Közoktatás és politika – Magyarország 2010–2022, Noran Libro Kiadó, Budapest, 2022, ISBN 9789635174218
További internetes cikkek
[szerkesztés]- https://3160.blog.hu/2021/10/28/10_ok_amiert_az_iskola_tonkretesz_minket_636
- https://konyvesmagazin.hu/nagy/az_iskola_olyan_mint_a_totalis_diktatura_de_legalabb_jokat_lehet_rohogni.html
- https://index.hu/belfold/2025/02/13/hipot-ivott-kislany-mohacs-csufoltak-iskola/?token=949d73933f54e7406574df25f5b08faf
- https://3.kerulet.ittlakunk.hu/bunesetek/230310/megrazo-egy-12-eves-kislany-lett-ongyilkos-iskolai-bantalmazas-lehetett-az-oka
- https://3.kerulet.ittlakunk.hu/suli-ovi/191204/ongyilkos-lett-egy-obudai-diak-kiugrott-negyedikrol
- https://kronika.hu/cikk/versenyeztetes-helyett-elmenyekkel-a-kozos-celokert/
- https://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/43925
- https://unicef.hu/bullying
- https://24.hu/belfold/2018/09/06/unicef-gyermekbantalmazas-magyarorszag/
- https://magyarjelen.hu/iskolai-bantalmazasok-duro-dora-hianyolja-a-szankciokat-kerdest-nyujtott-be-pinternek/
- https://wmn.hu/wmn-life/60810-minden-masodik-magyar-felnott-tud-olyan-gyerekrol-a-kornyezeteben-akit-bantottak-az-iskolaban