A magyar nemzet történelme (a mohácsi vésztől napjainkig)

	A magyar nemzet történelme (a mohácsi vésztől napjainkig)
	A Katolikus Egyház és a Habsburg-ház történelmi szerepe. Történelmi apologetika
Szerző	Pezenhoffer Antal
Megírásának időpontja	1950-es–1960-as évek
Első kiadásának időpontja	1993–2006
Nyelv	magyar
Témakör	magyar történelem
Műfaj	történelmi szintézis, vitairat
Részei	13 kötet
	Kiadás
Magyar kiadás	Béke és Igazság Pilisszentléleki Modell Alapítvány Út, Igazság, Élet Kiadója, Pilisszentlélek
Külső hivatkozás	MEK

A magyar nemzet történelme (a mohácsi vésztől napjainkig), alcímén A Katolikus Egyház és a Habsburg-ház történelmi szerepe. Történelmi apologetika egy több kötetes, nagy terjedelmű szintézis az újkori magyar történelemről. A mű megítélése vitatott, egyesek szerint nem is tekinthető történelmi összefoglalásnak, hanem az alcímet is figyelembe véve valójában vitairat.

Története

Pezenhoffer Antal (1893–1973) teológus végzettségű római katolikus pap volt, aki a két világháború között tanári munkája mellett több, kisebb-nagyobb teológiai, demográfiai, és történelmi művet jelentetett meg. A második világháború után, valószínűleg az 1950-es–1960-as években^[1] írta meg már nyugdíjas könyvtárosként hatalmas összefoglaló munkáját a mohácsi vész utáni magyar történelemről. A mű nem jelent meg Pezenhoffer életében, kéziratát csak halála után 20 évvel, 1993-ban kezdte kiadni a Béke és Igazság Pilisszentléleki Modell Alapítvány Út, Igazság, Élet Kiadója. A sorozat a XIII., befejező kötettel ért véget 2006-ban. (Az I. és a II. kötet 2 részben jelent meg, így a sorozat fizikailag 15 kötetben olvasható.) Teljes terjedelme 6888 nyomtatott oldal.^[2]

A mű címéhez híven erősen apologetikus irányú, a szerző az elterjedt történelmi értelmezésekkel szemben Magyarország bajait a katolikus egyházi és Habsburg uralomtól, gondolatrendszertől való eltávolodásban látja.

A műről recenziót Németh Ferenc írt az Egyháztörténeti Szemle 1. (2000) 2. számában:^[1]

„Pezenhoffer pedig kijelenti (Németh Lászlóval vitatkozva), hogy nem a kizárólagos kuruc út, és még csak nem is a két tábor megegyezése, afféle nemzeti középút keltheti fel a sírból a magyarság nagylétét, hanem a következetesen, „egészen labanc” meggyőződés — hozzávéve a főpapi képviseletben jelentkező „klerikális, ultramontán és jezsuita” irányzatú római katolicizmust, amely nem pusztán teológiailag tévedhetetlen, hanem — amint azt a Habsburgok 400 éve mutatja — gyakorlatilag, történelmileg is az. Magyarország óriási hibát követett el, amikor koronás királyaival szembehelyezkedve, őket bizalmatlanná téve és a főpapok tanácsait semmibe véve a lázadás és az eretnek széthúzás útjára lépett — vallja.”

Németh rámutat arra, hogy a művet a második vatikáni zsinat (1962–1965) előtti, protestantizmussal türelmetlen katolikus világnézet jellemzi, annak is a szélsőségesebb, kizárólagosságot hirdető formája. Emellett több tárgyi tévedést, torzítást is megnevez – viszont az alkotás adatgazdaságát elismeri.

Elektronikus elérhetőség

A művet digitalizálták, és a Magyar Elektronikus Könyvtár honlapján bárki ingyenesen tanulmányozhatja.

Kötetbeosztása

Az egyes kötetek külön címet nem kapta a szerzőtől. Pezenhoffer ugyanakkor kronológiai sorrendben halad, így a kötetek tartalmilag az egyes király uralkodásához kapcsolható eseményeket tárgyalják.


Kötetszám	Kiadás éve
I/1. kötet	1993
I/2. kötet	1993
II/1. kötet	1993
II/2. kötet	1993
III. kötet	1993
IV. kötet	2001
V. kötet	2002
VI. kötet	2003
VII. kötet	2003
VIII. kötet	2004
IX. kötet	2005
X. kötet	2005
XI. kötet	2005
XII. kötet	2006
XIII. kötet	2006

Jegyzetek

Források

Kapcsolódó szócikkek

A magyar nemzet története (Szilágyi)

[library.hungaricana.hu-1] ttps://library.hungaricana.hu/hu/view/EgyhaztortenetiSzemle_2000/?pg=345&layout=s

[2] ttps://moly.hu/konyvek/pezenhoffer-antal-a-magyar-nemzet-tortenelme-a-mohacsi-vesztol-napjainkig-i-xiii

[1]

[2]